"Más vagyok mint más. Magasan, tüskésen,
így kell már élnem, s ha te nem volnál itt,
tán nem is látnék melegebb szemet zord
csillagokénál." Babits Mihály
Harry Styles
- Hol a kibaszott pénz? Nem érek rá egész nap - ingattam a fejem, miközben keményen néztem a székhez kötözött csávó szemébe. Neo ott szaladgált körülötte, ő segített elkapni, berángatni ide, aztán szépen leültetni őt a műsorra. Egy elhagyatott gyárterületen voltunk, a csávó errefelé dolgozott és pechére ezen a részen nem tudott senki a segítségére sietni.
- Elköltöttem, nincs már meg, nem tudom odaadni - hadarta pánikolva. A tekintete folyamatosan köztem és Neo között járt, a szemében pánik volt. Nem is gondolta mennyire rossz emberekkel kezdett.
- Nem jó válasz!
Néha meglep mennyire buta egy egy ember, reménykedem, hogy a függőség viszi őket ilyen szintre, bár hogy őszinte legyek aki hülyének születik azon már a drog sem tud sokat rontani. Főleg ha ilyen hülyének, mint ez az ember, aki itt ül előttünk pánikolva, miközben Neo mostanra fegyvert tart a fejéhez.
- Két hónapod van megadni, de a kétszeresét. Ha nem, nem téged öllek meg, hanem minden egyes embert akire valaha csak ránéztél is.
- Ne, ne!
- De, de - nevettem fel, ugyan nem voltam humoros hangulatomban. A nevetés is hideg volt, érzelemmentes. - Ott az a nő először is, hogy is hívják hmm - tettem az ujjam a számra mintha gondolkoznék. - Angela, micsoda fájdalom lenne elbúcsúzni tőle nem? Óh aztán az az idősebb asszony, akit hurcolsz a kórházba.. szegény már úgy sem tűnik úgy, hogy sokáig húzza.
- Hagyjátok a családomat!
- Hagyjuk, ha ott lesz a pénz két hónapon belül a kért helyen. Ez csak egy megegyezés, valamit valamiért - rántottam meg a vállam. - Bárhol a világon megtalálunk téged is és mindenkit körülötted. Én a helyedben haladnék, míg nem a temetésekre kell tölteni azt a sok lopott drog pénzt.
Én magamban biztos voltam, hogy ez az ember soha nem fog megadni annyi pénzt Gabellottinak. Milliókról van szó, és képes volt azt hinni nem lesz majd következménye az alvilágban annak, ha ő nem fizet ennyi pénzt. Sír a szája ilyenkor, de mikor a pofájába vigyorog egy egy embernek, akiket a lopott droggal lehúz, akkor nem. Akkor élvezi és habzsolja az életet. Legalább ne ekkorában csinálná, akkor talán lenne esélye a túlélésre.
Ilyen melóknál én mindig csak beszélek, fenyegetek, a piszkos munkát másra bízom. Tudom olvasni az embereket, a reakcióikat. Elég pár információ róluk és a családjukról, máris ki tudom tapintani hol az a töréspont amire nekünk szükségünk van. Nekünk.. enyhe túlzás. Egy szaros kis senkik vagyunk én és Neo is, csak munkát végzünk, bár kifejezetten jól kerestem ezzel a kis alig egy órás előadással is. Néha azt érzem túl nagy hatalom is van nálam ezzel a tudással és a szavaimmal. Túl sok embert láttam megtörni a szemeim előtt szavak miatt, jobban megrémiszti őket mint bármelyik fegyver.
Kifejezetten feszült voltam, miközben visszafelé tartottam a hotelbe. Szívesebben töltöttem volna ott az egész napot Clarissával, és dühös voltam magamra, na meg az életemre, hogy ez nem volt még most sem lehetséges, amikor tényleg képes volt velem eljönni ide New Yorkba. Amikor megemlítettem neki azt hittem egyből hülyének néz majd és kinevet, álmomban nem gondoltam volna, hogy igent mond. Nem akartam elszúrni, a liftben már majdnem sikerült és tényleg úgy mentem vissza, hogy figyelek rá mit mondok vagy mit nem, hiszen nem akartam elrontani az egész hétvégét és azt sem akartam, hogy amiért most el kellett jönnöm elrontsa. Ki kell kapcsolnom az agyam és kitörölni ezt amint visszaérek.
Clarissa segített mondjuk benne, nem is kicsit.
Ahogy beléptem a bejárati ajtón értetlenül néztem körbe az üres hotelben, egy pillanatra pánik suhant végig rajtam, hiszen azt hittem elment, de aztán kiszúrtam őt a hatalmas üvegablakon a teraszon. Lassú léptekkel mentem az üvegajtó irányába és annak neki támaszkodva hagytam, hogy elém táruljon a látvány és magába szippantson. Háttal volt nekem a jakuzziban. A habok ott játszottak a teste körül, és akár mennyire akartam nem ment, hogy ne nézzek végig a hátán egészen a fenekéig, hiszen csak annak felénél takarta a víz. Ki volt támaszkodva, a jakuzzi mellett ott volt egy tálca, ha jól láttam desszerttel, és épp azt ette. Életemben nem tárult még elém ilyen látvány. Aranyos, de rohadt csábító volt egyben, erősen vissza kellett fognom magam, hogy ne küldjön egyenes forró hullámokat végig a testemben egyenesen a férfiasságom irányába. Gáz lenne ennyitől beindulni.
- Van életed - szólaltam meg. Clarissa teste megfeszült, a villa egy hangos csattanással érintkezett a tányérral ahogy hirtelen felém kapta a tekintetét. A szemében ijedtség látszott, de mikor felfogta hogy én vagyok egyből ellágyult. - Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni - nevettem halkan.
- Pont jókor jöttél, rendeltem neked is édességet - bökött maga elé a tálcára. Szavaira elmosolyodtam és kiléptem a teraszra. Egyszerűen odamentem a jakuzzi mellé és leültem a földre. Közel volt hozzám, de még mindig ő bent volt a vízben, én pedig kint. A tálcára nézve láttam, hogy valamilyen csokis desszertről van szó, így a kanálért nyúltam. - Minden oké? - kérdezte. A rápillantás bárcsak ne lett volna rám olyan hatással, mint amilyennel volt. A haja kicsit szanaszét állt, de kifejezetten aranyosnak hatott. Az arca ki volt pirulva a meleg víz miatt, a karja és mellkasa pedig csillogott, hiszen nedves volt. Nem tudom ki találta ki ide ezt a jakuzzit, de életem egyik legszebb látványát éltem át miatta és hálás vagyok neki érte.
- Ühüm - válaszoltam szűkszavúan. Ki akartam verni a fejemből amit történt és ebbe az is beletartozott, hogy neki sem beszélek róla. - A tiéd ugyanilyen? - kérdeztem, miközben megkóstoltam a piskótát, ami csokival volt leöntve. Mellette volt egy narancssárga mártás, ami kicsit savanykást ízt is hozzávitt, narancs vagy mangó lehetett, de kifejezetten finom volt. Túlzottan is édesszájú vagyok.
- Igen, csak az enyém fehér csokis.
- Jobban szereted a fehér csokit mint a rendeset? - néztem rá meglepetten, de közben elmosolyodtam.
Csak bólintott a kérdésemre és ő is vett egy harapást a sajátjából. Miért nem lep meg, hogy valahogy mindig mindent máshogy, különlegesebben kell csinálnia mint mindenki másnak. Ugyanakkor magamban megjegyeztem, a jövőben még jól jöhet az infó.
Még csak három óra körül volt. Azt terveztem este elmegyünk majd vacsorázni valahova, de azon kívül nem sok ötletem volt mit is tehetnénk. Bár itt vagyunk egy luxushotelben, nem gondolom, hogy unatkoznánk.
- Mit csináltál míg nem voltam itt? - kérdeztem.
- Beszálltam ide egy ideig, aztán felvettem a köntöst és mentem benne egy kört a hotelben. Tök szép a medence rész is lent. Aztán rendeltem ezt és visszaszálltam. Ennyit - nevetett fel.
- Elmehettél volna masszázsra vagy ilyesmi.
- A-a utálom, mondjuk nem is voltam még soha, de nem szeretem a fizikai kontaktust, főleg nem ismeretlen emberekkel. Ha elképzelem, hogy a nyakamhoz ér valaki és elkezdi masszírozni agh - magyarázta, s drámaian megrázta magát. - Belegondolni is rossz.
Ő, meg a nyaka. Magamban csak vigyorogtam a szavain, hiszen tapasztaltam már, hogy a nyaka tényleg a gyengéje és rendszerint megrezzen ha csak a közeléhez érek is. Érdekes tulajdonság, ugyanakkor vonzó. A tudat, hogy be tudom indítani bárhol, hiszen a nyaka egy kitárulkozó terület, bármikor hozzá tudok férni anélkül, hogy bárki rosszra gondolna körülöttünk. Csak ketten tudnánk, hogy valójában mi is zajlik.
A teraszról akkor mentünk csak be, mikor mindketten végeztünk a desszerttel. Én kezdtem kicsit átfagyni, míg ő az elmondása szerint megunta a vizet, így a köntöst magára véve jött csak utánam. Megmosolyogtatott ahogy állt rajta, egészen a térdéig ért és már már elveszett benne.
- Tudod mire emlékeztet ez a helyzet? - kérdezte. Épp a rettentően kényelmetlen fotelben ültem a nappaliban és a TV-t nyomkodtam, hogy legalább valami zene menjen a háttérben és ne a hotel reklámfilmje újra és újra. Ő a teraszajtót csukta be épp, majd a hajával babrált miközben beszélt.
- Mire? - pillantottam rá. Csak éppen rá akartam sandítani, de megakadt a tekintetem valamivel tovább, mert épp akkor engedte ki a haját és túrt bele, miközben az lágyan a hátára omlott. Túl sokszor kapta már így el a figyelmem a haja, de egyszerűen még mindig angyal érzete van. Egy fekete angyal.
- A Micsoda nőre - válaszolta.
- Az egy könyv? - kérdeztem értetlenül vissza.
- Nem láttad még a Micsoda nőt? - háborodott fel. Mivel a hangja is feljebb váltott egy oktávot ránéztem ismét és meg sem lepett az a felháborodott arckifejezés, amit mutatott.
- Szóval film.
- Egy igazi klasszikus, az egyik kedvencem - bólogatott, s közben leült mellém a másik fotelbe. A lábait felhúzta és a fotelre tette, miközben a kezeivel átölelte a térdét. - Vivian-ről szól, aki egy útszéli. Edward, a dúsgazdag pasas felveszi, de csak azért, hogy útbaigazítsa Los Angelesben, de végül fent köt ki nála a hotelben - forgatta meg a szemét. Miközben beszélt túlbuzgónak tűnt, mosolygott, csillogtak a szemei. Mindig olyan nagy beleéléssel beszélt olyan dolgokról amiket szeretett. - Aztán összemelegednek, Edward felajánl neki egy csomó pénzt, hogy maradjon vele a hotelben míg ő a városban van. Designer ruhákat vetet vele, Vivian egy igazi hölgyé alakul és elkíséri Edwardot üzleti vacsorára, lovas fogadásra. Közben egyre jobban kijönnek, Edward nem csak azt látja benne, hogy Vivian mit tesz azért, hogy megéljen, hanem felfedezi benne az értékeit. És Vivian életében először átéli a tündérmesét, amiről mindig álmodozott, de azt hitte amiatt aki ő soha nem kapja majd meg.
- Ha ez érdekelt volna elolvashattam volna a leírását a neten, de köszi - nevettem fel.
- Hé - fagyott le a mosoly a szájáról egyből, ami rögtön rossz érzést keltett bennem. Rögtön felpattant a fotelből, míg én szinte reflexből nyúltam utána és az csípőjét megfogva két oldalt húztam vissza magam elé. Éreztem a testén az érintésem alatt ahogy megfeszül. - Mindig bunkó vagy velem - jegyezte meg. A hangszíne inkább hisztériás volt, mint sértett. Már csak ebből is tudtam, hogy rájátszik. Nem az a fajta csaj, aki magára vesz mindent, sőt.. Feltűnt már, hogy rengeteg dolgot képes elengedni a füle mellett és egyáltalán nem haragtartó. Már többször szóvá akartam tenni neki, hogy nem kéne hagynia, hogy emberek így áttapossanak rajta, ugyanakkor kicsit ironikus a dolog, hiszen ezzel egyetemben egy kemény csaj, aki megvédi magát ha valaki túl húzza, ezért is hagyom rá.
- Én mindenkivel az vagyok, nem csak veled - válaszoltam.
Közben a kezeim tovább csúsztak és teljesen átölelték a hasa körül, így meghőkölt és egészen addig el sem engedtem, míg nem landolt az ölemben. A hirtelen jött közelsége és parfümjének illata egyből emlékeztetett a szilveszteri estére, azóta nem egyszer kalandozott oda a gondolatom, de rendszerint próbáltam kiverni a fejemből, most viszont így, hogy nem csak a képzeletemben, hanem tényleg a karjaimban volt, nem tudtam.
- Pedig ideje lenne velem kivételt tenned.
- Miért? - kérdeztem egy kisebb vigyorral és felnéztem rá, ő is kicsit hátrafordult, hogy rám pillantson, de láttam rajta, hogy zavarban van. A kezei ott pihentek az alkaromon, ami még mindig a dereka körül volt, hogy megakadályozzam hogy elmenjen, bár nem tűnt úgy, mintha ellenkezni próbálna.
- Mert nem érdemelném meg? - mosolyodott el a szemembe nézve. Agh, túlságosan tudja hogy kell játszani. Lehet kicsit mérgező gondolkodás, de ilyenkor rendszerint eszembe jut a bamba kis exe, akivel évekig szórakozott. Nem akartam, hogy velem is úgy szórakozzon.
- Neked van a legnagyobb szád, akit ismerek, úgyhogy nem - ingattam meg a fejem. Mondatomra elmosolyodott.
- Mintha nem tetszene - motyogta maga elé. Kezdi már megint a vékony cérnán táncolást, sőt. Már megint azt látom magam előtt ahogy az ágyhoz kötözöm és könyörögtetem miközben örömet okozok neki, csak hogy érezze a törődést de tudja, hogy az attitűdje csak oda sodorja.
- Nem tetszik, mondtam már hogy jobb szeretem az olyan nőket, akik miatt nem kezd fájni a fejem - húztam tovább az agyát, hiszen láttam rajta, hogy nem tetszik neki a válaszom. Hirtelen próbált meg felállni az ölemből, de nem hagytam. A kezeim egyből erősebben fogták és tartották egy helyben.
- Engedj - ficánkolt és próbálta lefeszíteni a kezem a derekáról, de nem sikerült. Leginkább csak halk nevetésre késztetett a nagy próbálkozása a hirtelen jött hangulatváltozása miatt. A hercegnő már megint nem azt kapta, amihez szokva van.
- Miért nem engedsz akkor el és hozol fel pár buta libát, akiktől nem fáj majd a fejed? - puffogta, már megint megnevettetett. Mikor jön rá végre, hogy direkt csinálom mindezt? Direkt húzom fel és feszegetem a határait, mert megmutatta hol vannak. Ha nem reagálna nem csinálnám, de így túl jó játék és túlzottan élvezem. - Addig legalább én is mennék és keresnék valami pasit itt a hotelben, aki a tenyerén hordozna, biztos akad pár - tette hozzá. A gondolat, hogy csak úgy találna bárkit abban az épületben ahol vagyunk egyből felvitte a vérnyomásom, szépen oda fajult a dolog, hogy míg eddig én, mostanra ő feszegeti az én határaimat.
- Hajrá - engedtem el hirtelen. Vele ellentétben én okosabb vagyok, nem mutatom ki ha valaki rátapint arra ami a gyengém vagy arra ami a legjobban idegesít. Egyből felállt az ölemből, a kemény és szinte villámokat szóró tekintetét egy pillanatra rám vezette mielőtt ismét beszélni kezdett volna.
- Biztos nem lesz így nehéz dolgom - rántotta meg a vállát. Az arcáról egyből a tettére esett a tekintetem, a keze a köntös megkötőjével kezdett bíbelődni, amit meglazított és elég volt a vállait kicsit jobbra balra ingatni, hogy az anyag kinyíljon a mellkasánál. Pechemre pont oldalról néztem a műsort, láttam ahogy az bikini anyaga felemeli a melleit és feszesen tartja őket. Egyből forróság suhant le a lábaim közé a testemen és helyezkedtem egyet a fotelben. - Majd ha egy random pasi nevét hallod sikítva legalább tudod, hogy az én leszek - pillantott még rám angyalian.
Az én szememben egyszerre volt tűz és düh.
Fogalmam sincs miért volt minden egyes szava ekkora hatással, de pontosan azokat mondta amik miatt egyenesen felforrt az agyvizem. Ő mással. Egy random dúsgazdag pojácával. A nevét sikítja. Úgy hogy én hoztam ide. Elegek voltak a címszavak, ha a részletekbe belegondoltam volna már rég szétpusztítottam volna a teljes hotelszobát.
Egy ideig farkasszemet nézett velem, majd elindult az ajtó felé. Az állkapcsomat megfeszítve agyaltam, hogy belemenjek-e a hülye játékába. Úgyse tenné meg, de mi van ha mégis?
Még épp utolértem őt. Már kinyitotta az ajtót és épp kimenni akart, de szorosan mögé lépve a tenyeremet az ajtóra tettem és becsaptam előtte. A kezem fogságba ejtette őt a testem és az ajtó között. Nem lepte meg túlzottan a tettem, még csak hátra sem pillantott és meg sem rezzent. Soha nem vallottam volna be, hogy féltékeny voltam, már csak saját magamban is feldühített a gondolat, hiszen soha nem éreztem még ilyesmit. Én voltam a csávó, aki hülyének nézte minden haverját ha az nőkről papolt neki, most meg én csapdosom az ajtót egy előtt csak azért, mert azzal fenyeget, hogy máshoz megy.
Egy hirtelen ötletnél fogva léptem gyorsan mellé, s lejjebb hajolva az egyik karom a térdéhez csúszott, míg a másik a derekához.
- Mit csinálsz, hé?! - szólt egyből rám, amint elrugaszkodott a teste a földről és menyasszony stílusban az ölembe vettem, de én csak ignoráltam az alig érezhető ütéseket a hátamon és a kissé rikácsoló hangját. Inkább megmosolyogtatott az arca, ami mindenáron próbált dühösen és keményen nézni rám.
Gondoltam mindkettőnk agyát ideje lehűteni egy kicsit.
Talán nem árt majd a fene nagy attitűdjének egy zuhany, nekem pedig a felesleges dühömnek, ami igazából egész nap ott lappangott bennem. Frusztrált voltam a kocsiban, mert kettesben kellett lennem Clarissával órákat, bár az egészen elviselhető volt, aztán nyilván ideges voltam a gyáraknál az emberrel és most megint felhúzott Clarissa, úgyhogy kettőnk közül nekem még jobban van szükségem arra a zuhanyra.
Clarissa Herrera
- Mégis mit művelsz? - emeltem fel a hangom.
Már a zuhanykabinban.. inkább szobában álltunk, hiszen olyan nagy volt.
Mielőtt válaszolt volna hirtelen nyitotta meg a vizet, a fejünk felől a plafonon lógó zuhanyrózsából egyből víz ömlött és össze is húztam magam, hiszen éppen-hogy csak langyos volt és nem számítottam rá. Nagyot sóhajtva rázkódtam össze és néztem rá kétségbeesetten és értetlenül. A köntös egyből erőtlenül és vizesen lógott rajtam, ahogy a hajam is elázott. Harryre nézve ő is hasonló helyzetben volt, bár a sunyi mosolyából ítélve ő mindössze élvezte a helyzetet. Fogalmam sem volt, hogy a kinti buta játék miatt a zuhanykabinban kötök ki vele úgy, hogy csak ránk nyitja majd a vizet.
A víz csobogásának hangja betöltötte a teret, s utáltam milyen vonzónak találtam Harryt mikor az arcát kémleltem. Vízcseppek versenyeztek a puha bőrén, a haja erőtlenül hullott szanaszét, miközben lenézett rám. Tényleg elhitte, hogy itt hagyom és mást keresek majd a hotelben, mikor ő a legvonzóbb férfi akit valaha láttam? Na jó, bunkó néha, de cserébe más is, mint mindenki akivel eddig találkoztam. Pozitívan is más, na meg negatívan is. De ez egyelőre még nem mutattam neki, inkább tovább hisztériáztam.
- A hajam innentől kezdve rossz lesz és a köntös sem fog max csak holnap megszáradni - tettem szét a kezem az említett ruhadarabban.
- Meg kell tanítanom neked valahogy, hogy kezdj el vigyázni a szádra - válaszolta határozottan, miközben felemelte a kezét és a nyakam tetejére és az állcsontomra simította a tenyerét, hogy felemelje a fejem és egy helyben tartása.
Enyhén elnyitottam a szám a meglepettségtől. A szavak, amiket használt és az, amilyen hangnemben mondta egy intenzív lüktetést eredményeztek a lábam között, összébb is zártam, hogy elvonatkoztassak róla. Egy ideig farkasszemet nézett velem, kémlelte az arcom.
Aztán hangos levegővétel és sóhaj szakadt ki belőlem. Egy pillanat alatt fordított meg, ezzel már a csempével néztem farkasszemet és nem vele. A tenyere lágyan csúszott be a köntös alá a derekamhoz, miközben a teste hátulról az enyémnek nyomódott és a nyakamnál éreztem a levegővételét, hiszen kicsit lehajolt, hogy a nyakamhoz tudja fúrni az arcát. Ennyi kellett, hogy elfeledtesse velem hol is voltunk, mit csinálunk. A víz, ami eddig hidegtent tűnt mostanra inkább forró volt Harry meleg érintése mellett a bőrömön.
A köntös magától nyílott szét neki teljesen. Rásandítva láttam, ahogy tekintetével a saját kezét figyeli, ami a bőrömön siklik. A hasamon, az oldalamon, a mellemen, aztán elölről.
Hogyan is kötöttem itt ki?
Már épp elkezdtem volna gondolkodni, de ismételten megakadályozta, hiszen olyat tett, amire nem számítottam. A két lábát az enyémek közé tette a padlón, és kényszerített rá, hogy nagyobb terpeszbe álljak. Megőrjített azzal, hogy egy szót sem szólt, csak ott szuszogott a fülem mellett, de mégis úgy mozgatott, mintha parancsolt volna nekem, hiszen mindent egyből megtettem amire késztetett.
A másik keze, ami eddig a teste mellett pihent a látóterembe férkőzött. Láttam, ahogy oldalra nyúl a kézi zuhany irányába, s miután a kezébe veszi azt átállította, hogy onnan jöjjön a víz, aztán még egyet állított, hogy csak a zuhanyrózsa közepéből jöjjön a víz erős nyomással. Fel is sóhajtottam mikor a mellkasomra irányította a kellemesen langyos vizet és mostanra a keze mellett a vízsugár is játszott a bőrömön. Követte a keze irányát vele, egészen ártatlan volt eleinte mind a kettő, viszont megfeszült a testem, mikor a szabad keze a mellembe markolt, míg a másikra a vízsugarat irányította és rajta játszott vele. Furcsa, bizsergő érzést okozott a mostanra érzékeny mellbimbómon a vízsugár és egyértelműen mélyebben kellett vennem a levegőt miatta.
Egyszerre vette el az eszem ez, illetve Harry ajkai, amik ott táncoltak a túlzottan is érzékeny nyakam bőrén. Éreztem a forró leheletét, a lágy puszijait, néha a fogát egy egy apró harapás közepette és hirtelenjében nem tudtam hova koncentráljak jobban. A testem minden bizonnyal tudta, hiszen egyértelmű bizsergéssel reagált rá.
Aztán a zuhanyrózsát lejjebb kezdte vezetni, le a hasamon felmelegítve ott is a bőröm, majd a combomnál állapodott meg. Éreztem magamon a tekintetét, de én folyamatosan lehunytam a szemeimet, mert nem tudtam máshogy elviselni ahogy húzza az agyam és a testem, mintha csak egyre feljebb és feljebb töltene egészen addig, míg már nem fér több..
Egyértelműen összezavarodott voltam, ugyanakkor lángolt a testem. Hevesen vettem a levegőt és a lüktető érzés a lábam között megőrjített. Olyan hirtelen jött ez az egész, ugyanakkor nem is egy olyasfajta délután volt ez amire számítottam. Őszintén soha nem gondoltam volna, hogy ebben a zuhanyzóban leszek majd vele egy ilyen helyzetben.
- Mit csin.. oh?!
Félbeszakította a mondandóm a tette.
A zuhanyrózsa erős sugarát pontosan oda irányította, ahol a legérzékenyebb voltam. Ugyan még mindig rajtam volt a bikinim, de az erős vízsugár könnyedén átérződött az anyagon és olyan intenzív volt, hogy egyből előrehajoltam kicsit és azt hittem a lábaim feladják. A másik tenyere határozottan az egyik mellemen volt, masszírozva azt, míg a másik fel-le vezette a zuhanyrózsát a kezében, hogy kitapasztalja hol vagyok rá a legérzékenyebb. Akárhányszor a jó pontot érintette a vízzel megrezzentem és keményebben szívtam be a levegőt. Egy bizsergő, már már vibráló érzés, lassan építkező volt, de egyből okozott egy görcsöt a hasamban. A víz a lábaimon folyt le miután érintkezett velem, Harry erősen és határozottan tartott közel a testéhez.
- Hmm.. jó érzés? - motyogta a fülem mellett. A hangja meglepett, mintha most hallottam volna először. Mély volt, férfias.. istenem, eddig fel sem tűnt milyen vonzó mikor beszél. A vizes haját éreztem a halántékomnál, annyira közel volt hozzám. Ha a zuhany nem őrjített volna meg eléggé, akkor az érzet tette volna amiért odanyomódott a hátamnak és a hátam aljánál éreztem, hogy mennyire hatással van rá is ez az egész. Kérdésére hevesen bólogattam. - Szavak, bébi - szólt rám.
- Igen - nyögtem ki.
A testem mellett ökölbe volt szorítva a kezem. A folyamatos kemény sugár a legérzékenyebb pontomra irányítva egyenesen lökött a beteljesedés felé. Az agyam ködös volt, a szemeimet lehunytam. Totál a fellegekben éreztem magam, mintha egy felhőn feküdnék ami egyre jobban magába szippant, mert annyira puha alattam.
A nyögésem visszhangzott a zuhanyban. Ez volt minden, ami kijött belőlem amiért hirtelen még erősebb lett a vízsugár nyomása, ahogy jobban megnyitotta a csapot, ezzel még intenzívebb érzést küldve a testemben. Fel-le emelkedett a mellkasom, ködös lett az agyam. A kezem gondolkodás nélkül csúszott hátra, hogy megmarkoljam legalább a combját a vizes anyagon keresztül, kellett valami amibe kapaszkodok. A hasamban az érzés egyre feszítőbb lett, a pulzálás egyre gyakoribb és intenzívebb.
Aztán a zuhanyrózsát hirtelen elirányította a lábam közül a combomra. Egy mély sóhaj kíséretében halt el a számban egy kellemetlen nyögés, annyira közel voltam és olyan rosszul esett amiért pont most vette el onnan. Legszívesebben elsírtam volna magam, vagy sikítottam volna.
- Megérdemled, hogy elmenj? - szólalt meg ismét.
- Igen - taszítottam hátra a fejem. A mellkasával találkozott a fejem hátsó része és felnézve rá, mivel ő lenézett, találkozott vele a tekintetem. A mozdulatom miatt a nyakam túlzottan is kitárulkozott lett és egyből kapott az alkalmon, hogy a mellemről felvezesse a szabad kezét oda. Ismét megfeszültem. A lábam között amúgy is bizseregtem, lüktettem és sóvárogtam, hiszen még mindig a combomra irányította a vizet, közel a tökéletes ponthoz, de mégis túl messze és kínzásnak hatott.
- Könyörögj érte - motyogta. A tekintete olyan lágy volt, de mégis vággyal teli. A haja az arcába volt hullva ahogy lenézett rám, vízcseppek játszottak rajta és egyszerűen gyönyörű volt és rohadt vonzó.
- Légyszi - suttogtam a szemébe nézve mélyen. Reméltem, hogy nem adja magát nehezen, bár míg normál esetben soha, itt most ebben a pillanatban bármeddig könyörögtem volna azért, hogy ismét olyan örömet okozzon nekem amilyet az előbb és adja vissza, amit elvett hirtelen tőlem.
- Basszus csak fele ennyire lennél gyönyörű, már könnyebb dolgom lenne húzni téged - bosszankodott, magamban csak somolyogtam, viszont egyből vékony vonallá préseltem a szám és elkomolyodtam, hiszen visszahozta a vízsugarat oda, ahova kívántam és egyből összerezzent a testem.
Újra elkezdett épülni ugyan az az érzés, ami előbb félbemaradt, viszont most kétszer olyan intenzíven. A nyakamnál fogta tartott Harry a testéhez, éreztem, hiszen előre bukott volna már a fejem többször is az intenzitás miatt, de nem tudtam, mert keményen fogott.
Az egész szituáció földöntúli érzés volt nekem.
Titkon erre vágytam, hogy egy férfi így viselkedjen velem, határozottan, férfiasan, de mégis úgy, hogy bízzak benne. A tettei, a szavai na meg nyilván az a nyamvadt zuhanyrózsa egyszerre taszítottak engem szó szerint a beteljesülés irányába.
Nem is volt időm szólni vagy reagálni, egyszer-csak bennakadt a levegő a torkomban, a szemeimet intenzíven lehunytam, a testemet keményebben nyomtam a Harryének, miközben az egész testemben egy forró és jóleső érzés járt át, a lábujjam hegyétől a fejem búbjáig minden porcikám megrázkódott egy pillanatra. Az a bizonyos felhő magába szippantott és mintha csak lebegtem volna, minden amire koncentrálni tudtam az a kellemes, mindent elsöprő érzés volt. A fülem zúgott, kizárta a víz csapódásának hangját a parkettán, vagy Harry vonzó zihálását a fülem mellett. Azt hittem elájulok, annyira intenzív volt az egész.
Harry közben milliméterekre feljebb és lejjebb mozgatta a vízsugarat, hogy már ne direkt a legérzékenyebb pontomat érje, csak hogy segítsen vele levezetni az érzést. Kellett pár másodperc, mire ismét visszacsöppentem a valóságba, ismét hallottam magam körül a hangokat és hevesen véve a levegőt próbáltam megnyugtatni a testem. Fáradt lettem hirtelen, a lábaim azt éreztem alig tartanak és remegnek kicsit és legszívesebben csak lefeküdtem volna egyből aludni egyet.
- Legközelebb ajánlom, hogy sikítsd a nevem - motyogta Harry a fülembe, majd egy hosszabb puszit nyomott a fülem alá, miközben mostanra mindkét kezével átölelte a felsőtestem. Minden egyes érintésre érzékeny voltam, csoda hogy egyáltalán képes voltam állva maradni. - Maradsz míg én ténylegesen lezuhanyzom vagy kimész?
Kérdése meglepett és egyből gondolkodni kezdtem. Azt hittem tovább fogja húzni a dolgokat, hiszen érezhetően hatással volt rá is ami történt. Próbáltam nem túlgondolni, hogy éppen arra utal, hogy menjek ki ha szeretnék. Közben leestek rólam a kezei, s mire hátranéztem rá már éppen a csurom vizes pulóverét húzta át a fején. A tekintetem leesett a hasára, az erős és kifejezetten látszólagos V vonalára, de hamar visszakaptam az arcára a tekintetem, mert nem akartam lebukni, hogy megnéztem magamnak.
- Kimegyek - motyogtam halkan.
Kifejezetten, sőt még annál is jobban zavarban voltam. Csodálkoztam, hogy egyáltalán a hangomat sikerült megtalálnom, de a szemébe nem néztem, mindössze az üvegajtó felé léptem. Miközben a fürdőszobában levettem magamról a köntöst, hogy azt felakasszam, egyből újra betöltötte a teret a vízcsobogásának hangja. A köntöst kicsavartam a csapban, amennyire tudtam majd felakasztottam és kimentem a fürdőszobából.
Ha akartam volna sem tudtam volna elvonatkoztatni mi is történt. A lábam gyengének tűnt, érzékeny voltam, viszont ezzel egyetemben legszívesebben sikítva felnevettem volna, olyan felszabadultnak éreztem magam. Esküszöm olyan Harry mint egy drog. Olyan ez az egész, mint mikor füveztem nála. Megkapod és az egész tested körbejárja, elködösíti az agyad.
Tényleg megtörtént ez az egész a zuhanyzóban? Lehet csak alszom.
Hahó kelj fel ribi!
Nem létezik, hogy ez csak egy álom.
A hálóban megtöröltem magam a fürdőből hozott törölközővel, és a táskámból elővettem egy tiszta alsót, illetve azon kívül mindössze csak a pulóveremet vettem vissza, amiben ma jöttem. A pulóver leért a fenekem alá, kicsit rövid volt így egyedül, de elégnek éreztem. Nem vagyok az a szégyenlős típus. A hajamat rázogattam kicsit, megnyomogattam a törölközővel, majd feltekertem a törölközőt a fejem tetejére, úgy voltam vele majd később megszártom ha találok a fürdőszobában egy hajszárítót.
A puha matracon hátradőlve nagyot sóhajtottam. Kényelmes volt az ágy, pontosabban az én ágyam. Biztosan a Harryé is ilyen. Mennyire abszurd gondolkodásom van? Azok után ami történt szilveszterkor, vagy ami most a zuhanyzóban nem vagyok képes vele aludni. Jól vagyok én? Ugyanakkor inkább érzelmi dolog ez, mint testi. Vágyhatsz valakire érzelmek nélkül is, sőt az érzelmeknek is vannak fokozatai. Egyszerűen csak nem elég mély nekem ahhoz még, vagy lehet soha nem lesz, hogy együtt aludjak vele. A jövőben majd kiderül.
Össze vissza járt az agyam.
Hogy kötöttem ki a zuhanyzóban Harryvel? Oh tudom már, bevitt miután előadtam, hogy keresek mást a hotelben, már emlékszem.
Nos, csak nagy volt a szám, senkit nem kerestem volna sőt.. saját magamat ismerve minden férfiembert elkerültem volna ha ténylegesen kimegyek, mert kicsit féltem és szorongtam volna amiért csak egy köntöst viselek. Mégis mit gondolt, tényleg képes lennék erre? Jó magabiztos csajnak tarthat, nekem is így kellene nézni saját magamra.
A gondolatmenetemből Harry zökkentett ki. Láttam, ahogy kinyílik a fürdőszoba üvegajtaja és egy törölközőben a dereka körül ment a nappali felé, ha jól emlékszem ő ott hagyta a táskáját. Mielőtt még visszacsöppenhettem volna az agyalásba és a plafon kémlelésébe csatlakozott hozzám a szobában. Felé fordítva a fejem láttam, hogy egy alsónadrágot vett csak fel és épp a haját rázogatta egy törölközővel. A szobát férfi tusfürdő és parfüm illat lengte be, vettem is több mély levegőt, hogy jól magamba szívjam, mert kellemes volt.
- Jól vagy? - mosolyodott el. A tekintete fel le járt a testemen mielőtt beszélt volna, valószínűleg a pozíciómon mosolygott. Úgy feküdtem mint egy darab fa a hátamon, mozdulatlanul. Mentségemre szóljon, hogy kényelmes volt az ágy és fáradtnak éreztem magam... nem is tudom ki miatt.
- Ühüm, kényelmes a matrac - bólintottam. - Bár a tied kényelmesebb nálad.
- Tényleg? - vigyorodott el.
- A te ágyad a legkényelmesebb, amiben valaha feküdtem - magyaráztam.
- Mégsem használtad ki, mikor lehetőséged lett volna rá - szúrta oda. Egy apró sóhajjal egyből elpillantottam róla a plafonra. - Most sem fekhetek melléd? - kérdezte.
- Nem - vágtam rá, és ezerrel próbáltam visszatartani a mosolyt, ami végig akart terülni az arcomon. Ha tovább akadékoskodott volna valószínűleg megengedtem volna neki, de nem tette. Helyette inkább lefeküdt hasra a sajátjára.
Egy hosszú csend borult a szobára. Az én ágyam volt az ablak felőli oldalon, így a másik oldalra fordulva csak szótlanul figyeltem kifelé. A hatalmas felhőkarcolókat néztem, az eget, ami még mindig be volt borulva.
Egészen belefeledkeztem és mire visszafordultam már csak arra lettem figyelmes, hogy Harry elaludt. Egy halvány mosollyal kémleltem az arcát. Olyan nyugodt volt és békés, de mégis férfias. Egy angyalnak tűnt, ahogy a vizes haja szétterült a párnán és az arcán.
Szívesen figyeltem volna még, ugyanakkor nem akartam egy ijesztő alaknak lenni, aki bámul mást alvás közben, így amilyen csendben csak lehetett felálltam. Körbepillantva a szobában láttam, hogy a sarokban egy fonott díszkosárban ott pihent egy takaró, párnával mellette. A takarót kihúztam, és halkan Harry ágya mellé osonva ráterítettem a puha fehér anyagot. Nem akartam felébreszteni és tudtam, hogy nekem esélytelen lenne, hogy délután csak így szundítsak egyet, így addig kimentem a nappaliba.
Egyértelműen hatással volt rám ami történt. Olyan békésen feküdt ott és ahogy reflexből arra gondoltam, hogy betakarom meglepett.
Törődtem vele.