F: -De jó!!
P: -Mehettek haza. Fran, veled még szeretnék beszélni! Sziasztok!
(Mindenki elmegy, csak Fran marad ott.)
P: -Fran, tudod, hogy Vilu mikor lesz olyan állapotban, hogy fel tudjon állni?
F: -Kb. 2 hét múlva. Mert?
P: -Csak mert jó lenne, ha ő is tudna jönni Párizsba. Tudnál beszélni erről vele, és Germánékkal is?
F: -Persze, holnap átmegyek hozzájuk.
P: -Köszönöm.
F: -Nincs mit. Szia.
P: -Szia.
(Másnap Fran átmegy Viluékhoz.)
F: -Germán, miután Viluval beszéltem tudna szánni rám pár percet. Pablo üzent valamit önnek és Angienek, de mivel Angie nincs itthon, csak magának mondom el.
G: -Természetesen.
F: -Köszönöm.
G: -Nincs mit!
(Fran felmegy Viluhoz. Ezek alatt megszólal Germán telefonja.)
G: -Angie! Minden rendben?
A: -Igen, minden tökéletes. Még ma hazaengednek. El tudnál jönni értem?
G: -Persze. Lett volna egy tárgyalásom, de lemondom.
A: -Annyira nem fontos. Nekem az is megfelel, ha Ramallo kocsival eljön értem.
G: -Nem, megyek én. Egy kihagyott tárgyalás még nem a világ vége. Negyed óra és ott vagyok.
A: -Rendben, köszönöm.
(Lerakják a telefont. Germán szól Vilunak és elmegy.)
F: -Pablo kérdezte, hogy mikor tudsz majd felállni. Én azt mondtam neki, hogy kb. 2 hét. Jól mondtam?
V: -Kb. 2 hét múlva leszek olyan állapotban, hogy mankóval tudjak járni. De akkor már biztos mehetek suliba. De miért kérdezte?
F: -Mert az osztályunk és a tanáraink meghívást kaptak a YouMix segítségével Párizsba. És Pablo azt szeretné, hogy ha tudsz akkor te is gyere. Az utazás kb. 2 hét múlva lesz. De amikor apukád hazaér beszélnem kell vele.
V: -Igyekszek addigra meggyógyulni. Párizs? Tényleg? El sem hiszem.
F: -Először én sem hittem. De hidd el, igaz.
(Germán, odaér a kórházhoz.)
A: -Germán!!
G: -Angie!! Minden rendben?
A: -Igen. A baba egészséges és én is jól vagyok. De minél hamarabb menjünk haza. Látni szeretném, hogy Vilu jól van-e.
G: -Rendben, akkor menjünk.
(Hazaérnek. Olga egyből eléjük megy, mögötte Ramallo.)
O: -Angie, drágám! Jól vagy? Jaj de édes ez a kislány!
A: -Köszönöm jól vagyok. Ramallo!
R: -Angie, segíthetek valamit?
A: -A táskámat be tudná hozni a csomagtartóból?
R: -Természetesen.
A: -Köszönöm.
R: -Nincs mit.
A: -Germán, felmegyek Viluhoz.
(Angie Dellával a kezében bemegy Vilhoz.)
V: -Angie!!! El sem hiszem, hogy újra itthon vagy!! Hiányoztál!
A: -Te is nekem és aggódtam érted. Legközelebb szólj ha valami ilyesmi történik. Szia Fran!
F: -Szia.
V: -Jó, bocsánat. Csak voltak ennél fontosabb problémátok is. De legközelebb ha ilyen lesz szólók.
A: -Oké. De hagyjuk is, a lényeg az, hogy jól vagy.
V: -És ugye te is jól vagy?
A: -Igen, és a hugod is. Szeretnéd megnézni a hugodat?
V: -Persze.
(Angie Vilu kezébe rakja Dellát.)
V: -Jaj, de aranyos! És akkor tényleg Dellának hívják?
A: -Persze, te mondtad. A neve Della Maria Castillo.
V: -De jó. Nagyon örülök neki! Imádlak!
A: -Én is téged. De most hagylak titeket beszélgetni.
V: -Oké, de Fran még úgy is beszélni akar veled és apával.
A: -Oké, mi lent leszünk a nappaliban. Vagy akár jöhetsz velem, most. És akkor elmondod amit szeretnél. Hogy legyen Fran?
F: -Elmondom most.
(Fran és Angie lemegy a nappaliba, ahol Germán már várja őket.)
A: -Mit szeretnél mondani?
F: -Csak annyit, hogy az osztályunk meghívót kapott a YouMix-től Párizsba. Az út 2 hét múlva lesz és Pablo azt mondta, hogyha addigra Vilu olyan állapotban lesz, hogy tud mankóval járni és ti is elengeditek akkor örülnénk, ha ő is jönne.
A: -Mi elengedjük, és gondolom ő is szívesen menne szóval mondd meg Pablonak, hogy már csak azon múlik, hogy meggyógyul-e.
F: -Rendben, átadom. Viszlát!
(Fran elmegy.)
(Folyt. köv.)