Annyi mindent akarok mondani neked, de nem megy, torkomat sírás fojtogatja, érzem, ahogy lesütött szemeimből egy forró könnycsepp gördül ki. Hirtelen meleg ujjak tapintását érzem, ahogy óvatosan letöröli könnyeim. Lassan odanyúlok, magamhoz szorítom a biztonságot nyújtó kezet. Beszélni akarok, de nem megy, torkomba gombóc növekszik. Szeretlek teljes szívemből, ezt te is tudod. Lassan kinyitom szemeim, arcomra bűntudatos mosoly ül ki. Te visszamosolyogsz, lágyan simítod végig arcomon.
Gondolataim cikáznak, de te szavak nélkül is megértesz. Ezért szerettem beléd, s szeretlek ma is. Mert tiszteled a múltam, vigyázol a jelenemre és biztosítod a jövőmet.
Ez jól esik.
Veled minden egyes pillanat kincs. Ajándék vagy a számomra, egy igazi gyémánt. De ezt te is érzed, hiszen akaratlanul is teszek érte. Mert szeretlek, tisztellek, becsüllek. Elfogadlak a gyengeségeiddel és erősségeiddel együtt.