Este tíz van. Éppen Amyre várok az egyik klub előtt ahova megbeszéltük a találkozót.
Az a tervem, hogy ma este beszámolok neki a Mr. Clark-al töltött éjszakámról.
Valószínűnek tartom, hogy hiába mondom el neki, mert ő akkor is bátorítani fog rá, hogy ma este cserkésszek be magamnak valami pasit.
Igaz, a testem Mr. Clarkra vágyik, de ez nem jelenti azt, hogy másra nem tudna rajta kívül. Igaz? Jesszusom, mivan akkor, ha rajta kívül senki más nem fogja tudni felkelteni az érdeklődésemet? Ebbe bele se gondoltam.
Annyira jó volt a vele töltött éjszaka, hogy megszámolni sem tudom hányszor mentem el. Ezek pedig még csak az ujjai és a csodálatos nyelve miatt voltak. Ha eddig ilyen jó volt vele, akkor még is mit tudhat a farkával?
- Szia csajszii- köszöntött nagy hévvel Amy, ezzel sikeresen kirángatva engem az elét zagyva és eléggé tiszteletlen gondolataim közül.
- Szia- köszöntem neki én is mosolyogva
- Annyi mesélni valóm van, hogy meghalsz- jelentettem ki, miközben egymásba karolva megindultunk a klubba
- Jesszus, ha tudnád mennyire várom már a részleteket. Annyit gondolkodtam azon, hogy mégis ki dughatott meg téged
- Amy- szóltam rá mérgesen, amiatt, hogy ilyen nyíltan beszél a szexuális életemről
- Most mivan?- rántotta meg a vállát- Anyukám úgy tanított, hogy ami a szívemen az a számon- rántott vállat, mire én csak megráztam a fejemet
- Szerezzünk inkább egy italt- jegyeztem meg, egy szemforgatás kíséretében
A bárpulthoz érve leadtuk a rendeléseinket.
- Biztos vagy benne?- kérdezte meg barátnőm, amikor meghallotta mit kértem- Sosem iszod tisztán a whiskyt
- Mindent ki kell próbálni- rántottam vállat.
Mindent Amara? Csak ráakarsz jönni mennyivel jobb lehet magában inni ezt a szutykot.
Át akarod venni Nathaniel Clark szokásait. Ne is tagadd, annyira vágysz rá, hogy már magában akarod inni a whiskyt, csak is azért, hogy eszedbe jusson a csókjainak az íze.
- Ha te mondod- húzta fel az orrát, majd kihúzva magát átvette a felé nyújtott italát
- Keressünk egy helyet- szóltam neki, mire kétkedve szét nézett
- Már persze, ha van hol- jegyezte meg, miközben szét nézett a dugig lévő asztalokon
- Üljünk le valakikhez- dobtam fel ötletként
- Nekem rendben, de te kérdezed meg, hogy oda ülhetünk e- mutatott rám rögtön
- Jó- forgattam meg a szemeimet
A kis szemét. Tudja, hogy épp úgy fosok én is oda menni valakihez mint ő.
- Sziasztok- álltam meg egy korunkbeli társaság mellett.
Csak fiúk vannak az asztalnál. Ez kettőt jelenthet. Első, egyből maguk mellé engednek, ezáltal nagyon jó lesz az esténk, sokat fogunk nevetni, lehet, hogy nem is költünk többet piára, mert meghívnak. Második, pedig az, hogy megerőszakolnak. Hm.. mind a kettő közre játszik.
- Sziasztok- mosolygott ránk egy fekete hajú fiú.
Hárman vannak egyébként. Egy fekete, egy szőke és egy vörös. Helyesek, de
Mr. Clark szintjére egyikük sem érne fel.
Amara, mi bajod van neked? Itt van három helyes srác és te még így is Nathanielre gondolsz. Nem vagy normális.
- Mit szeretnétek?- kérdezi meg a szőke, szemeivel egyre csak Amyt vizslatva.
Hiába, Amyt csak is a barátja érdekli. Meg is lepődök mindig rajta, hogyan bírja ki Eliott mindig azt, hogy Amy eljár ilyen helyekre velem és még csak nem is féltékenykedik.
Amy gyönyörű nő. Magas, vékony és ott domborodik ahol kell. Még női szemmel is eszelősen jól néz ki.
- Azt szeretnénk megkérdezni, hogy esetleg leülhetnénk e hozzátok, mivel mint látható már az összes hely foglalt- mutattam körbe a helyiségen kezeimmel
- Persze, gyertek csak- invitált minket magukhoz vigyorogva a fekete hajú srác, majd beljebb csusszanva a kanapén, jelezte, hogy oda tudunk ülni.
- Köszi- hálálkodtam mosolyogva- Már azt hittük végig kell állnunk az estét- tettem hozzá, mire a mellettem ülő srác felnevetett
- Biztos lehetsz benne, hogy ilyen idomokkal- pillantott le a mélyen dekoltált ruhámra
- Semmiképpen sem kellett volna végig állnod az estét
Nem tudva erre hogyan reagálhatnék csak elkaptam róla a tekintetemet, majd beleittam a poharamba
- Mit isztok?- kérdezte meg egyszer csak tőlünk a vörös hajú
- Vodka naracs- emelte fel a poharát Amy
- Whisky- szólaltam meg én is
- Semmit- jegyezte meg a mellettem ülő srác is, mire én halkan felnevettem
- Nem tőled kérdeztem- vigyorgott rá gúnyosan barátjára a vörös hajú
- Azt hittem mindenkinek veszel valamit- emelte fel védekezően a kezét a fekete hajú
- Ugyan Jake- szólalt meg a szőke hajú srác a mellette ülő vörösnek intézve szavait
- Mind tudjuk, hogy vastag vagy. Igazán meghívhatnál minket is egy italra. Igazam van lányok?- pillantott felénk
- Szerintem igazán megérdemlik- szólalt meg Amy, amin csak felnevettem
- Látod? Még ő is azt mondja- mutatott a barátnőmre a szőkeség
- Te kérsz valamit?- suttogott bele hirtelen a fülembe a mellettem ülő srác, mire én összerezzentem.
Nem kelltett bennem olyan fajta zavart vagy áhitatot mint Mr. Clark, de attól még fellobbant bennem valami.
- Egy Whiskey jöhet- jegyeztem meg mosolyogva- De colaval- tettem hozzá
- Na, még is csak rájöttél, hogy nem szereted simán?- kérdezte meg gúnyosan a mellettem ülő Amy
- Szádat befogod- szóltam rá- Mondtam, hogy mindent ki kell próbálni- húztam ki magamat
- Oh, mindent, mindent- forgatta meg a szemeit Amy- Ne higyjetek neki, annyira el van varázsolva, hogy csak na- intézte szavait a körülöttünk lévő fiúknak
- Amy- rivaltam rá
- Jól van, na- tette fel kuncogva kezeit
- El megyek veled- jelentettem ki, rávezetve a tekintetemet a mellettem ülő fiúra
- Gyere csak nyugodtan- jegyezte meg vigyorogva
Amy felállva kiengedett minket, mi pedig a számomra, még mindig ismeretlen férfival, megindultunk a bár felé.
- Lorance vagyok- mutatkozott be hirtelen
- Amara- mondtam el neki a nevemet
- Szép neved van- jegyezte meg vigyorogva
- Köszönöm- mosolyogtam
- Whisky cola, igaz?- kérdezte meg, amikor odaértünk a pulthoz, majd szavai mellett végigsimított a derekamon
- Ühüm- bólintottam, mire Lorance bólintva egyet, megfordult.
Ekkor egyszerre több dolog is történt. Egy rántást éreztem magamon, majd egy, a csuklómat szorító kéz elkezdett maga után rángatni, egészen a mosdókig, ahol is berántva engem maga után, belépett, velem együtt, a női wcbe.
- Mi a fasz- nyögtem ki erőtlenül
- Kibaszottul nem lehetsz itt- jelentettem ki, mire Mr. Clark megragadva a kezemet csak behúzott az egyik szabadon hagyott fülkébe.
- Kibaszottul nem érdekel, hogy szerinted hol lehetek és hol nem- csattant fel idegesen
- Jesszus főnök, be vetted már a nyugi tablettáidat?- szólaltam meg vigyorogva.
Ez az Amara. Nem elét ideges már így is. Dobj még rá egy kis beszólással, hátha még szét is tör valamit.
- Ki a faszi- kérdezte meg hirtelen
- Mi?- nézek rá értetlenül
- Ne idegesíts Amara- suttogja szikrázó szemekkel- Ki a faszi?- teszi fel még egyszer ugyanazt a kérdést
- Csak nem féltékeny vagy?- fonom össze magam előtt a kezeimet vigyorogva
- Ez kurvára nem vicces- rázza meg a fejét
- Oh, szerintem igen is szórakoztató a viselkedésed- jelentem ki nevetve
- Tudod mi lesz szórakoztató?- hajol hozzám vészesen közel
- Ha levágom a kezét amivel hozzád ért- jelentette ki halál komoly arccal
- Ne legyél ennyire beteges- forgatom meg szemeimet.
Csak hazudik, igaz? Azért mondja ezeket, hogy megijedjek. A filmekben és könyvekben is ezért szokták mondani ezeket a férfiak. Igaz mindig is vágytam az ilyen férfiakra, de kicsit durva belegondolni abba, hogy most velem szemben áll egy ugyan ilyen.
A francba is, kurvára beindít. Még így is, hogy ezeket mondta. Nem vagyok normális. Egy olyan férfi után vágyakozom, aki egy perc alatt elérhetné, hogy soha az életben ne vegyenek fel sehova. Hogy egész életemben koldulnom kelljen az ételért.
Nekem, pedig még így is ő kell. A francba is. Kibaszottul vágyom rá. Azt akarom, hogy bennem legyen. Azt akarom, hogy összekösse a kezeimet.
Egy ilyen domináns férfi mint ő, biztosan durván szereti. Hah, ezer százalék.
Jesszus Amara. Nem lehetsz ennyire kiéhezve, hogy ilyen szinten képzelegsz róla. Eddig is sejtettem, hogy nem vagyok normális, de már biztos is vagyok benne.
- Min töröd úgy az agyadat, kislány?- kérdezni, miközben hüvelyk ujjával végig simít alsó ajkamon
- Rajtad- jelentem ki, végig a szemeibe nézve
- Tényleg?- inkább morogja a szavakat, mint sem kérdezi
- Állandóan te jársz a fejemben- jelentem ki, még mielőtt átgondolhatnám a szavaimat
- Amara- morogja a nevemet
- Mindig azon gondolkozok, hogy még is mit csinálhatsz éppen. Hogy te is úgy vágysz e rám, ahogyan én rád.- suttogom, majd még közelebb lépek hozzá, ezzel teljesen összepréselve a testünket.
Érzem őt. Érzem, hogy mennyire kemény. Teljesen felizgult.
- Tetszene, ha megbasználak, nem igaz?- suttogja bele a fülembe szavait, mire nekem elállt a lélegzetem.
Ekkor megéreztem kezét végig simítani a melleim között. Felsóhajtottam. Persze, hogy felsóhajtok. Az csoda, hogy nem ajánlkozom fel neki itt és most.
-Tetszene a tudat, hogy itt bent, az egyik fülkében, mocskos dolgokat művelek veled, miközben a kis barátocskáid odakint várnak rád- teszi hozzá a végét gúnyos hangon
- Ne legyél ekkora fasz- morgom ajkai közé
- Ne vágyj rám ilyen látványosan- vágja rá, majd gyengéden megharapva alsó ajkamat, fogaival kissé meghúzza azt
- Nate- sóhajtom nevét
- Fogalmad sincs mennyire beindítasz már csak azzal is, ahogyan kimondod a nevemet- jelenti ki, majd nekem nyomja a már így is merev férfiasságát, ezzel is kicsalogatva belőlem egy apró sóhajt
- Megőrítesz- sóhajtja- Éppen ezért, el kell jönnöd velem- jelenti ki, majd hátra lép tőlem
Ekkor kipattant a szemem. Kihunyt belőlem a vágy. Egy egészen apró szikra sem maradt. Eszembe jutott ki is áll előttem és, hogy kint hagytam a legjobb barátnőmet, három vadidegen sráccal.
Milyen barátnő vagyok én. Ez a férfi megbolondít. Szörnyű dolgokat teszek miatta. Mellette nem gondolkodom tisztán.
- Amy- jelentettem ki
- Amara? Ide bent vagy?- érkezett a nem várt válasz az ajtón kívülről
- Amy? Te vagy az?- kérdezem meg a biztonság kedvéért, hogy biztos legyek benne, hogy tényleg ő van itt
- Az előbb mondta ki a nevét. Nem lehet ilyen ostoba Miss. Collins- jelentette ki Mr. Clark gúnyosan.
Remek, visszatértünk a magázódáshoz. Elég furcsa belegondolni, hogy csak akkor tegeződünk egymással amikor forróvá válik a helyzet kettőnk között.
- Igen, én vagyok. Jól vagy?- kérdezte meg aggódó hangon
- Láttam, hogy eltüntél, gondoltam elmentél a mosdóba. Hívtam már taxit, mivel az asztalunknál lévő fiúkat csak úgy felállították és közölték velünk, hogy innentől kezdve ki vannak tiltva. Rohadt durva volt, de majd elmesélem. Esküszöm azt hittem, hogy rendőrt is kell hívni, annyira eldurvultak kint a dolgok.- kezdett el fecsegni Amy odakint
Nekem kezdett olyan érzésem lenni, hogy ebben az egészben nem másnak a keze lehet, mint az én drága jó főnökömé.
- Maga komolyan kitíltatta őket?- kérdezem meg tőle felháborodva, ám ő ahelyett, hogy válaszolna csak a melleimet vizslatja beharapott ajkakkal.
- A szemeimbe nézzen, ha kérhetem- szólaltam meg, cseppet sem kedvesen, mire az előttem álló férfi, nagyon lassan felemelve a tekintetét a ruhám kivágásáról, a szemeimbe pillantott
- Higgye el, hogy próbálkozok- jelentette ki, majd beharapva alsó ajkát közelebb lépett hozzám