Másnap reggel egyedül ébredtem. Kicsit szomorú lettem a tudatra, hogy Nathaniel Clark nem maradt mellettem egészen reggelig.
Gondolhattam volna igazából. Nem ígért semmit. Nem kellett volna semmit sem belegondolnom az együtt töltött éjszakába. Neki valószínűleg ez csak egy volt a sok közül. Sőt, az is lehet, hogy a szemétje ment is a következő nőhöz. RÖGTÖN UTÁNAM.
Na, szépen kiveséztem ma miért is haragudjak rá. Igazán szép teljesítmény Amara. Ha éppen nem csinált semmi rosszat, hát találj ki valamit. Nem igaz?
Nem is én lennék, ha a reggelemet munkába menet nem egy kávé vásárlásával kezdeném.
- Kösd fel a gatyaszáradat kisanyám, mert olyat mondok amitől elszáll a fejed- kezdtem egyből magyarázni Amynek, aki csak állt a pullt mögött és némán figyelt.
- Figyelj Amara- sóhajtotta- Értékelem a kirobbanó energiádat ilyen korán reggel, de nem mindenkit áldott meg ilyen jó kedvvel a sors- jelentette ki hirtelen
- Összevesztetek?- kérdeztem meg egyből komoly arcot vágva, a barátjára, Eliottra célozva
- Mi? Nem, dehogy- rázta meg a fejét értetlenül
- Hát akkor meg?- kértem számon- Mit vagy ilyen ideges- böktem felé
- Mi a faszom- kezdett el engem furcsa arccal méregetni drága barátnőm- Te szexeltél?- pattantak ki szemei a meglepettségtől
- AMY- kiáltott rá a főnökre Amyre, aki csak egy legyintéssel reagálva neki vissza is fordult hozzám
- Nem félsz, hogy kirúg- kérdeztem, hátha ezzel elterelhetem magamról a szót.
Nyilván elterveztem mondani neki, hogy mit és kivel is csináltam az éjjel, de azt nem ilyen korán és nem ezen a helyen terveztem.
- Ne terelj- morogta, majd összefonva kezeit mellkasa előtt méregetni kezdett
- Jézusom, ne bámulj már- kaptam egyre vörösebb arcom elé a kezemet
- Hah, lebuktál te kis ribanc- nevetett fel- Tudtam, hogy valaki meghúzott téged tegnap este
- Mi? Amy, ha végig hallgatnál akkor talán megértenéd a helyzetet- magyaráztam vörös arccal
- Semmi szükségem arra, hogy magyarázkodj- rázta meg a fejét- Megértem én anélkül is- vágta rá vigyorogva
- Kiállhatatlan vagy- forgattam meg szemeimet
- Te pedig szótlan- vágta rá- Hadd halljam csak. Éhezem már egy jó pletykára.- csillantak fel szemei
- Sajnálom, de el kell, hogy szomorítsalak- szólaltam meg vigyorogva- Csak este árulom el a részleteket
- Titokzatos vagy- húzta össze a szemeit
- De úgy is kitalálom ki volt az aki megdöntött- mutatott rám figyelmeztetőleg, amire én csak nevetéssel reagáltam
- Sok sikert hozzá- álltam fel nevetve, immár kávémmal a kezemben az egyik székről
- Tim volt az?- kiáltott utánam
- Milyen Tim?- néztem rá zavartan, ugyanis ez a név nem igen volt ismerős
- Mit tudom én- rántott vállat- Azt hittem eltalálom egy random névvel
- Te bolond vagy- ráztam meg a fejemet nevetve
- Tudom- bólintott- Eliott is sokszor panaszkodik- sóhajtotta
- Na szép- néztem rá- Nem versz ám át, tudom, hogy imádod basztatni az embereket- mutattam rá fenyegetőleg
- Most mit csináljak, ha egyszer unatkozom?- tárta szét a kezét egy nagyobb sóhajtás közepette
- Mondjuk dolgozz- vágta rá hirtelen a főnöke, mire Amy egy kissé összerezzenve munkához is látott.
$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$
Még mindig nevetve érkeztem meg a munkahelyemre, a fejemben továbbra is felelevenítve Amy képét amikor a főnöke hirtelen hozzászólt.
- De jó kedve van- szólított meg hirtelen mély hangján Nathaniel
- Mr. Clark- biccentettem mosolyogva, mire kérdőn felvonta szemöldökét
- Bizonyára rosszul láttam valamit, mivel elképzelhetetlennek tartom, hogy maga. MAGA. Egyszer az életben is időben beérjen a munkahelyére, ráadásul még rám is mosolyog- amint mondandója végére ért, gúnyos vigyorral az arcán zsebeibe mélyesztette kezeit
- Azért ne túlozzon, nem szoktam én mindig késni- forgattam meg szemeimet
- Biztos ebben?- vonta fel vigyorogva szemöldökét
- Hagyjon békén- csattantam fel
- Békén hagynám én Miss. Collins, de attól tartok ki kell osztanom magának a mai teendőit- jelentette ki mély hangján
Mai teendőket? Meg a faszt. Annyi feladatot adott már nekem, hogy lassan rám rohadnak a lapok. Ma is be van iktatva nekem egy megbeszélés. Nem értem kinek hisz engem. Azt hiszi, hogy én is olyan kicseszett munkamániás vagyok mint ő? Faszt, egy frászt vagyok olyan.
- Milyen teendők?- kérdeztem, cseppet sem visszafogva az indulataimat
- Csak nem hitte, hogy azért jár be a munkahelyére, hogy pihenjen?- vonta fel szórakozottan a szemöldökét, ám hangjából csak úgy csöpögött a gúny.
Hah, még mit képzel? Mi az, hogy pihenni járok be? Szerintem én tárgyalok az ügyfelekkel nap, mint nap. Szerintem én intézem a reklámokat is. Persze a kis Charlotte Rodriguez meg alig kap valamit, hogy esne ki a szeme.
Fogadjunk hozzá ment utánam is. A kis szemét. Hogy taposnám ki a belét. Jó, mondjuk semmi olyan lépést nem tett felé eddig mint felém. DE EZ NEM SZÁMÍT. Felém is csak akkor tesz megjegyszéseket amikor kettesben vagyunk. Azzal a ribancal is lehetett kettesben ez a fasz.
- Le fagyott az agya?- lengette meg elöttem kezét Nathaniel
- Ne, szórakozzon- csaptam el magam elöl legyezgető kezét.
Engem csak ne legyezgessen. Hagyjon engem békén. Semmi keresnivalója nincsen mellettem. El is húzhat a picsába. Még boldog is lennék tőle, ha ez a szemét felszívódna.
- Maga haragszik rám?- kérdezte meg komoly arccal, de hangja elárulta, hogy igazából borzasztóan jól szórakoztatja a helyzet.
- Még szép- löveltem felé gyilkos szemeket
- Elárulná, hogy még is mit tettem?- nézett bele szemeimbe lágy tekintettel
Szép próbálkozás Mr. Clark. Majdnem elcsábultam. De csak majdnem. Előbb kell ám ahhoz felkelni, hogy valaki elcsábíthasson engem, egyetlen tekintettel.
- Ott hagyott- jelentettem ki egyszerűen
- Pont úgy, ahogy most én is itt hagyom magát- tettem hozzá indulatosan, majd kihúzva magamat elmentem mellette, direkt úgy, hogy vállammal neki mehessek
- Miss Collins- kiáltott utánam
- De hát, a teendői- tette hozzá.
- Dugja fel magának- vágtam rá vissza se fordulva, mire hallottam, hogy halkan felnevetett.
Hah, 1-0 Mr. Clark. Igazán felvehetné a harcot. Kezd kicsit unalmas lenni, hogy állandóan nyerek.
Biztos ez Amara? Tegnap mintha eléggé kiszolgáltatott helyzetben lettél volna a számára.
Gondolataim hatására vér vörös arccal ültem le az asztalom mögé. Hihetetlen mik járnak a fejemben. Esküszöm nektek, hogy reggel is nedvesen ébredtem, ami már egy kicsit túlzás. Ennyire azért nem lehetett jó.
Kicseszett jó volt Amara. Ne is tagadd. Annyira jó volt, hogy vele is álmodtál. Nem bírsz magaddal, ezért is kellett neked reggel az a gyors zuhany.
- Elég- kiáltottam fel hirtelen, mire feleszmélve hol is vagyok inkább össze is húztam magamat
- Azta csajszi, te aztán totál kész vagy- jegyezte meg Jax az asztalom mellett
- Ne is mond- sóhajtottam, homlokomat fogva
Ez a csávó kikészít. Egyszer az őrületbe fog kergetni.
- Te is hallottad?- kérdezte meg hirtelen, mire kérdőn ráemeltem tekintetemet.
Fogalmam sincs miről beszélsz. Vágtam volna a fejéhez legszívesebben. De nem tettem, mert attól, hogy nekem ma rosszak a gondolataim Jax még a barátom és nem szándékozok megbántani egy barátomat sem. Főleg nem Mr. Clark miatt. Az kéne még a fejemre, hogy a miatt a fasz miatt rossz barát is legyek. Na azt már nem. A-a, ezer százalék, hogy ezt nem hagyom.
- Az a szipirtyó Rodriguez tegnap randin volt. Állítólag alaposan meg is dugták- súgta oda nekem a végét a mondandójának nevetve
- Mi a fasz- néztem rá megrökönyödve
Tudtam. Az a büdös kurva. Hogy vágódna el a lépcsőn abban az idegesítő, leértékelt prada magassarkújában. Ezt akarod ribanc? Ha harc hát legyen harc.
- Nem tudom, nem hallottam- rántottam vállat
- Lehet tudni ki a fasz volt annyira idióta, hogy hozzányúljon?- néztem rá kérdőn
Ügyes, ügyes. Csak így tovább Amara. Hátha nem buktatod le milyen féltékeny is vagy a kolléganődre.
- Nem- rázta meg Jax a fejét
- Ez sajnos rejtély- tettetett szomorúságot miután szavai elhagyták a száját
- Hah- horkantam fel- Azon se lepődnék meg, ha az a nyomorult kitalálta volna az egészet- jegyeztem meg gúnyosan
- Annyira nem lehet bolond- húzta el a száját Jax
- Az ilyesmi könnyen kiderül- nézett bele mélyen a szemeimbe
- Ha te mondod- rántottam vállat
- Én viszont most megyek- álltam fel a székemből
- Még is hova?- vonta fel kérdőn szemöldökét- Csak most jöttél
- Ez igaz- sóhajtottam- De Mr. Clark közölte velem, hogy menjek be hozzá, mert van számomra rengeteg feladata- forgattam meg szemeimet
- Meg hiszem azt kislány- húzta vigyorra az ajkait Jax- Fogadjunk megdug az asztalán- jegyezte meg, mire én rosszalóan ránéztem, majd meglökve őt arréb tessékeltem
- Menj inkább dolgozni- jelentettem ki, mire csak nevetve utánam szólt
- Azért járni tudj még kifelé jövet
- Anyádat Jax- szóltam vissza hátra se nézve
$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$
Mr. Clark irodájához megérkezve, nem fáradtam a kopogással. Nem, én egyből berontottam.
- Komoly?- szegeztem neki egyből kérdésemet
- Várjunk- fagytam le egy pillanatra amint megláttam
- Te szemüveges vagy?- kérdeztem meglepetten
Kicseszettül jól állt neki a szemüveg. Az anyját. Azt hiszem ezután a látvány után orvosra is szorulok.
- Ne foglalkozzon azzal mivan rajtam- kapta le idegesen fejéről a szemüvegét
- Mondja inkább miért rontott úgy be hozzám, mintha egy kocsmában lenne
- De udvarias, csak úgy mint mindig- jegyeztem meg gúnyosan, mire csak megforgatta azokat a szép kék szemeit
- Tiszteletlen, mint mindig- szólalt meg ő is gúnyosan
- A tiszteletet ki kell érdemelni- vágtam rá ridegen
- Drágám, igazán örülök annak, hogy meglátogattál, de mondjuk elmondhatnád mi is a bajod- sóhajtotta
- Rodriguez? Ez komoly? Elmentél hozzá, miután engem kielégítettél? Azt hittem ennél azért több eszed van.
- Miről beszélsz Drágám?- nézett rám szórakozottam
- Hozzá sem nyúltam- jegyezte meg gúnyosan
- Akkor meg hova mentél?- kérdeztem meg, továbbra is idegesen
- Természetesen haza- nézett rám úgy, mint egy idiótára szokás
- Oh- tátottam el a számat
- Igazán szexi, ahogy féltékenykedsz- harapta be alsóajkát
- Ahogy a tekinteted elsötétül- nézett végig rajtam
- Egyből felállítod a farkamat- tette hozzá tüzes tekintettel
--------------------------------
Sziasztok!
Nos, sajnálom, hogy ilyen sokáig nem raktam ki részt. Nem volt sem ihletem, sem energiám ahhoz, hogy írjak. De most megérkeztem, visszatértem, ha fogalmazhatok így. Remélem tetszett nektek a rész és megbocsátotok nekem azért, hogy ennyit kellett várni a következő részre. 😔💕