Remekül bánok a szavakkal,
De csak, ha leírnom
És nem kimondanom kell azokat.
Remekül bánok az érzésekkel,
De csak magamban,
Ha nem kell megmutatnom másoknak.
Remekül bánok a könnyekkel,
De csak, ha egyedül vagyok
És nem láthatnak.
Remekül bánok a gondolatokkal,
De csak, ha nem ordítanak
És hangosan kavarognak.
Remekül bánok az emberekkel,
De csak óvatosan,
Hogy engem kiismerni ne tudjanak.
Remekül bánok a nevetésemmel,
De csak, ha tudom,
Hogy szívem biztonságban van.
Remekül bánok a szívemmel,
De csak, ha tudom,
Hogy nincs, aki összetörheti azt.
Remekül bánok veled is,
De csak messziről, mert tudom,
Te lennél, ki bennem mindent felboríthatna.