Másnap reggel Chris csupasz mellkhasán ébredtem. Elhuzodtam egy kicsit tőle,de csak annyira hogy az arcát láthassam. Annyira békésen és nyugodtan alszik. Nem tudom meddig bámulhattam mert nem vettem észre mikor fel ébredt.
- Jó reggelt! - köszönt mély rekedtes hangján, amitől a szívem is gyorsabban kezdett verni.
- Jó reggel! - mondtam.
- Hogy aludtál? - kérdezi álmos hangon.
- Jól.- válaszoltam.
- Az éjjel jó voltál.- mondja én meg teljesen el pirultam, fejem a mellkhasába furtam.
- Te is jó voltál.- mondtam a mellkhasába.
- Jáz mi van veled? - kérdezi és közben a hátamat simogatja és a hajamba puszilt.
- Nincs semmi.- mondtam még mindig a mellkhasába és még jobban hozzá bújtam ha ez még egyántalán lehtséges lehetet.
- Nézz rám!- mondja és az állam allá nyúlt, így arra kényszeritve hogy a szemébe nézzek.
- Mi a baj? - kérdezi lágy hangon.
- Semmi.- mondtam és el fordultam volna tőle,de ő nem hagyta.
- Hé, mi történt? - kérdezi aggodva.
- Szégyelem magam.- mondtam ki egyenesen a szemébe nézzve.
- Még is mért? Hisz a feleségem vagy.
- Igen tudom,de akkor is szégyelem magam.
- Jáz nincs mit szégyelned házasok vagyunk, minden házaspár ezt csinálja.
- Igen, csak hogy nem tudom hogy,hogy is kellene viselkedjek mivel nekem ez az egész új....- mondtam össze vissza kinek nincs elég esze.
- Jáz értlek. - mondja, és megcsókolt lágyan.
- Amúgy az a piros bugyi jól áll rajtad.- mondja és én ismét el pirultam, szerintem még a paradicsom is megirigyelte volna színem.
- Ne már.- mondtam, és a párnába furtam a fejem.
- Mit ne? Imádom mikor elpirulsz.- mondja mosolyogva.
Majd még egy kicsit lustiztunk,de sajnos múszáj volt fel kelnünk,mivel három óra múlva indul a gépünk, mivel megyünk nászútra. Kikelve az ágyból magamra csavartam a paplant.
- Jáz nem múszáj eltakard magad.- mondja Chris, aki még mindig az ágyban fekszik és engem nézz.
- De igen, csak nem fogok mesztelnül átt menni a szobámba.
- Na álljunk meg egy szóra,persze hogy nem,de így sem mehetsz ki.- mondja és felült.
- Akkor még is hogy öltözek fel? - kérdezem. Chris közben ki kelt az ágyból és hozzám jött.
- Nem múszáj felöltöz felőlem így is maradhatsz.- mondja és megcsókolt.
- Chris elég! - mondtam és egy kicsit ellöktem magamtól.
- Mért hisz a feleségem vagy.
- Igen,de két óra múlva indulunk és még össze se vagyunk csomagolva.
- Kit érdekel? - kérdezi,majd felkapott az ölébe és az ágyra rakott felém mászott és megcsókolt.
- Megyek hozok neked valami ruhát addig maradj itt! - mondja,majd egy rövid csók után ment is ki.
Nem hiszem el tényleg megtörtént lefeküdtem Chris- el aki nem mellesleg a férjem, és be vallotta hogy szerelmes belém.