cím: húsvéti nyuszi
Ezt a részt a HOPP című film ihlette!
helyesírási hiba megeshet meg ilyenek
.
.
.
–Jisungie! -hallottam meg apám hangját mire azonnal abbahagytam a dobolást. –Miért nem készülődsz? -kérdezte mire én szenvedve felnyögtem.
–Apa, nem akarok ott lenni! -néztem rá.
–Jisung, ez nem akarás kérdése! A család tagja vagy, muszáj ott lenned főleg úgy, hogy te fogod majd át venni a céget! -mondta tovább a mondandóját amit mindig elmond.
Itt vagyok 18 éves, egy aranyos húsvéti nyuszi vagyok ahogy neveltek engem a szüleim. Az életem részét ezen földön töltöttem ahova ember nem tud bejutni. Milyen is lenne már hogyha egy ember látná hozzánk hasonlót, aki nyuszi és beszél meg persze van egy emberi formája is.
Sosem változtam még át emberré, hisz minden úgy van kialakítva, hogy emberek itt nem férnek el így nem tudom az emberi mivoltomat. Ahogy egyre jobban idősödök egyre jobban érdekel az ember világ, hogy én milyen vagyok emberként.
Ezeket a dolgokat pedig a szüleim nagyon jó tudják, elfogadják ezt a gondolkodást de nem mehet kudarcba a cég sem. Oh a cég...
Apám szavai által mondva, már 400 éve hogy a mi családunk csinálja a húsvéti nyuszi csokikat, cukorkákat és a többiket. Mi is visszük ki az emberek közé, vagy legalábbis apám személyesen. Én még kiskoromban sem voltam kint, ami bánt de túlságosan is féltenek engem a szüleim amit megértek.
Csak azon nem félnek, lepődnek meg tőlünk akik tényleg hisznek a húsvéti nyusziban. Ezért is visszük csak családos házakhoz azokat amiket elkészítünk. A járkálás úgy működik, hogy konkrétan a föld alatt lakunk és amikor kijövünk a MOAI szobrokból akkor egy szép füves tisztás vesz körül minket.
A szoborból van 6 darab aminek a kör belsejében egy gép van, oda szépen be tudod írni hova szeretnél menni és ha kész van megnyílik a portál. Ha beleugrasz, elvezet téged az úticélhoz. Természetesen én ezt sem tudtam megélni, csak a hallottakról tudom.
–Ha eljössz kimehetsz két napra az emberekhez! -amint megütötte a fülem apa szavai azonnal elkezdtem felvenni magamra az inget, öltönyt. –Valahogy sejtettem, hogy erre már ugrasz. -sóhajtott fel –Aulában várlak! -ment ki a szobából míg én elkészülök.
Amint kész voltam a tükörbe néztem és nézni kezdtem magam. Hogy nézhetek ki emberként!? –Nem sokára kiderül... -mondtam majd elhagytam a szobát és odamentem ahol apa volt.
Együtt mentünk oda ahol lesz az ünnepség, ahol már több nyuszi volt. Mindenkinek köszöntünk, igazából pontosan olyan unalmas volt mint ahogy képzeltem. Alig szólaltam meg, inkább tömtem magamba az ételt és hallgattam ahogy apuék beszélgetnek a többiekkel a jövőmről, a cég jövőjéről. –Nos Jisung, van már aki tetszik? -kérdezte anyám testvére mire azonnal félrenyeltem.
–N..nincs! -mondtam kicsit köhögve. –Majd jön ha akar! -vettem fel egy kamu mosolyt.
[...]
–Jézus úristen! -vetettem le magam az ágyra mikor vége lett az egész ünnepségnek. –Soha többé... -mondtam magamnak.
Fáradt voltam, megkínáltak engem is itallal amit nehezen de elfogadtam de nem ittam sokat mert nem vagyok ennek híve. Aztán sokan meg is táncoltattak, nem vagyok rossz táncos de soha többé!
Ruhástul aludtam el, így csak másnap reggel ébredtem fel arra, hogy apám kelteget. –Mi az? -kérdeztem álmosan.
–Nos, akarsz menni? -kérdezte. Egy kis időre azt sem tudtam miről beszél aztán mikor eszembe jutott azonnal kipattantak a szemeim.
–Igen! -keltem fel az ágyból. –Megyek! -az öltönyt lekaptam magamról majd a fürdőbe szaladva gyorsan lefürödtem majd egy normális, lenge kis ruhába öltöztem fel.
–Majd jövök! -köszöntem el a szüleimtől majd amilyen gyorsan csak tudtam mentem a gépezethez.
–Úticél... -kezdtem el bepötyögni. –Valamit visz magával? -olvastam el a kérdést –Nem, csak magamat és a gondjaimat! Indulás! -mosolyogtam el majd tátott szájjal néztem végig ahogy megnyílik az arany színű portál.
Vonakodva de beleugrottam sikítva majd vártam mikor lesz ennek vége. Egyhamar meg is éreztem a kemény földet magam alatt így fájlalva testemet keltem fel a földről majd körül néztem. –Merre kéne menni... -vállat vona elindultam jobbra.
A városban sötét volt, így könnyebb volt menni nyuszi formában. Elég kínos lenne ha egy ember meglátna, hisz melyik nyuszi van felöltözve?
Ámulva néztem az utcákat, hisz csodálatos volt főleg így sötétben kivilágítva. –Kéne keresni egy helyet ahol lakni fogok. -mondtam magamnak miközben próbáltam egy olyan helyet keresni ahol van fedél a fejem felett.
Addig mentem míg egy nagy házhoz nem értem. Kerestem egy olyan helyet ahol betudnék menni a házba, amit meg is találtam hisz nyitva volt egy ablak. Nehezen de sikerült bemásznom és egy hatalmas csodaszép szobában találtam magam. Szerencsére nem volt bent senki de ez nem sokáig tartott mert amint felálltam a földről azon nyomban nyílt az ajtó és egy fiút véltem felfedezni.
Úgy éreztem, hogy a szívem egy hatalmasat dobban. Mondhatni hosszabb volt a sötét barna haja, de egyből úgy gondoltam, hogy ez az ő stílusa és baromira helyes vele! Az orrán egy anyajegy foglalt helyet, a szemei csillogtak de láttam benne a meglepődséget. Csak ott állt az ajtóban miközben engem kémlelt, nem tettem mást csak annyit, hogy én is figyeltem őt a bambi szemeimmel.
–Szia! -köszönt miközben kicsit előrébb mozdultam. A fiú hátát fordítva kiszaladt a szobából így azonnal megtorpantam. Lehet emberként kéne vele beszélni? Akkor nem ijedne meg mégjobban? –Ya! -kiáltottam fel majd utána eredtem.
Valószínűleg egyedül lakik, de ebben az oltári nagy házban? –Hahó... -szólaltam meg újra kissé letörten, hisz nem gondoltam volna, hogy az emberek ennyire félnek egy kis nyuszitól!
Az orrom csak úgy mozgott fel le, és a fülemmel is hallgatózni kezdtem és milyen jól tettem. Hátra fordulva láttam, hogy a fiú egy serpenyőt fog csak nem lendíti meg a kezét. –Mi a faszt csinálok?! Ez csak egy nyuszi Minho, nem beszél! Hülye! -mondta a végén felnevetve miközben a testtartása normális lett.
–Ha kibeszélted magad, itt maradhatnék? -kérdeztem fel nézve rá mire szó szerint elájult előttem. Tátott szájjal néztem ahogy a földön fekszik és hallgattam a serpenyő hangját ahogy leérkezett a látszólag drága csempére. –Haah! -sóhajtottam fel miközben a szemeimet megforgattam.
A fejem magától mozdult ide-oda, hogy megbizonyosodjak arról, hogy tényleg egyedül vagyunk-e. Amint úgy éreztem biztonságban vagyok, megpróbáltam átváltozni. –Hoh! -támaszkodtam meg a földön az esés miatt. –Sikerült! -kezdtem el nézni a kezeimet.
–Nos, veled mit csináljak... -kezdtem el gondolkodni majd nehezen de felálltam a földről. Odaléptem a fiúhoz majd szó szerint elkezdtem a karjainál fogva húzni, abba a szobába ahol voltunk. –Jézus, de nehéz! -nyögtem fel hangosan mikor letettem az ágyra. Nem tudtam mit kéne csinálni egy ájult emberrel, de valahonnan szereztem törölközőt amit bevízezve tettem a fiú homlokára.
Elmenjek ha felkel? Lehet, aztán rosszabb lesz és mégjobban megijed tőlem...
A fiú arca tényleg gyönyörű volt. Úgy éreztem képes lennék órákig nézni őt. A szívem hevesen dobog, nem tudtam miért ami kissé megrémisztett. Gondolkodni se tudtam sokáig, hisz a fiú kinyitotta szemeit majd felült az ágyon. –Ki a franc vagy?! -állt fel az ágyról a fiú. –Jézus, ne nézz ilyen ártatlan csillogó szemekkel! Betörtél hozzám, és egy kurva nyúl is! -nézett körbe a szobában hisz nem találta a nyulat, azaz engem.
–Hé! -szóltam rá –Ne beszélj így rólam! -tettem karba kezeimet.
–M..miért nincs rajtad r..ruha? -kérdezte dadogva mire lenéztem magamra.
Tényleg nem volt rajtam semmi, hisz ami volt rajtam ing az szétszakadt rajtam. –I..izé -a lábaimat kissé felhúztam majd amilyen gyorsan csak tudtam betakartam magam.
–Azt ne mondd, hogy megakartál erőszakolni! Te perverz! -nézett rám megvető pillantással ami nagyon rosszul esett.
Talán igaza volt apának...
–Nem vagyok semmilyen perverz alak, és nem akartalak megerőszakolni! É..én csak egy helyet kerestem ahol tudnék pár napig lakni! -mondtam halkan a végét.
–Ja, és ezért kell betörni másokhoz? A meztelenségedet, hogy magyarázod ki? -kérdezte.
–N..nem mondhatom el.. -néztem el róla. –Cs..csak kérlek hadd maradjak! Csak pár nap!
–Csak akkor maradhatsz ha elmondod az okát!
–De nem mondhatom el! -csattantam fel.
A fiú és köztem nagy csend keletkezett, majd egy nagy levegőt vett. –Oké, legyen. -mondta majd a szekrényhez vette az irányt. –Szépen elmész abba a fürdőbe ott, lefürdesz és fel veszed ezeket a kibaszott ruhákat! -vágta hozzám a ruhákat majd kiment a szobából...
[...]
Minho amikor meglátta a nyuszit tényleg megijedt, de nem azért mert valahogy ide keveredett hanem mert beszélt. Azt hitte, hogy csak rosszul hallotta de amikor egy egész mondatot ejtett ki a száján a nyuszi elájult, pedig vele sosem történt ilyen.
Amikor felkelt már egy fiú ült a saját ágyán amitől még jobban megijedt. Nem gondolta komolyan a dolgokat mert a fiú nem nézett ki úgy mintha pont ő megerőszakolná, és hogy biztos valami perverz.
A fiú meztelen volt, Minho pedig meleg. Rossz szokása, hogy mindig végig nézi az embereket így ez most sem volt másképp. A fiú teste gyönyörű volt, kissé nőies alakja vonzotta a tekintetét de próbált nem arra figyelni. A bőre hibátlan, az arca pufók és a bambi szemei...
Rossz gondolatok születtek miatta Minho agyában de próbált mindig arra visszamenni, hogy betört hozzá. Tudni akarja mi történt vele és miért akar ennyire itt maradni pár napig. Kíváncsi ember, mint mindenki.
Amikor kijött a szobából egy nagyot sóhajtott, mivel érezte, hogy a nadrágja szűkül. –Nem Minho! -vágta magát fejbe majd inkább nyugtatás képp bement a konyhába majd ivott egy pohár vizet. Hogy elterelje gondolatait bekapcsolt halkan egy zenét miközben palacsintát kezdett készíteni.
Lehet nem gondolta át a dolgokat, mivel bő fél óra múlva a fiú lépett be a konyhába. A saját pólója nagy volt rá így leért a combja közepéig, így a nadrág sem látszott rajta. Nyelt egy nagyot Minho majd folytatta tovább a palacsintát. –Mit csinálsz? -kérdezte kíváncsian.
–Palacsintát, kérsz? -kérdezte rá sem nézve mert akkor fix újra sátra lenne.
–Sosem ettem még, így kérek! -kuncogott fel.
A kuncogása aranyos és Minho pont akkor nézett rá így láthatta tökéletes és gyönyörű mosolyát. –Ülj le! -fordult vissza miközben egy-egy tányérra tett négy-négy palacsintát. Hozzá darabolt fel epret amit meg is mosott és úgy tett a tányérra, és a tejszínhab pedig nem maradhatott ki.
–Mi a neved? -kérdezte Minho evés közben.
–Han Jisung! -mondta –Neked?
–Lee Minho! -válaszolt halkan.
–Miért élsz egyedül ekkorra házban?
–Itt én vagyok az aki kérdez! -nézett rá összeszűkített szemekkel.
–A nevemet és a koromat tudom csak elmondani, a többi tabu! -mondta.
–Oké akkor hány éves vagy? -kérdezte.
–Tizenkilenc! -Minho valamiért félrenyelte a kaját és köhögni kezdett.
–T..tizenkilenc? -kérdezte mintha nem hallotta volna jól mire csak egy bólintást kapott.
–Azért nem vagyok annyira fiatal! Te mennyi vagy?
–Huszonöt.. -válaszolt –Úgyhogy hozzám képest igen! -mosolygott rá.
Jisung erre csak felkuncogott hisz a nyuszi életben a 19 már soknak számít, de ott sem veszik figyelembe hisz úgy gondolják az emberi év a fontosabb.
***
–Nos, hol fogok aludni? -kérdezte Jisung kíváncsian és kissé fáradtan.
Minho legszívesebben azt mondaná, hogy mellette de nem teheti ezt. –A vendégszobában. -mondta miközben kinyitotta az ajtót és egy szép szoba tárult Jisung elé. –Jó éjt! -mondta Minho majd elment onnan így azt se hallotta, hogy visszamondta a nyuszi.
Az idősebb befeküdt az ágyába majd hátán feküdve gondolkodni kezdett csak még maga sem tudta min. Annyira gondolkodott, hogy be is aludt egyhamar. Jisung úgyszint hamar elaludt, viszont az éjszaka közepén arra kelt fel, hogy valami villog. Egyhamar észbe kapott, az eső szakadt amit kellemes volt hallgatni és látni is az ablakból viszont ez mellé villámlott és hangosan néha halkan dörgött az ég.
Sosem tapasztalt ilyesfajta jelenséget hisz ott ahol él, ott csak nappal és éjszaka van. Először összehúzta magát az ágyban aztán erőt vett magán és kiment a szobából. Sötét volt a házban és kissé félt is, de egyhamar megtalálta a másik szobája ajtaját amit halkan kinyitott. –Minho -szólította meg halkan –Alszol? -kérdezte miközben a felsője alját piszkálta.
–Nem -mondta. Jisung amint meghallotta a nemet, egyből közelebb ment az ágyhoz és feltérdelve rá feküdt el az ágyon.
–Te is felkeltél a viharra? -kérdezte halkan felnézve a másikra kinek egyik keze al része a homlokán volt és a szemei csukva voltak. Biztosan fáradt.
Minho a kérdésére csak hümmögött egyet. –Aludj inkább. -mondta Lee majd a fiú felé fordult. Az egyik kezét derekára tette majd úgy húzta magához közelebb. Természetesen Han nem tántorodott el, egyből a másik izmos mellkasába fúrta fejét és szagolta a másik férfias illatát.
Jisung szemeiből teljesen kiment az álmosság és nem tudja mit csináljon, hisz az idősebb pedig alni akar így nem tud vele mit kezdeni. –Biztosan aludni akarsz? -kérdezte halkan miközben kezei maguktól indultak el a barna hajú felsője alá. Az ujjai inkább a nadrágnál volt, és úgy simogatta hasát.
–Tényleg megakarsz erőszakolni? -kérdezte kissé kuncogva Minho.
–Nem! -vágta rá azonnal –Mert nem lenne erőszak -mosolyodott el miközben a huncutság ott lapult ajkain. –, és nem én lennék felül!
–Gondolod? -nyitotta ki szemeit. Úgy tűnt Jisungnak, hogy Minho szemeiből kiment az álmosság így legbelül öröm táncot járt.
Ha most nem veszíti el ezzel a helyes, dögös emberrel a szüzességét akkor élete végéig csalódott lesz!
Jisung felült az ágyon majd feltérdelve a hátára fordította Minhot majd úgy ült rá csípőjére. –Voltál már szűzzel? -kérdezte óvatosan.
Ez az első, hogy ember és már rá mászik valakire...
–Voltam, igen. -válaszolt neki. Jisung megfogta Lee mindkét kezét majd a csípőjére vezette miközben azt elkezdte mozgatni. Az idősebb szemei egyből becsukódtak és a csípőjét fel is lökte.
–Legyél benne abba, hogy te erőszakolsz meg engem... -mondta mosolyogva. Azt sem tudja, hogy meleg-e a fiú de sokáig ezen nem kellett gondolkodni mert egyből meghallotta az oké szót.
–De akkor játszunk is egy kicsit! -mosolyodott el perverzül majd gyorsan fordított a helyzetükön, így mostmár Minho volt felül.
Jisung csuklóit megfogta az egyik kezével majd feje fölé emelte azok után, hogy levette róla saját felsőjét. –Csókolóztál már? -kérdezte mire a másik pironkodva megrázta a fejét. Minho elmosolyodott ezen majd először egy lágy puszit nyomott a másik ajkaira majd lassan rá is hajolt és elkezdte mozgatni párnáit.
Amikor Minho érzékelte, hogy ettől függetlenül nagyon is jól csókol a fiú hevesebben kezdte falni a másik ajkait. Néha elváltak egymástól, hogy levegőt kapjanak de aztán egyből újra egymásnak estek. A nyelveik forrón táncoltak a másikén.
Idő után megunva elvált tőle Lee, hogy aztán nyakát vegye célba. Oda is először nyálas puszit nyomott amiből csók lett majd egy két helyen ki is szívta. Jisung ezt sóhajtozva tűrte. Ajkai lementek egészen a mellkasáig, ahol mindkét gombját szépen kényeztette, erre pedig az alatta lévő már hangos nyöszörgésbe kezdett.
Minho abbahagyta tevékenységét majd felállt az ágyról és a közeli szekrényhez ment. Onnan kivett valamit, de Han nem látta hisz az agya nem vitte rá arra, hogy ő felkeljen és megnézze mit kotorászik. Sokáig nem kellett várnia, amint hallotta, hogy valami leesik az ágyra utána egyből Minhot vélte újra felfedezni csak felső nélkül.
Amikor meglátta izmos felső testét egy kisebb s halkabb nyögést engedett ki ajkai közül. A csípőjét engedelmesen felemelte amikor a hosszú hajú levettte róla a nadrágot. –Nyisd szét szépen nekem a lábaidat... -súgta fülébe amitől Jisung hátán végig futott a hideg.
A teste libabőrös lett de nagy levegő vétellel azt tette amit a másik mondott. Amikor Jisung lenézett nyelt egyet, hisz a férfiassága állt és Minho rá tett még egy lapáttal azzal, hogy rózsájához köpött.
Nem értette miért csinálja de bízott benne, hogy nem fogja bántani.
A magasabb a két kezét Han combjaira tette majd a másik szemeibe nézve hajolt le. Nem szólt egy szót sem, Jisung kíváncsian nézte, hogy mit akar a másik ezt pedig hamar meg is értette. A száját egy nagyobb nyögés hagyta le, ujjait a közeli párnába vájta és kissé előre lökte csípőjét amikor Minho nyelvét megérezte. A levegőt nem tudta normálisan venni, a szíve majd' kiugrott a helyéről.
Az e fajta kényesztetést nem sokáig érezhette mivel nyelv helyett ujjakat érzett meg. Az első ujja könnyen felcsúszott hisz az idősebb ujjai kellően nedvesek voltak. Az első után jött a második majd a harmadik is. Amikor megszokta a másik ujjait elkezdett rá mozogni de Minho lefogta csípőjét ami nem tetszett neki. –N..nah- ah! -nyögött fel mikor mozgatni kezdte ujjait a másik.
Egyre erősebben és gyorsabban mozgatta ujjait de aztán leállt és hirtelen mozdulattal lett üres a forró helysége.
–Nos, szeretnél játszani? -kérdezte mire Jisung kábán de bólogatni kezdett.
–Ha válaszolsz a kérdéseimre akkor jutalmat kapsz ha pedig nem, akkor büntetést! -mondta.
Jisung egyhamar megérzett valamit bejáratánál így lenézett de egyáltalán nem az idősebb volt, hanem egy dildo. Kérdés egyelőre nem jött, hanem Minho lassan elkezdte azt belé vezetni mire azt érezte szét szakad. Megkérte rá, hogy várjon így megállt miközben csókokkal borította el teste minden szegletét. A csípőjét felemelte amikor már jónak érezte majd addig meg sem állt Minho míg teljesen fel nem vezette a tárgyat. –H..honnanh va..vanh ilyenh- ilyened? -kérdezte.
–Itt én fogok kérdezni Sungie! -mosolyodott el majd elkezdte mozgatni a játékszert miközben Jisung kezeit újra feje felé emelte.
A nyuszi egyből felnyögött a kellemes érzésre. A hangja pedig egyre magasabb lett ahogy a percek teltek. –Miért pont hozzám jöttél? -tette fel az első kérdést.
–É..énh se..semh tudomh! -válaszolt nyögve –Gy..gyönyöhrű ah- há...zadh van!
–Kidobtak a szüleid, vagy esetleg megszöktél valahonnan? -kérdezett tovább.
–Ahhh Mi..Minhoh! -nyögött fel hangosabban kissé hátra vetett fejjel.
–Válaszolj! -súgta fülébe.
–N..nem! Eh..ehl engedtek! -harapott bele alsó ajkába hisz a kéj ami elöntötte, legszívesebben vergődött volna.
–Miért voltál meztelen? -kérdezte miközben végig nézett a másik gyönyörű, izzadt testét ami miatt gyorsabban elkezdte mozgatni a játékot így a másik nem tudott válaszolni.
–V..vá..- ah! -sikított fel a végén. –Sz..széth szakadth ah ruhám! -mondta ki nehezen.
–Amikor először a szobában voltam akkor egy nyuszi volt ott, de amikor felkeltél már te! Véletlen egybeesés? -kérdezte mire a másik fejét rázta.
–N..nemh mondhatom elh! -Minho keze megállt a mozgásban és figyelni kezdte Jisungot.
–Miért? -kérdezte miközben kihúzta a játékot amire a másik csalódott nyöszörgésbe kezdett.
–M..mert nem hinnél nekem! -nézett rá.
–Ha elmondod tényleg itt maradhatsz, de ha nem akkor kihasznállak és reggel elmész innen. -mondta neki komolysággal amit még ő sem gondolt komolyan. Nem lenne szíve kidobni egy ilyen gyönyörű és aranyos fiút.
–Hinnél nekem ha azt mondanám tényleg én voltam az? -kérdezte halkan.
Pár pillanatig semelyikük sem szólalt meg, csak hallgatták az eső hangját és a néhai dörgéseket. –Van rá bizonyítékom, megtudom neked mutatni is és amikor a nyuszit láttad beszéltem is. -mondta még mindig halkan.
–Egész életedben nyuszi voltál? -kérdezte mire a másik bólintott egyet.
–Ez az első alkalom, hogy emberré változtam. Apa is ilyen, az egész családom. Van egy külön rejtett helyet ahol élünk, és a hozzám hasonlók is ahova ember nem tud eljutni. Azt nem tudom neked megmutatni de ha azt elhiszed, hogy ember és nyúl is vagyok akkor ezt is elfogod. -mondta tovább. Jisung ezek után elmesélte az egész életét, hogy az apja mit szeretne ha csinálna és, hogy miért akart ennyire az emberek közé jönni.
–Húsvéti nyuszi, mi? -nézett rá mosolyogva. –Akkor ez a húsvéti nyuszi most szép ajándékban lesz része! -mondta majd egy lökéssel már Jisung forróságában is volt.
Minho azonnal elkezdett benne mozogni. Az aktus hosszú ideig tartott, még az eső is elment. A Hold fénye megvilágította Jisung kéjben úszó arcát. Más volt mint a játék, hisz Minho lüktetett benne és érezte, hogy az előváladéka egyre jobban nedvesíti meg őt. –M..Minh é..énh.. -nyögte ki nehezen.
–Gyerünk nyuszih, menjh el! -súgta kettőjük közé majd egy puszit nyomott szájára.
Jisung egy nagyot nyögött, teste remegett és erősen kapaszkodott Minhoba amikor elérte a beteljesülést majd akkor is amikor megérezte a meleg folyadékot magában. –Nos, hiszek neked.. -mondta miközben lefeküdt Jisung mellé.
–Kiskoromban este felkeltem, és akkor is pont húsvét volt. Amikor kinéztem az ablakon láttam egy tojás alakú valamit. Nem tudtam mi az, de világított és felkeltette az érdeklődésemet. A tojás kinyitódott és három nyuszi szállt ki onnan majd láttam hogy elrejtik a bokrokban a csokikat! Másnap azt hittem álmodtam és hogy hülye vagyok, de amikor kimentem ott voltak az édességek! -nézett a másikra aki csak mosolygott.
–Biztosan apámat láttad akkor! Én soha nem voltam még itt, ezért is akartam ennyire kijönni ide. De azt hiszem vissza menni már nem akarok! -mondta halkan.
–Mertem remélni ezek után, de egyelőre nem akarok apáddal találkozni mert kitudja milyen ember formájában! Megver amiért elvettem a kis nyuszijától a szüzességét! -nevetett fel amin Jisung is felnevetett.
–Boldog húsvétot Minho! -mondta mosolyogva.
–Neked is Nyuszi!
VÉGE
_____________
REMÉLEM ti is illatoztatok a sok külön felé kölnitől/parfümtől (persze akiknél szokás húsvétot tartani).
És újfent Boldog Húsvétot szeretnék mindenkinek kívánni, remélem kipihentétek magatokat így a szünetben (igaz csak szerdán van suli, de mindegyxd) 😋❤️