Nathaniel:
Kiszállok a kocsiból,és szét nézek a környéken,igaz sötét van,de az emlékeim megvilágítják.
Látom a fát,ahol anya lökött a hintával,és valami vicceset csinált apa,ahol mindannyian nevettünk.
-Anyaaa,lökj méééég-kapálózok a lábammal mert még nem nagyon ment a hintázás művészete.
-Jolvan életem,de csak egyszer,utána te lököd magad!-szalad oda mögém,és egy jó nagyot lök rajtam.
-Méég.-Nevetek hangosan sikítva.
-Kicsim,anya már fáradt.-támaszkodik meg a térdén.
-De én neeem!-makacsolom meg magam.
-KI A FÁRADT?-jön ki apa egy kalózjelmezben,és bukfencezik egyet.
Akkor még nem sejtettem semmit,hogy a szüleim mik vagy kik is valójában.
-Karrr!-kurjant egyet apa,és felénk rohan a műanyag karddal.
-Most megvagytok.-fogja meg anya kezét,és magához rántja.
-Jaj Nat,én úgy félek,kérlek ments meg.-teszi egyik kezét a homlokára,de a jobb szemét kinyitotta.
-Innen nem menekülsz!-dobja fel apa a vállára anyát.
-Nat,én szeretlek,és sosem hagylak el.-kiabálja anya,mielőtt apa be nem kanyarodott a ház mögé.
-Anya,várj megmentelek!-szaladok én is utánuk.
-Hé,Nat? Jössz?-legyezi a kezét előttem Fred.
-Ja igen.-rázom meg a fejem,és elindulok a házba.
Belépek az ajtón és szétnézek.
Minden ugyan olyan.
A cipősszekrény,és felette a polc,amit mindig kérdeztem hogy miért van ott,de a válasz az mindig az volt,hogy majd megtudod.
És ennyi.Hát kurvára megtudtam köszi!
Semmi sincs rajta,és tiszta por az egész.-forgatom a szemem,hogy apa se tudott soha rendet rakni,akár csak én.
-Nat mi van veled,ma nagyon nem tudsz koncentrálni,mi a baj?-böki meg a vállam Fred.
-Ha mégegyszer megböksz,én esküszöm kibaszlak az ablakon.-fújtatok idegesen.
-Bocsánat főnök.-néz rá a cipőjére,ami ki van kötődve,ezért lehajol,hogy bekösse.
-Mehetünk?-Várom meg míg feláll a helyéről,és elindulunk apám hullájához.
-Melyik szobában van?-lohol utánam Fred,mert már szinte kocogok.
-Van egy sejtésem.-nyitok be a dolgozó szobába,ahol egy embert látok öltönyben,csurom véresen,és a torka el van vágva.
-Ez nem az apám.-Jelentem ki,és odasétálok,hogy megnézzem a testet.
-Honnan tudja ezt biztosan?-jön mellém Henrik,és megtámaszkodik a térdén.Ő is jobban szemügyre veszi.
-Mert apámnak van a tarkóján egy tetoválás,és soha nem dolgozik itthon öltönyben mert ki nem állhatja.-hajolok közelebb az elvágott részhez,és észreveszek egy papírfecnit.
Most Emily jön,de vele tényleg végzek;)
-A rohadék!-Dobom el a lapot.
-Mi az főnök?-veszi fel az üzenetet az egyik emberem.
-Ha jól értem..-Igen Emilyre pályáznak.-fejezem be a mondatot,bólogatva.
-Menjünk haza,és mindenki azon legyen,hogy Emilyt megtaláljuk,múljon akármit is,de az akármit közöljétek,mert nem annyira biztos az az akármi.-pontosítom a mondatomat,a kezemmel mutogatva.
-Rendben főnök.-fordulnak ki a házból és elindulnak a kocsik felé.
-Uram,készítsek DNS tesztet az ember véréről?-szalad vissza Adam a kocsiktól.
-Igen,csinálhatsz.-Intek a kezemmel,hogy azt tesz amit akar.
Lassan indulok el a kocsimhoz,mert még mindíg az emlékek cikáznak a fejemben.
Fáradtan mendegélve,egyik lábat a másik után teszem.
Arrébb rúgok egy kavicsot,ami párat pattanva elvegyül a többi között.
Megnyomom a gombot,ami kinyitja a kocsit.
Egy jellegzetes hangot ad ki,ami jelzi,hogy nyitva van.
A kilincset meghúzva,kinyitom az ajtót,és beülök a járművembe.
Sötét van,és hűvös.
Az autóban is kezdett már hideg lenni,ezért bekapcsoltam a fűtést maximum fokon.
Sebességbe rakom a mercedesemet,és tövig nyomva a gázpedált kifarolok apám birtokáról,amit mindig is utált,mert a fehér murvát mindig szétszórtam a pázsiton.
Közvilágítás nincsen,ezért a természetes,és halvány fényekre tudok hagyatkozni.
A fűtést lejjebb tekerem,mert már meg lehet sülni a beltérben.
Próbálok hátranyúlni az ülésekhez,mert oda bekészítettem nagyjából 5l energiaitalt.
Elég nehéz olyan tornamutatványt kreálni,hogy közben nézzem az utat,és kormányozzak.
-Ezaz!-könnyebbülök meg suttogva,mert végre elértem az energiaitalomat.
De hogy a faszba lehettem ilyen hülye,hogy hátra tettem az innivalót,és nem előre?-vágok fintort az arcommal tudat alatt.
Egy kézzel felpöccintem a tetejét,amit egy szusszanás követett.
Beleittam a Tutti-fruttis energiahordozóba,de kurvára nem segített semmit.
-Ahhhj mindjárt elalszok.-dörzsölöm meg egy kézzel a szememet.
Csak érjek már haza,és lefekszek aludni.
Vajon Angela még ébren van?,illetve már?
Uh basszus.hány óra van?-pillantok rá gyorsan a telefonom kijelzőjére.
Fél hat.-ma is egész nap aludni fogok...kurva jó.
Olyan negyed hét felé járhat az idő,amikor is kezd pirkadni.
Mögöttem erdők,és hegyek vannak.
A Napnak vöröses-sárgás fénye van,ilyenkor az erdők feketének tűnnek.
A felhők szakadoznak fel,és némi harmat is csillog a füvön.
Ahogy a nap ébredezik,úgy fáradok el én is.
Tizenöt perc autóút után hazaérek.
Kiszállok a kocsiból,és lomha léptekkel megyek az ajtóig.
Lenyomom a kilincset,és belépek az előtérbe.
Az ajtóval nem baszakszok sokat,csak visszarúgom,bezárni majd bezárja valaki.
A cipőmet,a sarkánál feszítem le a másik lábammal,és így próbálom levenni ezt a szart.
Nem sikerül.
-Ahh a kurva életbe már,csak geciznem kell a cipőfűzőmmel.-Hajolok le,hogy kikössem,és nyugodtan levegyem.
Sikerült,érdekes módon.
Mostmár mezítláb folytatom az utam a fürdőszobába.
Útközben akadtak kisebb,nagyobb nehézségek;pl a lépcsőn felmenni,vagy nem belerugni valaminek a sarkába,amit felvállalhatatlan szavak követtek.
Botladozva beérek a fürdőszobába,és
leveszem a pólómat.
Már semmi másra nem vágyok,csak egy jó meleg zuhanyzásra,és hogy aludhassak.
A maradék ruhadarabjaimat is ledobom a földre a többi közé.
Belenézek a tükörbe,de most nem egy magabiztos,irtó helyes férfit látok,hanem egy fáradt,rohadt sármos fickó néz vissza.
Amikor kipózoltam magam,(mert arra azért nem vagyok olyan fáradt)elindultam a kabin felé,és kinyitottam.
Belépek a fülkébe.Hosszasan nézem a tusfürdőm helyét,de nem találom,mint mindig.
Hisztizek egy pár sort.Kínomban megfogok valamit,annak a céljából,hogy földhöz vágjam.
-A búbánatos faszomat már.-szorítok rá a tusfürdőmre,ami a kezem ügyébe akadt.
Elindítom a forró vizet,ami hirtelen ért,ezért egy kicsit megugrottam.
Az üveg hamar bepárásodott,már ki sem lehetett látni belőle.
Nyomok a krémes állagú tusfürdőmből egy jó nagy adagot,és összedörzsölöm a tenyerem,hogy felmelegítsem egy kicsit.
Már a fele kifolyt a kezemből,ezért elkeztem először a mellkasomat mosni,amitől kirázott a hideg,mert mint kiderült kurvahideg volt a tusfürdőm.
Gyorsan megmostam az egész testem,és szinte kiestem a kabinból.
Ó bazdmeg,hajat nem mostam.-csapok a homlokomra,és visszamegyek megmosni a fejemen lévő átkot.
-Hát bazdmeg ezt nem hiszem el,hogy amikor aludnom kelle,akkor itt baszakszok a hajammal.-motyogom a fejem öblítése közben.
-Kész.-dörzsölöm meg a homlokomat.
A derekam köré csavarom a fehér törölközőm,és felnyúlok a fürdőszobaszekrénybe,hogy levegyem a fogkefémet.
Nyomok egy kis fogkrémet a tetejére,és bevizezem.
Átsiklok a fogaimon,és szájvízzel öblítek.
Véletlen lenyeltem azt a mentolos szart,ezért most kavarog a gyomrom.
Még belenézek a tükörbe,és kacsintok magamra egyet...megnyugszom,hogy még mindíg jól nézek ki.
Kilépek a helyiségből,és magam mögött lekapcsolom a villanyt.
Benyitok a szobámba,és lehúzom a redőnyt, pontban 6:53-kor.
Bedőlök az ágyamba törölközőstől,úgy ahogy kell.
Még mocorogtam párat,mert az ágytakaró rajta maradt a paplanon.
Igen..mire bekerültem a paplan alá addigra már a törölközőt is elhagytam valahol az ágyban.
Végre nyugovóra tért a testem,és az agyam.
Ahh faszom.-rándul egyet a testem,amikor félálomba voltam.
Újra leteszem a fejem,és végre el is alszok.
......
-FŐNÖK!-tör rám Adam.
-Mivan?-ülök fel ijedtemben.
-Ömm,a nadrágja,mármint.-céloz arra,hogy nincs rajtam gatya,de nem vagyok szégyenlős típus,ezért komótosan magamra húztam a paplant.
-Van egy jó és egy rossz hírem.-tördeli a kezeit Adam.
-A rosszal kezd.-szorulnak ökölbe a kezeim.
-Emilyt látták a Belvárosi Plázában.-kezdi el de megakad.
-Inkább mutatom a videót.-közelít felém a telefonjával.
Emilyt látom ahogy fut bikiniben és térdre esik..de hát ebben nincsen még semmi-gondolom magamban.-de nem sokkal később egy durranás hallatszik,és Em elesik a combját fogva,ami már tiszta vér.
-SEGÍTSEN MÁR VALAKI!-ordítja reménytelenül.
Odaszalad hozzá egy kislány,és átöleli.
Védeni próbálja.-jövök rá az ismerős lány szándékára.
Em próbálja visszaküldeni a kislányt,de nem hagyja magát.
Még egy lövés,és Emily másik lába is rettentő erősen vérzik.
A földön kúszik,de nem tud menekülni.
Még suttog valamit és elájul.
A Férfi odamegy,és a hajánál fogva felemeli,és feldobja a vállára a nőt.
Kettőt rácsap a fenekére,és odajön a kamerához.
Kitépi a tulajdonos kezéből,és ledobja az emeletről.
Nem lehetett látni a fószer arcát,mert a kezével eltakarta.
-Ez mikor volt?-tördelem meg a nyakamat.
-Tegnap 15:06-felé,akkor töltötték fel.
-És mi a jó hír?-nezek ki az ablakon.
-Megtaláltuk,hogy ki az az ember,akinek elvágták a torkát.
-Rendben,köszönöm.Elmehetsz!-intek a kezemmel,rá se nézve.
Kiment a szobámból,én meg odamentem a szekrényemhez,és kivettem egy alsónadrágot.
Felhúztam magamra,és leindulok reggelizni.
-Jó reggelt!-köszönök az asztalnál ülőknek.
-Jó délelőttöt neked is.-köszön Angela.
-Jaj Nat,legalább öltöztél volna fel,hát hogy nézel ki?-néz végig rajtam.
-Hát így-mutatok végig magamon.
-Meg fogsz fázni...-rázza a fejét.
-Van kaja?-ülök le a helyemre.
-Van a retkes belednek.-nevet fel Angela,és hoz nekem a kedvenc Palacsintámból.
-Jó étvágyat.-nézek fel az asztalnál ülő 3 emberre.
-Ö-önnek is?!-néznek rám hülyén.
-Ne basszatok már fel légyszíves,mert nem akarom elcseszni a reggelem.-csapok az asztalra,amitől egy kicsit megugranak.
-Ennyi elég volt köszönöm.-viszem magammal a palacsintákat,mert még maradt 7 szelet a 11-ből.
Eléggé idegesen csapom fel az ajtómat,és amit először meglátok azt földhöz vágom.
Egy borosüveg volt tele borral.
-A KURVA ÉLETBE MÁR,HOGY BASSZAM SZÁJBA AZT A ROHADÉKOT.-üvöltök kikelve önmagamból.Minden izomzatom megfeszült.
Dúlok-fúlok,le kell nyugodnom.
Kimegyek az erkélyre,és rágyujtok egy szál cigire.
Nem szoktam dohányozni,mert nem egészséges,de valahogy le kellett nyugodnom.
Beleszívok a lassanölő méregbe,és érzem ahogy a nikotin szétáramlik a testemben.
A dobozt visszadugtam a helyére,és visszamentem a szobámba.
Mivel megint nem lettem kész a munkámmal,ezért elindulok a dolgozószobába.
Benyitok a kis helyemre,ahol csönd van,és beletemetkezek a feladataimba.
Lap,lap,és mégtöbb lap.
Három és fél órája bámulom ezeket a szarokat.
A szemem már kiesik a helyéről.
Kicsit megmaszírozom a fejem,és úgy döntök,hogy félbehagyom a melót.
Lassan felállok a székemből,és kimegyek az ajtón, amit magam után be is zárok.
Lemegyek a konyhába egy kis vízért,de látom ahogy az orvos hív valakit telefonon.
-Ez mit keres itt?-kérdezem magamtól.
ZRRR..ZRRR-hallom a mobilom rezgését.
Rápillantok a kijelzőre,és Dr Richten neve áll rajta.
-ITT VAGYOK,NE HÍVJON.-kiabálok a dokinak,és odamegyek lekezelni vele.
-Maga meg minek jött?-térek rá a lényegre.
-Aident megnézni,Uram,maga szerint miért?-rázza a fejét.
-Maga így nem beszél velem megértette?-dörrenek rá az orvosra.
-Hogy van?-hagyja figyelmen kívül az utasításomat.
-Fekve.-rántom meg a vállam.
-De humoros.-forgatja a szemét,és elindul Aiden szobája felé ami át lett alakítva,egy kisebb műtőteremre.
-Kimenne kérem!-Néz rám Dr Richten várakozva.
-Igen.-vágok fura fintort.
-Kössz.-csukja be az ajtót.
Amíg ellenőrzi Aident,addig én fel-alá járkálok a házban.
Nézegetem a képeket,beszélgetek Angelaval.
-Nézd,nyílik az ajtó!-mutat a hátam mögé.
-Végre.-sóhajtok fel,és odakocogok a férfihoz,akinek a szeméből látom,hogy rossz hír.
-Nincs jól!-jelenti ki kertelés nélkül.
-És ez pontosan mit takar?-kérdezem meg,mivel nem vagyok orvos.
-Azt,hogy két nap múlva lekapcsoljuk a lélegeztető gépről,ha nem javul az állapota.-jegyzetel a mondata közben valamit.
-Mivan?-horkanok fel.-Nem szedik le arról a kibaszott gépről,mert esküszöm olyat teszek,amit megbánok.-emelem meg a hangom idegességemben.
Aiden a gyermekkori barátom,ott volt nekem mindig,és most csakúgy megölik csak szebben mondva?Hát kurvára nem.
-Sajnálom uram.
-Dehogy sajnálja,csak egy gonddal kevesebb.-köpöm oda a szavakat.
-MOST FIGYELJEN RÁM,NEKEM EZ A MUNKÁM,MAGA MEG SEMMIT SEM TUD.-ordítja le a fejem amitől igencsak meglepődök.
-KUSSOLJON DE NAGYON GYORSAN,MERT KIBASZOTT MÓDON BESZOPJA,ARRA MÉRGET VEHET!-szórnak szikrát a szemeim,és nekimennék a férfinak,ha Fred nem avatkozik közbe.
-Nat,gondolkodj normálisan,ez a férfi nem tehet semmiről,érted?-Neki ez a munkája.-fogja meg a két vállamat,amik most fel és le emelkednek,a felgyorsult légzésem miatt.Lehet,hogy igaza van,de akkor is fájt.
-Te is?-nézek végig s két férfin,és kiviharzok a házból.
Egyenesen a garázsba megyek,ahol leakasztom a csajozós kocsinak a kulcsát,amihez már futva megyek.
Sietősen beülök a volán mögé,és gyújtást adok a kocsira.
A gázpedált már annyira nyomom,hogy szinte leszakad.Kikanyarodok az útra,de a féknek a létezését már el is felejtettem.
Száguldok a tető nélküli verdámban.
A menetszél hűvös,de éppen annyira,hogy jól essen.
Napnyugta van,ami az égboltot rózsaszínre festi be.
A csillagok halványan látszódnak,és a Hold is egyre jobban tör utat magának.
Enyhén felhős az ég,de ez még gyönyörűbbé teszi az egészet.
Csak zsigerből vezettem,élveztem a sebességet,de ennyi nem elég.
Az egyik bárom felé veszem az irányt.
Már Lassítanom kéne,de nem akarok.
Végül fék csíkot húzva nyikorog a gumi alattam.
Kihúzom a sluszkulcsot,és kilépek a kocsiból.
Lezárom a matt fekete Mercedesemet,és bemegyek a bárba.
Még az ajtóból visszanézek a szépségemre,és végleg becsukom a nyílászárót.
Lassan lépkedek a bárpulthoz,ami tele van nővel.
Igen ezek kellenek nekem.Nők.
-Hello,mit adhatok?-Jön oda egy eléggé dekoratív hölgy tangában,és egy melltartóban.
-A szokásosat.-nyalom meg az alsó ajkamat.
-Máris.-kacsint rám.
-El leszek itt egy darabig.-Állapítom meg körbenézve a rudakat meghódító nőket.
-Itt is van.-teszi le elém a whiskymet.
-És a jég?-csapom meg a lány fenekét.
-Majd Roxy hozza,mert nekem mennem kell rudazni!-szívja be az ajkait,én meg hátradőlök a vörös fotelben.
Nemsokkal később Roxy jön felém,szájában jéggel.
-Gyere!-húz fel a pólóm nyakánál fogva,és elkezd húzni a bár másik részéhez.
🔞
Beérünk a szobába,egyből Roxyt kezdem keresni a számmal.
-Roxy,segítségre van szükségem.-sóhajtom.
-Egy orál?-néz le a nadrágomra.
-Az jól fog jönni.-csukom be a szemem egy pillanatra.
Roxy lelök az ágyra,majd bele ül az ölembe.
Vadul csókolózni kezdtünk,és magabiztosan elkezdi lökni a csípőjét. Még Jobban felizgat a dolog,de már kicsit unom,így a hajánál fogva lerántom a földre.
Lassan elkezdi kicsatolni az övemet,hisz a nadrágom már ott alul rettenetesen szorít.
Lehúzza a térdemig a ruhadarabot,majd finoman az egyik kezével a boxeren át rámarkol merev férfiasságomra.
Óvatosan elkezdi puha csókókkal behinteni az érzékeny területemet.
Leveszi az alsómat,és beteszi a szájába a merev farkamat. Annyira nem bírok magammal,hogy megfogom a haját,és egy finom mozdulattal benyomom az egészet a szájába, amitől kis híján megfullad.
De nekem most ez sem elég. A csípőmet is lökni kezdem így még mélyebbre megy a hím tagom a lány szájában.
Egy laza 15 perc után,a lány szájába löveltem,majd fordult a kocka.
Levettem Roxyról minden egyes ruhadarabot,néha a kezemmel néha a számmal.
Idővel elérkeztem a bugyija széléhez.
Egy feszes tanga takarja,a nedves nőiességét.
A fogaim segítségével leveszem róla a bugyit,azután a combját simogatva finom csókokkal behintem. A lány szájából csak halk sóhajok, néhol nyögések hallatszónak.
Legvégül oda érek,forró-forró nőiességéhez. Elsőnek finoman ízlelek meg,minden egyes pontját,aztán beteszem a nyelvemet,és úgy izgatom tovább.
Végül de nem utolsó sorban áttérek a csiklójára.
Finoman,kényeztetem néhol meg is szívom a lányt.
Egyre hangosabb nyögések hagyják el a száját,de az orgazmusa előtt elválok tőle.
Két ujjam hatol be,a lányba.
Hangos sóhajtások,és apró nyögések hagyják el a torkát.
Érzem,hogy az utolsókat rúgja és mindjárt elmegy.
Ezért az ujjaimat még mélyebbre dugom a lányba,és a nyelvemmel is besegítek neki.
Hangosan sikítva lépi át a gyönyör kapuját.
-Eh-ez kinaszotth jóh volt.-leheli bele a fülembe.
-Te meg jól szopsz.-szedem össze a holmimat amiket eldobáltunk,és felöltözök.
-Máris mész?-jön utánam.
-Majd máskor is jövök.-csapok rá a fenekére.
-Várlak.-nyalja meg a mutató ujját.
Gyorsan kimegyek a friss levegőre,és mélyeket lélegzek.
Amikor már úgy érzem,hogy kellő képpen lenyugodtam,akkor beszállok a kocsiba,és útnak indulok.
Köszönöm szépen,hogy elolvastátok.
A karikás részben az egyik barátnőm segített.ő is ír egy könyvet az a címe
Szerelembe esve 《Pablo Gavi》csekkoljátok le.
Puszii<3