Nagy nehezen össze szedtem magam de nem volt könyű. 13:30kor elindultunk a megbeszélésre. Bevallom nem voltam jól de haza nem mehetem. Így hát nem volt más valasztásom elmentem a főnökömel a megbeszélésre.
Már jó 1 órája folyik a beszélgetés de én nem tudtam oda figyelni mert nagyon rosszul lettem. Szédültem, fájt a fejem. Becsuktam pár másodpercre a szemem és akkor egy kezet érzek a combomon. Rögtön kinyitom a szemem és nem feltünően de oda nézzek és hát mit ad Isten a főnököm keze pihent rajtam. Nem tudtam ezt hová rakni. Egyszer csak a főnököm hozzám hajol és azt súgja a fülembe.
-Minden rendben? Hm?
-I-igen, min-minden.
Habogtam, te jó ég biztos most hülyének nézz.
-Igyon egy kis vízet, fal fehér.
Bólogatam majd öntötem magamnak és meg is ittam. Egy kicsit jobb lett de még most is szédültem.
Fél óra múlva vége a megbeszélésnek és kezet fogtunk mindenkivel majd távoztak is. Ahogy kimentek a főnököm becsukja az ajtótt és hozzám jön.
-Biztos minden rendben?
-I-igen csak nem reggeliztem.
Kb 10 másodpercig csak bámultuk egymást majd ő fel áll és oda megy az ajtóhoz.
-khm akkor menyen reggelizni.
-Jol van. Magának hozzak valamit?
-Egy kávét, köszönöm.
Majd ki is ment. Nem értem ezt az embert egyszer kedves máskor pedig beképzelt. Igaza volt a nagyimnak a gazdagok mindig is fenn hordják az orrukat. És nem érdekli őket semmi csak a pénz.
Össze szedtem magam és ki mentem a konyhába csinalni 2 kávét. És ettem egy szendvicset. Majd el is indultam a kávéval a főnököm irodájába.
DANI SZEMSZÖGE:
Azért rohantam ki a targyalóból mert ha ott maradok még egy percet tuti hogy rá mászok Mirára. Egyszerüen nem tudom hogy csinalja de ha a közelembe van alig tudom magam tűrtősztetni. Muszáj magamtól távol tartani.
Vissza mentem az irodámba és le ültem dolgozni. 15 perc múlva valaki kopogot, azt hittem hogy Mira az de sajnos csalódnom kellet. Helyete az a kurva Jessika jött be. Istenem miért nem tud le kopni?!
-Jöhetek?
Kérdezte kényes hangon.
-Igen, gyorsan mond!
Majd be jött és becsukta az ajtótt majd hozzám jött és neki támazkodott az asztalomnak. Undorító ez a lány.
-Mit akarsz?!
-Hm..tudod nagyon jól éreztem magam hétvégen és gondoltam hogy...
-Jessi nem fogod fel hogy te nekem nem kelesz?! Csak néha megbaszlak és ennyi.
-De szerintem ami már köztünk van az már nem csak baszás.
Majd el lökte magát az asztaltól és bele ült az ölembe majd eljezdet simogatni.
-Most is be vagy rám indulva válld csak be.
-Szálj le rólam!
-És ha nem? Akkor mi lesz??
Mielőt valaszolhatom volna megcsókolt és akkor jött be Mira a kávémmal. Oh Istenem. Amikor észre vettem el löktem magamtól Jessit és ki löktem az ölemből.
-Khm..el-elnézést..csak itt a kávéja..
-Öm tegye csak le.
Majd közelebb jön és le rakja az asztalra. Vett eg utolsó pillantást rám és Jessire majd kimegy.
-Baszus!
-Hé mi a baj? Mond hogy nem élvezted!
-Kifelé!
-Mi?
-Meny ki!!!!
Ordítottam majd inkább ki is ment. Idegesen le ültem és csak átkoztam magam. De miért is zavar ez engem? Mi van velem?!
MIRA SZEMSZÖGE:
Ahogy kimentem az irodából rögtön bementem a mosdóba. Úristen, rájuk nyitottam. Fúj de undorító! Pont egy ilyen lányal?! Nagyon gáz. Lehetne valami jobbal is de komolyan. Ezt azért nem nézztem volna ki a főnökömből, a saját alkalmazotával. Nem tudom elhini. Mióta csinalhassák?! És mi volt az a délutáni dolog? Amikor megfogdta a combom?! Varjunk csak. Nézztem bele a tükörbe. Mira mit érdekel téged hogy mit csinal a főnököd Jessivel?! Össze szedtem magam majd vissza mentem az irodábamba. Le ültem dolgozni és próbaltam elterelni a figyelmemet arról amit láttam. Nem volt könyű.