Mira szemszöge:
Elkezdtem berendezkedni az irodámba. Az asztalra ki raktam egy képet, ahol én és a szüleim voltak. Imádom a szüleimet.
Ez az irodám. Nekem egy kicsit sötét de azért tetszik.
Eljött az ebéd szünet végre, épp a lifthez tartok,amikor meghallom hogy valaki utánam szól. Amikor meg fordulok egy mellkasba ütközök. Persze hogy a fõnököm volt az, ki más lenne.
-Öm, elnézést...
Gyorsan hátra léptem kétt lépést.
-Semmi baj..hová megy??
-Õ Leával megbeszéltük hogy együtt ebédelünk. -Rendben, de érjen vissza 13:46re!
-Pontos leszek!
Majd beszálok liftbe és megnyomom az utolsó gombot. Majd kb 2 perc múlva lent is vagyok, és oda sétálok a recepcióhoz.
-Sziaa
-Oh szia..
-Mehetünk kajalni??
-Persze, csak még ezt el teszem és mehetünk is.
Mutatott valami papirokra majd berakta a fiókba és fogdta a holmiát és meg indultunk kifele.
Talaltunk egy jó kis étermet, nagyon nyugis volt. Le ültünk egy asztalhoz és megrendeltük a kaját és elkezdtünk beszélgetni.
-És mesélj, milyen a cég?
-Hu, hát mit akarsz tudni róla??
-Hm, milyen a fõnök??
-Hát ez nagyon jó kérdés. Sokat tudnák mesélni.
-Huu hallgatlak.
-A cégnél szinte mindenki meg volt neki, soha nem volt normális kapcsolata. Nagyon szigoru és ha csak fél órát is késel úgy ordibál veled mint valami hülye.
-Te jó ég, hová kerültem?
Mondtam nevetve.
-Hát..de igazából szeretek ott dolgozni. Jó fejek a kolégák. Vagyis nem mindenki.
-Például?
-Jessika..nagyon beképzelt, azt hiszi ha lefekszik a fõnökkel akkor mindent megtehet.
-Szóval, õ lefeküdt Danival??
-Igen..azt mondják hogy még mai napig is, itt-ott amikor olyan kedvébe van a fõnök.
-Úristen..mondjuk láttni Jessikán hogy egy ribanc szóval nem nagyon lepõdtem meg.
-No ugye, a kinézete mindent elmond.
Megebédeltünk és vissza is sétaltunk a céghez. A recepción elvaltak az útjaink. Én fel mentem az irodába.
Épp jelentkezek be a számítógépbe amikor Jessika bejön.
-A fõnök mondta hogy meny be!
-Kopogni luxus??
-Hogy mondtad??
-Nem tudsz kopogni??
-Chh..Túl sokat képzelsz magadról.
-Ja persze..én.
Inkább csak elmentem mellete majd bekopogtam a fõnökhöz majd beléptem.
-Jessika mondta hogy hívatott.
-Igen, ülj le szépen.
-Inkább állok.
-Rendben ahogy akarja, nos..Holnap lesz egy fontos megbeszélésem a Németekel és hát örölnék ha elkisérne.
-Öm én?? Hisz még csak egy napja vagyok itt..és nem is tudom hogy mirõl lenne szó.
-Az nem baj, majd elmondom. De mint titkarnõ azt akarom hogy melletem legyen.
Világos??
-Igen. Mehetek?
-Igen!
Kb háromkor értem haza. Szinte be estem az ágyba. Nagyon álmos voltam. Le tusoltam, elvégeztem az esti rutint és mentem aludni.