Regge felébredtem és egy különös hangra lettem figyelmes a konyhából.Anya és apa valaminek nagyon örültek.Gyorsan kihuppantam az ágybol és felvettem a papucsomat.Lerohantam a lépcsőn és amikor leértem,hogy nagyon örülnek valaminek.Persze én nem tudtam,hogy minek.
-Ohh,jó reggelt drágám!-köszönt anya egy kicsit felpörögve
-Sziasztok!Milyen jó kedvetek van kora reggel.Mi történt?-kérdeztem most először öntöttem a tálba
-Elmondjuk neki szívem?-nézett apára
-Hát mivel róla van szó,igen
-De mondjátok már mi van.Tudjátok,hogy nem vagyok egy türelmes ember.-mondtam,még mindig semmit nem értve
-Jó szóval-kezdték egyszerre-lesz egy új Disney sorozat...
-Oké...de ennek mégis mi köze van hozzám?
-Annyi a köze hozzád,hogy felírtunk téged a jelentkezési lapra és holnap van a válogatás...-mondták ujjongva
-Hát jóóóó-nyujtottam el az ó betüt-de én nem hiszem,hogy akarok menni...-mondtam még mindig ledöbbenve
-Jaj már Karol...te is tudod,hogy mennyi tehetséged van...mellesleg ha nem sikerül akkor legalább megprobaltad.Nem veszithetsz vele semmit.-mondta apa bíztatóan
-Jó,igazad van...de most eszek és utána elmegyek Valuval.
Nos...Valu.Valu már korom óta a barátnőm.Mindig számithattam a gyereket legjobb helyzetben is voltam.Ott állt mellettem de persze ez kölcsönös volt.
Miután megettem a reggelit felmentem és felöltöztem és tettem magamra egy kis sminket hogy ne úgy nézzek ki mint egy élőhalott,persze azzal is nagyon gyereknek nézek ki,mert talán az vagyok de ez mellékes.
-Sziasztok!Majd jövök!-köszöntem el anyáéktol és megsem várva a választ siettem kifele az ajton ahol Valu várt.
-Szia!-borultam a nyakába
-Uhh csajszi,mizu?
-Képzel el,hogy a szüleim írtak valami új sorozatnak a meghallgatására-mondtam először a közeli parkhoz vettük az irányt
-ÉÉÉÉS?Nem is örülsz neki?-kérdezte
-Hát nem is tudom...szerintem én erre még nem állok készen.
-Biztosan sikerülni fog,de ha úgy jobban bízol magadban akkor ha gondolod é is feliratkozhatok-mosolyodott el
-Tényleg megtennéd ezt értem?
-Persze,hisz a legjobb barátnőm vagy mióta az eszemet tudom...
-Nem tudod elképzelni,hogy mennyire imádlak.-öleltem meg
-Én is nagyon szeretlek de megfojtasz.
-Ohh neharagudj-nevettem-amugy nem vagy éhes?
-De,nagyon.Már vártam,hogy mikor kérdezed meg.-nevetett
-Akkor megyünk mekibe?Mert én is mindjárt éhen halok
-Most ez minden vágyam komolyan mondom-nevette el magát
_________________________________________________________
Nossss...ez lett volna az első rész.Remélem,hogy tettszett és ne hari hogy ilyen rövid lett.A többi rész már biztosan hogy hosszabb lesz.Na mindegy is...nem sokára jön a következő rész.
Sziasztooook!<333