"Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet."
Weöres Sándor
A Romban káosz kezdődött és azzal együtt a fejemben is.
Elkezdődött ugyanis a felújítás, amit már hónapok óta tervezgettem és fogalmam sincs hol a vége. Gondolkodtam, hogy bezárjunk-e arra a pár hétre míg el nem készül, de ahány emberrel beszéltem, annyian tippeltek különböző dátumot a végére.
Először is kialakítunk egy konyhát, hiszen szeretném ha nyártól enni is tudnának majd itt a vendégek. Nyilván nem több fogásos éttermi menüt tervezek, csak bár ételeket, kóstolókat, rágcsálnivalót és ahhoz kell egy hely, illetve egy szakács aki elkészíti majd őket. Az még a jövő zenéje, hogy őt is megtaláljam.
Aztán alakul a terasz, a hátsó rész felé lesz egy hatalmas elektromos üvegajtó ami majd egy kiülős teraszra visz asztalokkal, kanapékkal, hangulatos fényekkel.
Végül úgy alakult nyitva tudunk maradni a folyamat alatt is majd. A konyha is zárt helyiség, és a teraszon is tudnak dolgozni az emberek anélkül, hogy zavarnának bárkit. Bár amúgy is mi körülbelül akkor nyitunk, mikor ők elmennek, hiszen letelik a műszakjuk. Egyedül mikor kifúrják a falat az ajtónak lesz egy kis káosz, de bízom benne hogy nem sokáig kell majd nézni egy hatalmas letakart lyukat a falon.
Annyira izgatott voltam, ez volt az első igazán nagy változás miután én lettem hivatalosan is a Rom tulaja és bíztam magamban, hogy úgy sikerül majd ahogy megálmodtam és minden tökéletes lesz.
- Bármi probléma van szólj csak nekem, főnökasszony - mondta az egyik munkásember, mikor a főnökével beszélgettem épp.
Egy nagy mosollyal bólintottam, és le is esett a kő a szívemről hiszen sajnos még mindig egy olyan társadalomban élünk, ahol nőként nem minden helyzetben kapod azt az elbánást, mint egy férfi. Lenéznek, esetleg beszólnak, feleslegesen flörtölnek, kellemetlen helyzetbe hoznak. Mind mind valami, amit egy férfi soha nem tapasztalna meg egy vezető pozícióban.
Lényegében az egész délutánomat a Romban töltöttem. Sorra jött egyre több ember, akiket eligazítottam, még egyszer átrágtam a főnökökkel mi az elsődleges terv, aztán később amint ők elmentek lényegében nyitottunk is.
Titkon direkt maradtam bent kicsit tovább. Péntek volt, tudtam hogy többen lesznek, na meg Zayn tegnapelőtti elszólása az új pultos lányról kicsit megingatta a bizalmamat azzal kapcsolatban mi is történik itt a hátam mögött, így gondolom húzom kicsit még a mai napom és maradok. Az egyik sarki asztalhoz ültem le pár köteg papírral a kezemben, amiket alá kellett írnom így két legyet is ütöttem egy csapásra.
A banda hangosan játszott s szépen lassan a neonfények mellett emberek lepték el a helyet. Kicsit furcsa volt a nagy hangzavar és fények mellett csinálni papírmunkát, hiszen normál esetben ide eddig jól érezni magam és kikapcsolódni jöttem én is még akkor is, ha épp műszakban voltam. Furcsa ahogy a dolgok változnak, ugyanakkor jobban szeretem ezt a helyet mint valaha.
Az egész este, vagy legalábbis amíg bent voltam, minden tökéletesen ment. Titkon reménykedtem, hogy hátha bejön Zayn és nem szúr ki, így rajta kaphatom hogy elveszi a pultos lányom figyelmét és lenne mivel szívatnom, viszont nem tette. Bár éppen elég tudnom mit tettek, nem kellett látnom is őket még csak egy társaságban sem.. azóta is eszembe jut néha vajon hol is történhetett meg az épületen belül, megölöm Zaynt.
Éjfél körül volt már, mikor összeszedtem a papírokat, amiket haza kell vinnem, elköszöntem a többiektől, majd azokkal és a táskámmal a kezemben indultam el a hátsó kijárathoz. A parkoló sötét volt és csendes miközben lépkedtem az autóm irányába.
- Szép estét a hölgynek - szólalt meg egy ismeretlen hang mögülem, amire egyből hátrafordultam. A kezem egyből a táskám cipzárjához kapott, hogy ha szükségem lenne rá időben elővegyem a paprikasprayt.
Előttem a férfi állt, akit nem rég itt láttam Harryvel, illetve New Yorkban is ott volt és mind a két alkalommal bebizonyította nekem, hogy egy igazi seggfej, éppen ezért nem is volt ínyemre, hogy most ott állt velem szemben a sötét, üres hátsó parkolóban.
- Segíthetek? - kérdeztem egyből hidegen.
- Csak gondoltam leszólítalak, láttam múltkor milyen szívélyesek a pultosok itt Styles-al.. gondoltam velem is azok lesznek - rántotta meg a vállát, amire még értetlenebbül néztem rá és közben hátrébb is léptem tőle, hiszen ő közelebb jött.
- Értenem kéne miről beszélsz?
- Oh ugyan, hagyjuk a felesleges köröket. Megfizetem amit Harry, csak mondj egy összeget a ma estéért - vigyorgott. Akkor esett csak le miről is van szó, ez a baromarc tényleg képes volt prostinak nézni.
- Szögezzünk le valamit: ez az egész kóceráj az enyém, a bankszámlámon minden bizonnyal több pénzem van, mint a tiéden valaha lesz. Már azt is vedd megtisztelésnek na meg utolsónak, hogy most szóba álltam veled. Ne lássalak meg még egyszer a környéken - mondtam, hiszen maximálisan megelégeltem azt, amit ez a férfi megengedett velem szemben magával. Felőlem a legjobb barátja is lehetne Harrynek, akkor sem fogadnám el, hogy így beszéljen velem.
- Figyelj a hangszínedre - váltott a hangneme és az arca is komolyabbá.
- Itt neked kell egyedül ilyesmikre figyelni, ne lássalak meg még egyszer itt - ingattam a fejem és el is léptem előle egyből, hogy tovább sétáljak.
Nem igazán tudom honnan volt bennem ekkora bátorság és hova tűnt a félelem, ami alapvető lenne ha egy idegen férfival találkozok egy sötét parkolóban. Egyszerűen azzal magyaráznám, hogy akkora düh és szánalom volt bennem a pasi felé, hogy semmilyen más érzelem már nem fért bele a fejembe és végezetül csak ezek győzedelmeskedtek. Nyilván nem voltam nyugodt, sőt. A kocsimban ülve a visszapillantóban láttam, ahogy továbbra is ott áll és csendben figyel, felállt a hátamon a szőr és eszembe jutott mi van ha most egyszerűen lelő? Éppen ezért kapkodva indítottam be a motort és hajtottam el minél sietősebben. Eszembe jutott, hogy felhívom Harryt, de nem akartam zavarni vagy ráijeszteni, sőt lehet nem is érdekelné a dolog, így inkább csak hazavezettem és próbáltam nem rágódni rajta. Biztos csak egy idióta.
...
Az a rettentően enyhe tél azt eredményezte, hogy már így áprilisban majdnem nyári strand idő volt. Nekem annyira nem volt ínyemre, hiszen így minden bizonnyal hosszabbnak fog tűnni a nyár, illetve a forróság amit szörnyen rosszul kezelek. Sokkal jobban szeretem az enyhébb időt, esetleg a hideget.
Ugyanakkor volt benne némi pozitívum.
Az eddigi években Zayn szülinapját egyszerűen a Romban tartottunk, vagy náluk iszogattunk az udvaron. Attól függ milyen idő volt éppen. Viszont idén megkavarta a dolgokat, a fejébe vette hogy ha már jó idő van vegyünk ki valahol egy apartmant, ünnepeljük meg a szülinapját egy hétvégén át. A csapat nem lelkesedett túlzottan, nekem sok munkám volt a Romban a felújítás miatt, Niallnek és Liznek is szabadságot kellett venni, Harry pedig szimplán nem is reagált az üzenetre, amikor a csoportbeszélgetésbe beküldte Zayn az ötletét.
Aztán egyöntetűen rosszul éreztük magunkat.
Kivéve Harryt, ő nem reagált természetesen egyáltalán.
Én voltam az, aki először Zayn mellé állt, miszerint jó lesz, menjünk. Majd én keresek szállást s a többi, hiszen rosszul éreztem magam. Zayn mindig ott volt és lelkesedett más szülinapja miatt a csapatban, ugyan ezt kellene vissza adnunk neki is. Persze nem volt a legbölcsebb ötlet még a szállást is magamra vállalni, amikor amúgy is ezer dolgom volt már a következő hetekre, de nem panaszkodtam, inkább Lizék lelkére kötöttem, hogy a szülinapi szervezés maradék vagyis minden része az övék, enyém csak a szállás vadászat. Végül persze belementek, sőt Liz olyan izgatott lett, hogy onnantól tőle zengett a csoport ahogy sorra új ötleteket hozott fel.
Nekem nem volt túl könnyű dolgom, hiszen értelmes szállást akartam nem túl messze, viszont gondolnom kellett a többiek anyagi helyzetére. Nem vehettem ki egy kastélyt, de azért azt akartam, hogy megfeleljen az elvárásaimnak és ne valami gány helyért fizessünk.
Végül a Winthrop Beach környékén találtam egy nekem is tetsző és árban is kellemes vendégházat. A tengerpart kicsit messzebb volt gyalog, de úgyis hideg lett volna még a vízben fürdeni. Ami tetszett a vendégházban az az volt, hogy mivel egy meredekebb dombos részen helyezkedett el, a teraszáról, sőt a medencés udvaráról is le lehetett látni a partra és a tengerre, így legalább a kilátás szép volt. Közel is volt, hiszen Bostontól, azaz tőlünk, az út alig negyed órányi kocsival.
- Oh basszus, elfelejtettem a tortát - kiáltott fel Liz.
Épp Harry kocsijában ültünk péntek délelőtt és már úton voltunk. Meglepett, hogy Harryt is sikerült magunkkal könyörögni Zaynnek, bár jó barátok és nyilvánvalóan miatta tette. Harry külsőre egy kemény pasi, de belülről néha kibukik mennyire kedves tud lenni. Ott volt még a kocsiban Niall és Zayn is rajtunk kívül, akik egyöntetűen sóhajtottak fel velem egyszerre.
- Egy feladatod volt, cica - szólalt fel Niall. A becenevet hallva kicsit felállt a hátamon a szőr és el is mosolyodtam magamban.
- Majd veszünk ott, biztos találunk egy cukrászdát a közelben estére - szóltam bele én is.
Eredetileg ma van Zayn szülinapja, így lényegében amint odaérünk el is kezdjük az ünneplést. A holnapi napunk nyugisan, néhányunknak minden bizonnyal másnaposan fog telni, aztán vasárnap jövünk csak haza.
Kicsit furcsa volt Harry mellett ülni úgy, hogy a csapat kíváncsi tekintetei ott voltak mögöttünk. Az egész hétvége valószínűleg ilyen lesz majd, hiszen senki nem tud rólunk semmit és mi magunk sem tudjuk pontosan hányadán állunk egymással, éppen ezért fel is vagyok készülve egy két kínos szituációra, szurkálódásra a többiektől. Biztosan nem rosszindulatból tennék, inkább azért, mert eltitkoltunk mindent tőlük és így büntetnének.
Harryn látszott, hogy nem nagyon van ínyére a kisebb hangzavar ami a kocsijában uralkodott. Kifejezetten hangosak voltak a srácok, míg ő csak csendben meredt az útra és a vezetésre koncentrált. Tudom, hogy bírja ő is a többieket, egyszerűen csak nem a legnagyobb társasági ember. Biztos nincs ínyére az sem, hogy most három napig nem lesz nyugta. Zayn és Niall is vele ellentétben hangosak, kicsit idióták is néha, de pozitív értelemben, Lizzy meg hát Lizzy.
Közben egyértelműen rájöttem, hogy a szüleim hadilábon állnak Harryvel.
Amikor megemlítettem nekik, hogy el tervezek jönni a hétvégére egyből egy kissé hideg Harryvel? kérdést kaptam, összeráncolt szemöldökökkel és nem tetszéssel az arcukon. Aztán ezt felváltotta egyfajta megkönnyebbülés, mikor válaszoltam, hogy vele és a csapattal. Nyilván azt gondolták ez egy újabb kettesben út lesz, mint a New Yorki és szinte láttam a szemükben a pánikot miatta. Ha tippelnem kéne ez azért volt, mert kicsit titokzatos vagyok Harryvel kapcsolatban. Nem igazán beszélek nekik róla, de szimplán csak azért, mert nem tudom hogyan fogadnák és azt sem tudom, hogy mit mondhatnék pontosan.
Inkább még egyelőre megtartom magamnak.
Olyan Harry nekem, mintha az én kis titkom lenne. Az, amiket teszünk és az, akik egymás mellett vagyunk olyan dolgok, amiket és akiket csak mi tudunk és ismerünk. Már már törékenynek tűnik és óvni próbálom.
Na meg hát hogyan is magyarázhatnám el, hogy soha életemben nem volt még olyan erős orgazmusom, mint amilyet ő ad, vagy hogy kissé élvezek vele beállni a lakásán? Sehogy.
Az sem jött kapóra, hogy a húgom találkozott egy sráccal az egyetemen. Thomas egy egyetemista fiúcska, ügyvédnek készül az édesapja után, az édesanyja tanár. Emellett egyébként jó fej, pár hete találkoztam vele és a húgommal, hiszen nekem akarta először bemutatni a szüleim nélkül. Ismerem Miát, hozzám hasonlóan válogatós a fiúkban, így meg sem lepett, hogy ténylegesen egy kifejezetten aranyos és humoros, na meg helyes srácról van szó. Már már tökéletes kívül belül. Örültem persze nekik, örültem a húgom boldogságának. Egyszerűen csak nem csoda, hogy ezek után a szüleim szemében enyhe értetlenség volt a titokzatos Harry nevét hallva.
- Ha azt kiöntöd, esküszöm egy fogkefével fogod végig sikálni az egész kocsit kívül belül - szólalt meg az úton először Harry. Rá pillantva láttam, hogy a középső visszapillantóba beszél egy kifejezetten komoly arccal.
- Jó, nyugi. Isten - válaszolta Zayn, de már csak a hangján is hallottam hogy vigyorog és cseppet sem veszi komolyan Harryt. Mindig csipkelődnek valamin. - Remélem lesz ott valami csajszi, aki végre kielégít, mert kezd az agyamra menni a zsémbességed, nagyapa!
Zayn mondatát hallva tudtam, hogy Harry még idegesebb lesz. Ugyanakkor vicces volt, ahogy a nagy sóhaja mellett rám nézett egy pillanatra, mintha némán annyit próbálna üzenni, hogy teljesen elege van és nem bírja tovább. Halkan kuncogva ingattam meg a fejem, nem igazán akartam belefolyni a dolgokba, már csak azért sem, mert én biztosan nem akartam azt, amit Zayn felhozott. Hogyan is akartam volna.
- Akkor lennék kielégítve, ha végre befognád. Szerencséd, hogy születésnapod van, már rég kihajítottalak volna az út szélén.
- Hol mernél?! - vágott vissza Zayn, s szinte egyből már csak annyit észleltünk, hogy ugyan a többsávos úton vagyunk, de Harry intenzíven lassítgatni kezd. - Jó-jó, vicceltem!
Óvoda.
Óvoda volt a kocsiban, az istenemre mondom.
Még szerencse, hogy csak egy negyed órás úton voltunk és nem egy több óráson, bár egy idő után biztosan úgyis belefáradt volna Zayn a folyamatos csipkelődésbe, vagy Harry hajította volna ténylegesen ki, azon sem lettem volna túlzottan meglepődve.
Az apartmannál egy középkorú nő várt ránk. A kocsiban immáron én civakodtam egy sort Lizzel azon, hogy melyikünk beszélgessen a nővel. Végül én nyertem, hiszen azzal érveltem, hogy én kerestem és foglaltam a szállást és ideje lenne nekik is csinálni valamit. Én még mindig nem szívesen beszélgetek idegenekkel ha nem muszáj. Így hát Liz előre ment a nővel a házba, minden bizonnyal hogy körbe mutasson minden szükséges dolgot és elmagyarázza a szokásosat, míg mi a kocsinál álltunk a fiúkkal és vártunk rá.
Kifejezetten szép környéken voltunk. Egy kissé intenzívebb emelkedőn jöttünk fel erre az utcára, viszont már innen, az útról is feltűnt, hogy megérte. A házak között le lehetett látni az óceánra, vagyis az ebben utcában lévő minden háznak gyönyörű kilátása van a kertből is és a házból is. Egy nyugodt környék volt, pedig minden bizonnyal ez is inkább egy turista város, bár még igencsak messze voltunk a nyári szezontól. Nem mindenki olyan elvetemült, mint mi, hogy áprilisban medencés bulit akar tartani.
- Szóval, három háló van összesen. Kettő az emeleten és egy nagy a tetőtérben - mondta Liz, mikor már mindannyian a ház nappalijában voltunk. A lenti rész, ahol voltunk, csak a nappali, konyha és ebédlő részt foglalta magába, nagy üvegablakokkal az oldalán, ahonnan ki lehetett látni a teraszra. A berendezés letisztult és modern. Nem túl nagy ház, sőt a kertben sem volt és nem is fért volna a teraszon s a medencén kívül más, de hogy őszinte legyek ár érték arányban én többet kértem volna érte a helyükben. Mindig kiugrik a pénzcsináló énem valahol. - Miénk Niallel az egyik, ti döntsétek el!
Ajaj. Titkon reménykedtem, hogy Zayn és Harry rávágják, hogy osztoznak valamelyik szobán, bár nem tudtam pontosan milyen ágyas szobákról van szó. Éppen ezért mielőtt bármit mondtam volna elindultam az emelet felé, hogy körbe nézzek miközben már lent rögtön hallottam, hogy Harry és Zayn civakodni kezd a nagyobb hálón, amiről pontosan még nem is tudják, hogy melyik az.
Az emeleten két háló volt, pechemre mind a kettő franciaággyal, igazán rakhatnának egy olyat is, amiben két heverő van. A tetőtérbe inkább nem másztam fel, az biztos a fő hálószoba a házban. Volt még az emeleten egy fürdőszoba is, illetve a folyosó végén az ablak a teraszra vitt. Innen már egészen messze le lehetett látni a kavicsos partra, szép volt. Pihent rajta egy kanapé, illetve két szék és asztal is.
- Lehet az enyém az egyik háló? - kérdeztem a fiúktól, hiszen közben utánam jöttek.
A hangom angyali volt és minél kedvesebb, sőt még a szempilláimat is megrebegtettem a hatás kedvéért. Harry egyből sóhajtott egy nagyot, a tekintete felém kicsit kétségbeesett volt, mintha azért könyörögne mentsem meg Zayntől, dehát nekem is az volt a célom, hogy Zaynel legyen, hiszen magamban már pánikoltam amiatt, hogy az egyikőjükkel osztoznom kell az ágyon.
- Te kisebb vagy, sokkal kényelmesebb lenne ha te osztoznál valamelyikünkkel - mondta Zayn.
Oh ne, most már ketten vannak ellenem. Sürgősen ki kell találnom egy hatásos érvet vagy pedig beletörődni, hogy valamelyikőjükkel alszom.
Esetleg ha kimennék egy matracra a medencébe nagyon fáznék éjjel?
Minden bizonnyal.
Most én voltam az, aki kétségbeesetten pislogott Harryre, ő volt az egyetlen aki értette, hogy nekem mi a problémám és mi zajlik bennem most.
- Tiéd az egyik háló, Zayn mi osztozunk - jelentette ki Harry. A szívem egyből nagyot dobbant és egy széles mosoly is csúszott a számra.
- Nem fer, így még csak haza se tudok hozni valami fullos csajt ha elmegyünk holnap bulizni - pufogott Zayn.
Már a szoba felé tartottak közben a táskájukkal, viszont Harry mielőtt belépett volna a szobába még hátra pillantott rám.
- Köszönöm - tátogtam szégyenlősen. Egy enyhe mosoly mellett bólintott egyet, majd folytatta az útját.
- Fuj én amúgy sem hallgatnám, hogy a szomszéd szobában szexelsz. Majd te mész hozzá - mondta Harry Zaynnek. A hangjuk jóval halkabb lett most, hogy már ők a szobában voltak, míg én a mellettük lévőben. Hálás voltam Harrynek, hogy kimentett. Furcsa, most volt először olyan szituáció ahol számítottam rá s rá támaszkodtam. Tudom apróság, de nekem sokat jelentett.
....
- Szólj ha szervezhetem a négyes randikat - mondta Liz. Épp a közeli cukrászdából sétáltunk visszafelé, a kezemben papír dobozban pihent Zayn tortája.
- Lényegében most is azt csináljuk, Zayn csak a plusz ember - ráncoltam a szemöldököm.
- Igaz, agh pedig olyan jól hangzott - húzta el a száját, halkan kuncogni kezdtem. - Mi van köztetek? Mármint nem akarok kérdezősködni, nem is kell elmondanod, csak ha szeretnéd.
- Nem tudom, csak jól kijövünk - rántottam meg a vállam. Nem akartam sokáig ezzel a témával foglalkozni, főleg hogy most még össze leszünk zárva három napig és nem akarnám, hogy onnantól hogy hall valamit tőlem, elkezd minket jobban figyelni majd. Inkább nyitva hagynám a témát.
- Hát jó, még faggatnálak, de olyan meredek ez a hülye út, hogy nem kapok levegőt rendesen!
- Ne is mondd - nevettem. A combom már rég égett, szörnyű formában vagyok, bár az nyugtatott, hogy Liz is hozzám hasonlóan érzett ezek szerint.
Míg mi elsétáltunk a tortáért, addig a fiúk boltba mentek. Nem tudom mennyire volt jó ötlet rájuk bízni az ételt, bár elsősorban inkább az alkohol miatt akartak ők menni. Én nem lelkesedtem annyira magáért az ivászatért és a házibuli részéért az estének, de nem akartam ünneprontó lenni és csak mosolyogva helyeseltem Zayn terveire. Elméletileg ma a szálláson leszünk, holnap este pedig elnézünk valami bárba vagy szórakozóhelyre. Nem panaszkodom, hiszen szeretek a srácokkal lenni, egyszerűen csak néha azt érzem kicsit kinőttem már abból, hogy a részegség lázba hozzon.
Visszakanyarodva, éppen úgy, ahogy a téma nyitva volt hagyva Liznél, úgy bennem is. Egyre összezavarodottabb voltam azzal kapcsolatban, hogy mi van közöttünk Harryvel. Nem miatta, inkább saját magam miatt. Már már megijedtem, hiszen feltűnt bennem hogy újonnan rendszerint hevesebben ver a szívem, mikor beleakadok a tekintetébe, felpezsdül a vérem ha megérint. Rendszerint azzal nyugtatom magam, hogy a testem rettentően vonzódik az övéhez, és ezért reagálok így rá. Ha tehetném szexelnék vagy csókolóznék vele a nap minden pillanatában még ha szégyenlős is lennék bevallani ezt bárkinek.
Vonzalom van közöttünk, borzasztóan nagy és szinte mágnesként vonzódunk egymáshoz.
És hogy érzelem van-e bennem felé?!
Nem tudom, nem ismerem annyira mélyen még mindig, sőt saját magamat sem ismerem igazán ilyen téren, hiszen az érzelmek megrémisztenek.
Úgyhogy nincs, de vonzódás van.
Már hét óra is elmúlt, mire Lizzel visszaértünk. A szállás csendes volt és üres, ezek szerint mi gyorsabbak voltunk a fiúknál.
Addig legalább mind a ketten elvonultunk zuhanyozni, illetve elkészülni az estére.
Elméletben azt terveztem, hogy felveszek valami bulisabbnak nevezhető szettet, viszont amint a zuhanyzásom után a bőröndöm mellé guggoltam rájöttem, hogy nem nagyon vagyok kiöltözős kedvemben. Mindenki keresztül megy néha azon, hogy egyszerűen kényelmes ruhában akar lenni. Nincs kedve egész nap a szoknya alját húzogatni, vagy a felsője pántját igazgatni. Éppen ezért vettem fel egy kényelmes, de azért egészen aranyos szettet. A rövidnadrág és hozzá az apró top baba kék színű volt, az anyaguk puha és bordázott és olyan kényelmes volt, hogy simán aludni is mehettem volna bennük. Mivel még nincs nyár a bővebb szabású fehér ing melegítette valamelyest a karom, ami a bőröndből kivéve gyűrött volt kicsit, de őszintén nem gondolnám, hogy a csapatból bárkinek is feltűnik majd. Majd holnap, ha bulizni megyünk esküszöm megpróbálok felhúzni egy ruhát és akár magassarkút is, most viszont tökéletesen megfelelt ez, illetve a fehér zokni és sportcipő, amit felvettem hozzá. A hajamat felcsatoltam és egy kis ajak balzsamot kentem a számra, hiszen a reggeli sminkem még egészen jól tartott.
Ahogy kiléptem a folyosóra hallottam az udvarról beszűrődő zenét. Már mikor a zuhanyzással végeztem is hallottam a fiúk hangját alig tíz perce, ezek szerint ők is gyorsan visszaértek, bár valahogy nem is vártam, hogy három férfi elhúzná a vásárolgatást.
A lépcsőn lefelé menet jobbra pillantottam a nappaliba, el volt húzva az üvegajtó és ezzel lényegében egybe nyílott a belső helység és a kinti terasz, ahol már a srácok foglalatoskodtak. Zayn és Niall az asztal felett görnyedtek, minden bizonnyal alkoholt öntöttek minden egyes pohárba amit csak találtak, míg Liz kényelmesen ült a kanapén és nevetve figyelte őket. Egyenesen ki akartam indulni feléjük, viszont lelassítottam amint kiszúrtam Harryt a konyhában. Egyből elkezdtem kissé kényelmetlenül tördelni a kezem a testem mellett, melegem lett és hirtelenjében nem tudtam, hogy az lenne a cikibb, ha csendben elsétálnék mellette vagy az, ha hozzászólnék és látná, hogy zavarban vagyok. Azt sem értem miért voltam zavarban. Mondjuk talán azért, mert Harry épp lezseren támaszkodott a konyhapultnak. Kezében egy pohár whisky pihent s a földet figyelte, viszont meghallhatta hogy jövök, hiszen fél szemmel felém pillantott. Ajkára félmosoly csúszott amint leplezetlenül végig pillantott a testemen mielőtt a szemembe nézett volna. Még jó, hogy csak zavarban voltam és nem estem le a lépcsőn, bár elég görcsösen szorítottam a korlátot.
Ahelyett, hogy mondtam volna bármit a hűtő felé sétáltam. Kinyitva az ajtaját elémtárult rengeteg innivaló a pizzás dobozok mellett és körül, ami megmaradt délutánról. Egyszerűen csak szomjas voltam, de nem volt egyszerű olyat találni, ami nem tűnt túlzottan alkoholosnak. A kis üveges Bacardi Breezer hívogatta a tekintetem, így végül amellett döntöttem. A hűtőt becsuktam, majd a pultra tettem az italt s a fiókban kezdtem kutatni nyitót keresve, közben találtam papír szívószálat is így azt is megfogtam. Lepattintottam a kupakját a nyitóval és belecsúsztattam a szívószálat. Amint beleittam egyértelmű volt, hogy minimális alkohol van csak benne, meg is lepett, hogy a fiúk erre egyáltalán ránéztek. Kellemes hideg volt görögdinnye ízzel. Míg azt szürcsöltem ismét Harryre pillantottam, akinek a tekintetét folyamatosan éreztem magamon, de nem szólt egy szót sem és kicsit idegesített is vele.
- Már aludni készülsz? - kérdezte. Arcára sunyi mosoly húzódott, amivel egyből elárulta hogy csak azért mond ilyet, mert húzni próbálja az agyam. Ettől függetlenül belementem a játékba.
- Hé - tettem keresztbe a kezem a mellkasom előtt, közben az egyik még mindig az italom pihent. Közben összeráncoltam a szemöldököm a szemébe nézve. - Nem tetszem?
- Ezt nem mondtam - válaszolta, láttam hogy próbálja enyhíteni a vigyorát ami szét akart terülni az arcán.
Játékos hangulatában volt.
Én is abban voltam, éppen ezért tettem rá egy lapáttal a drámaiságra és forgattam meg a szemem, miközben kifelé indultam a konyhából. Egyből utánam nyúlt és megfogta a kezem, hátrafordultam ugyan és elkaptam a tekintetét, de tovább sétáltam így szépen lassan kicsúsztam mondhatni a kezei közül.
Az udvaron Zayn hatalmas öleléssel köszöntött, ami meglepett ugyan, de azért egy széles mosollyal viszonoztam neki, mégiscsak ő a szülinapos. Az asztal közben láttam, hogy tele van alkohollal, ha a hűtő nem lett volna elég.
Alig várom, hogy végignézzem ahogy ezt megisszák és kiakadjak a részeg viselkedésükön.
Nem akartam ünneprontó lenni, így elfogadtam a poharat amivel Zayn kínált engem, hogy koccintsak vele. Amint beleittam elfintorodtam, még hogy hozzákevert narancslét a vodkához.. maximum a színén látszott, az ízéből soha nem tudtam volna megmondani hogy mit iszom az alkoholon kívül olyan erős volt. Minél gyorsabban el is tüntettem a pohárból és megfogadtam, hogy többször nem hagyom Zaynt piát keverni nekem.
A háttérben már szólt az elektronikus zene, miközben én a medencéhez sétáltam. Leguggolva beletettem a kezem s konstatáltam, hogy ebben bizony esélytelen fürdeni, hiszen nagyon hideg volt.
- Bomba - visított Niall mögülem, majd már csak a hatalmas csobbanást láttam a vízben. Össze is húztam magam, hiszen kaptam a vízcseppekből rendesen. Nem lepett meg a heves levegővétel, amit Niall produkált ahogy feljött a víz felszínére.
- Nagyon hideg - ingattam a fejem.
- Az amúgy - bólogatott vigyorogva, nos legalább nem tagadta ugyanakkor a beismerése nevetésre késztetett.
A nap ugyan sütött kint és nem volt hideg, de mégiscsak tavasz volt, így nem olyan melegen, mint nyáron. Kellemes idő, nekem egy szavam sem volt rá.
Visszafordulva a többiekhez láttam, hogy Liz már a tortára tesz gyertyát, Zayn pedig Harry mellett ült a kerti kanapén. Én is csatlakoztam hozzájuk és befoglaltam az egyszemélyes fotelt a kanapé mellett.
Kellemesebben telt az este, mint ahogy azt gondoltam.. vagyis amit eddig tapasztaltam belőle. Felköszöntöttük Zaynt, aztán tortázás közben beszélgettünk egyet. Mostanság kevesebb időt töltünk együtt a csapattal, míg eddig mindig bejártak a Romba esténként, addig mostanra mindenki dolgozik, fáradt és én sem vagyok ott olyan rendszeresen. Éppen ezért jó volt kicsit felzárkózni és velük nevetni.
Aztán persze kezdődött a káosz, amire annyira nem vágytam. Lényegében ahogy besötétedett Zaynék feljebb tekerték a hangerőt és ahogy az alkohol fogyott, úgy a hangulatuk is egyre jobb lett. Én is ittam egyet egyet, de amikor csak lehetett kitértem inkább vagy eltereltem a figyelmüket, míg meg nem feledkeztek róla, hogy én nem ittam velük azt az ígért felest. Sajna én voltam az az ember, aki rendszerint lejjebb tekerte a hangerőt, mert attól még, hogy mi bulizunk és fent maradunk nem biztos, hogy az egész utca is erre vágyik. Persze próbáltam nem feltűnően csinálni, hogy ne legyek hivatalosan én a party fújó.
Egy pillanatra megijedtem és meglepődtem, amint valaki a fotel mögül kezét a nyakamra tette, majd feljebb az államra, hogy hátra kényszerítse a fejem, bár enyhén butaság volt, hiszen már a mozdulat közben is amint hátra hajtottam a fejem tudtam, hogy ki az. Harryvel találkozott a tekintetem, a keze ott pihent a nyakamon és arcán halvány mosoly ült ahogy a szemembe nézett. Aztán a nagyujját az arcomról a számhoz csúsztatta s az alsó ajkamat lefelé húzva arra késztetett, hogy nyissam el a szám.
Hajtott a kíváncsiság és az izgatottság, így megtettem.
Figyeltem, ahogy a whiskys üveget a szájához emeli és a fejét hátraveti miközben iszik belőle, aztán lehajtotta a fejét és lehajolt felém. Egyből hevesebben lett a szívverésem, hiszen amint összeért a szétnyitott ajkunk az ő szájából az enyémben landolt az alkohol. Kissé égette a szám és a torkom, sőt éreztem ahogy néhány csepp lecsurog az államon és a nyakamon, de Harry nem húzódott el addig míg az utolsó cseppig nálam nem landolt, ami eddig az ő szájában volt.
Amint elhúzódott visszahajtottam a fejem és a tenyeremet az ajkamra tettem, elsősorban hogy letöröljem azt, ami mellé csurgott, na meg azért is, hogy elnyomjam a sunyi mosolyom ami az arcomon volt. Az udvaron mindenki végignézte a jelenetet, minden bizonnyal ezért volt pontosan olyan az arcuk, mintha egy olyan dolgot láttak volna amit képtelenek felfogni. Liz még a száját is eltátotta.
A hátam mögé sandítva kerestem Harryt, akivel hamar találkozott a tekintetem. Vigyorogva nézett a szemembe míg én a fejemet ingattam és zavaromban lehajtottam a fejem. Lepleznem kellett valahogy, hogy az egész testemben tűz gyulladt a tette miatt, heves volt a szívverésem és egy erőteljes lüktetés alakult ki a hasam alatt.
- Tesó, ezt csináld már meg velem is - vigyorgott Zayn. Válaszul csak Harry középső ujját kapta.
Feltűnt Harryn is, hogy kótyagosabb a megszokottnál. A szemei csillogtak és jóval mosolygósabb állapotban volt, mint szokott. Mondjuk ez minden bizonnyal Zaynnek köszönhető, akit még ma csak piás üvegekkel a kezében láttam.
Pár perccel később láttam, hogy Harry egyedül van a terasz oldalánál az asztalnál, míg a többiek a medence mellett beszélgetnek épp. Gondolkodtam, hogy melyikőjükhöz csatlakozzak, de végül inkább miután felkeltem a fotelből Harry irányába lépegettem. Épp a poharába öntött a whiskyből miközben én odaléptem mellé. Egyből rám kapta a tekintetét.
- Sosem láttalak még részegen - jegyeztem meg egy halvány mosollyal.
- Most sem vagyok - vágta rá.
- Na persze - gondoltam magamban, de inkább nem álltam le vele civakodni ezen. Ezen az udvaron mindenki részeg volt rajtam kívül.
Bennem is volt alkohol, éreztem is magamon, hogy egyszer kétszer megszédülök, de inkább csak kicsit be voltam csiccsentve, semmi több.
Csendben figyeltem, ahogy a poharat a szájához emelte és kortyolt belőle, de közben a tekintetét rajtam tartotta. Fel sem tűnt mennyire megbabonázott, ahogy a cseresznyepiros ajka a pohárhoz ér csak akkor, mikor elmosolyodott ezzel mutatva: lebuktam, hogy a száját figyelem. Nekem is részegnek kellene lennem, akkor talán nem érezném olyan kínosnak, hogy eszembe jutott mikre képes azokkal a puha ajkakkal. Tapasztaltam már őket egy két helyen a testemen és ha csak rájuk gondoltam is feljebb ment a pulzusom és kicsit izzadni kezdett a tenyerem.
- Ch ch, nem túl jó kislányos gondolatok - szólalt meg ajkán kaján vigyorral.
Emlékezz Clarissa, nem lát a fejedbe ténylegesen, mindössze csak sejti - figyelmeztettem magam gondolatban.
- Ne tegyél úgy, mintha tudnád pontosan a gondolataimat.
- Nem pontosan, csak nagyjából - rántotta meg a vállát.
- Nagyjából sem, semmi olyanra nem gondoltam most - álltam ki a szavam mellett.
Hogy őszinte legyek hazugságban még rosszabb vagyok mint a gondolataim levelezésében, így igencsak gyorsan vágtam magam alatt a fát. A most-ot azért hozzátettem, hogy ne legyen teljes hazugság. Közben direkt tartottam a tekintetét, hogy magabiztosnak tűnjek, ismét elmosolyodott.
- Bocs, elfelejtettem milyen jó kislány vagy.
Mondata közben előrébb lépett, így odaszorultam közé és az asztal közé. A szavainak nem volt joga ennyire vonzóan hangzani és neki nem volt joga ilyen vonzóan kinézni közben, főleg nem akkor, amikor lejjebb is hajolt, hogy a fülembe tudjon motyogni.
- Nincsenek mocskos gondolatai, nem hagyja hogy a számból adjak neki az italomból, visel szépen melltartót a barátai előtt - sorolta halkan, míg én a hangos sóhajomat lepleztem.
Nagy ég, már megint lüktetés keletkezett a hasam alatt.
Esküszöm csak azért nem viseltem melltartót, mert a felső lényegében akként funkcionált nekem a szétnyitott ing alatt. Nem is gondoltam, hogy bárkinek feltűnik majd hiszen én sem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet.. bár most hogy mondja ez a vékony anyag miatt csak egy plusz árulkodó jele van a testemen annak, hogy beindítanak a szavai.
Inkább azt hazudom, hogy fázok.
Mivel nem tudtam semmi frappáns választ kitalálni, mert be voltam zsongva, inkább csak egy halvány mosollyal lehajtottam a fejem. Egyszerűbb volt Harry és a saját sportcipőmet vizsgálni, mint a szemébe nézni és hagyni, hogy olvasson az enyémből.
Az ő szabad keze közben felemelkedett, s az ingem gallérjára téve elhúzta az anyagot, hogy jobban szétnyíljon a mellkasomon. A háromszög alakú, na jó melltartó szerű felső igaz elég vastag anyagú volt, hogy normál esetben ne legyen átlátszó, viszont ha ilyen hatással van rám közben Harry az sem tud csodát tenni. Felemelve a fejem visszanéztem a szemébe és egyből megforgattam a szemeimet amiért rajtakaptam, hogy a mellkasomon pihen a tekintete és csak lassan pillantott vissza fel a szemeimbe.
- Már úgyis elgondolkodtam rajta, hogy inkább mell vagy fenék típusú pasi vagy - mondtam pimaszul, miközben a mellkasom előtt keresztbe tettem a kezeimet. Nem azért mert szégyenlős voltam, őszintén úgyis látta már őket, meg amúgy is van valami vonzó abban, amikor egy nő mellbimbója átlátszik a felső alól, nem de? Agh, annyira zseniális és gyönyörű kreálmányok nők, isteni csapás hogy a férfiakhoz vonzódom. Mondatomra hangosan felnevetett s közben kezét elkezdte a karomon lefelé csúsztatni, áttért a derekamra, majd a fenekemen állapodott meg egy kemény markolás mellett. Így nem segített megfejteni a dilemmám.
- A tested minden porcikája beindít, szerinted válogatok?
Agh, nem volt joga ezt a beszélgetést aranyos irányba vinnie. Már már olyan válaszokat ad néha, amik túlzottan is tökéletesen hangzanak. Ettől függetlenül zavarba hozott.
Megint elmosolyodtam és lehajtottam a fejem, hogy leplezzem magam. A fenekemen pihenő tenyere buzdított arra, hogy közelebb hajoljak hozzá. Addig húzott, míg a testünk össze nem ért és ismét lehajolva hozzám a nyakamra hintett egy lágy puszit. Felhúztam a vállam, hiszen nem meglepő módon libabőrt okozott az ajka puha érintése a nyakamon.
- Nyálasabbak vagytok mint én meg Liz, pedig mi már két éve együtt vagyunk - kiáltott Niall. Harry egyből kissé idegesen sóhajtott egyet, ami halk kuncogásra késztetett. Közben elengedett és ismét hátrébb lépett egyet, így már nem takart be és a csapat felé tudtam én is fordulni.
- Csókot, csókot - tapsolt Liz.
- Nem lagziban vagytok - ingattam a fejem egy halvány vigyor mellett, így próbáltam leplezni a zavaromat elsősorban és közben elkezdtem Harry mellől feléjük sétálni - Amúgy is szingli vagyok, ne keverjük itt a dolgokat. Szabad, nyitott, függetle..
Harry tette belém fojtotta a szót, sőt a mozgást is. Csak annyit éreztem, hogy a keze hirtelen csúszik hátul a hajamba, majd megmarkolja azt és visszahúz maga elé. Fel voltam készülve, hogy fájdalom ér majd, viszont ehelyett megint csak egy kellemes bizsergés járt át. Olyan ez is mint nyak szorítás vagy fojtogatás drasztikusabban. Ha az adott személy jól csinálja és pontosan úgy, ahogy kell, fájdalom helyett öröm ér, persze ha nyitott vagy az adott dologra.
Nos Harry túlságosan is tudta a dolgát s én amúgy is az a típusú ember vagyok, aki igen erős személyiség és nem szereti ha bárki kontrollálja, viszont szexuális értelemben más a helyzet és olyan tekintetben Harry egyértelműen olyan dolgokra tapint és mutat rá bennem, amiket még csak magamról sem tudtam. Úgy tudja feltüzelni a testem ahogy senki korábban.
Az ajkaimat elnyitva néztem a szemébe a meglepettség miatt. Most nem hajolt le, sőt egyenesen felém tornyosult, így fel kellett rá néznem.
- Sorold még - motyogta.
Arca kemény volt, rendszerint ezt a kifejezést láttam rajta akár hányszor rájöttem, hogy féltékeny. Most is az volt, így akaratlanul is mosoly terült a számra, pedig még mindig a fejemnél fogva tartott egy helyben. Olyan hangerővel beszélt, hogy a többiek nem hallották, sőt az arcát sem látták, hiszen háttal volt nekik.
- Utálom, hogy pont a hétvégén láttam a 365 napot és rólatok most az jutott eszembe. Szerintem megyek is kimosni a szemem egy kis hipóval - fecsegett Liz pár méterre tőlünk. Már az ajkamat haraptam hogy elnyomjam a mosolyom, Harry féltékenysége rendszeresen megnevettet, de ez a mondat Liztől csak rátett egy lapáttal.
- Fogd be, Liz - mondta hangosabban Harry, hogy ő is hallja.
Valószínűleg ismételten csak elég volt a szemembe néznie, hiszen nem várt tőlem más választ. Ha őszinte akarok lenni, akkor most biztosan mocskosabb dolgokat talált volna a gondolataimban, mint az előbb.
Onnantól nem meglepő módon felfokozottan pattogtak közöttünk a szikrák Harryvel. Akárhányszor felé pillantottam mindig szemeztünk pár percig mielőtt elnéztünk volna, s minden ami a tekintetünkben volt, az a puszta szenvedélyt, vonzalmat és kívánást írta le. Az ő hibája, ő húzott fel mind a kettőnket a teraszon, most már miatta szenvedünk itt mind a ketten. Persze a szenvedünk enyhe túlzás. Nem emlékszem mikor sírtam utoljára nevetve annyira, mint amikor azt figyeltem pár perce hogy Zayn szörfözni próbál a gumimatracon és ráállni. Minden erejét beletette, de rendszerint rángatózott előre hátra egyet, aztán elmerült a vízben.
Őrült egy este volt.
Később én is próbáltam Harryt kínozni és visszaadni neki az addigi tetteit felém. A csapat el volt foglalva a medencénél, Harry a teraszon ült a fotelben. Ekkor ragadtam meg a lehetőséget, hogy felé lépkedjek. Direkt úgy mentem, hogy háttal legyen nekem, így kifejezett meglepetésként érhette a jelenlétem. Hátulról lassan hajoltam le hozzá, miközben a kezeim a mellkasánál simítottak végig és könnyedén beférkőztek a kigombolt inge alá innen felülről. Az ujjaim alatt éreztem a halvány kockáit, és azt is láttam ahogy a mellkasa nagyot emelkedik a sóhajtása miatt a tettem után.
- Mit csinálsz? - motyogtam a fülébe. Igazából annyira nem érdekelt, hogy mivel foglalatoskodik a telefonján, inkább csak kellet egy ürügy, hogy a fülébe motyogjak miközben ott hajolok a nyakánál. Mielőtt válaszoltam volna láttam, hiszen ott világított előttem a telefon képernyője. Pechemre nem beszélgetett egy nővel sem, egy tetoválószalon instagram oldalán volt épp.
- Hmm, te mit csinálsz? - kérdezte, de már a hangján is hallottam hogy mosolyog és inkább pozitív meglepetés volt neki a tettem, nem negatív.
Elég merész voltam.
Normál esetben mindig Harry kezdeményez ha kettőnkről van szó. Az oka talán az volt, hogy már már szokatlanul jó hangulatban volt ma, így nincs akkora rizikófaktora annak, hogy hogyan reagál.
- Csak jöttem megnézni jól vagy-e - motyogtam a nyakába, s egy halvány puszit is hintettem oda a mondatom végén. Közben a kezem még lejjebb siklott előrefelé s a hasa aljánál járt a tenyerem, de sajnos ez volt a maximum amit elértem még akkor is, ha a fotel kifejezetten alacsony volt.
Nem volt fer ebben egy ágyban egyedül feküdnöm az este után. Az egész testem bizsergett, vágyakozott. A tudat, hogy Harry ott van a szomszéd szobában, de nem mellettem az ágyban, nem volt szép. Kínzó dolog volt, nagyon is.
Zayn ugyanis kiütötte magát. Elsősorban ezért nem alakultak úgy a dolgok ahogyan azt mind a ketten valamelyest sejtettük, hogy fognak majd. Először rosszul lett, a szervezetének nem tetszett az alkoholmennyiség, amit magába öntött, így kiadta magából. Niall és Harry segítettek neki kint, aztán egy jeges zuhannyal is jutalmazták, míg mi Lizzel megágyaztunk a közös szobájukban Harryvel. Aztán mindenki nyugovóra tért.
Én is tértem volna, ha nem lett volna az agyamban Harry mindenhol.
Olyan furcsa dolog ez a vonzalom. Az egyik pillanatban nem is ismersz valakit, aztán bumm belép az életedbe és onnantól kezdve, hogy elkezdesz hozzá vonzódni ő lesz minden.
Ő a száj, ami rendszerint puha és édes. Megszédíti vele a fejem.
Ő az érintés, ami néha gyengéd néha határozott. Felpezsdíti vele a belsőm.
Ő a szem. A figyelem, akit mindig keresel egy helyre belépve és reménykedsz, hogy ott lesz majd.
Hirtelenjében ő a minden.