Zoé szemszöge
Isteni volt ez a 10 nap Görögországban. Voltunk hajókirándulásokon, béreltünk kocsit, és azzal beutaztuk a szigetet. Viszont a legtöbbet a tengernél voltunk. Természetesen a bulik sem maradhattak el. Összességében ez volt életem egyik legjobb nyaralása. Olyan emberekkel voltam körülvéve, akiket tiszta szívemből szeretek. Most meg úton vagyunk a Rodoszi reptérre, és majdnem egy egész napot fogunk utazni. Jázmin, már csak egy hetet fog velünk tölteni, mert sajnos utazik haza Magyarországra. Jázminnal épp a reptéri boltban vásároltunk tömérdek mennyiségű édességet.
- Tesó! én nem tudom, hogy fogom kibírni ezt a hosszú utat.
Nyávogott a kasszánál nekem Jázmin. Egész nap délelőtt ezt hallgattam.
- Addig, amíg várakozunk, elmegyünk várost nézni. Helsinkiben úgyse járt még egyikünk se. Utána, ha szállunk vissza, akkor veszel be egy altatót.
Válaszoltam neki, majd kifizettem a cuccainkat, és kezdetét vette a hosszú utazás. Az volt a szerencse, hogy első osztályon utaztunk, mert így le is tudtunk feküdni. Bő 3 óra repülés után megérkeztünk Finnország fővárosába Helsinkibe. Első utunk egy étterembe vitt minket, ahol megkóstoltuk a lihapiirakka-t, a híres eredeti finn húsos pástétomot, majd sétáltunk és pihentünk a Esplanadi Parkban. Jólesett egy kis pihenő a friss levegőn, mielőtt kezdetét veszi a közel 15 órás repülőút Amerikába. Vásároltunk még egy kis szuvenírt a családjainknak, majd visszamentünk a reptérre.
- Hosszabb időre is visszajöhetnénk majd ide.
Fogta meg a kezemet Logan.
- Igen, bár mondjuk van még rengeteg más hely is ahova szívesen elmennék.
Bújtam oda hozzá mosolyogva.
- Utazzuk be az egész világot.
Állt meg és maga felé fordított. Láttam a szemében a csillogást. Olyan volt mint egy kisgyerek, aki az ajándékaira vár. A pillantásai láttán nekem is hatalmas mosoly jelent meg az arcomon.
- Oda megyek ahol te is ott vagy.
Néztem mélyen csillogó szemeibe. Válaszomra reagálva egyből magához húzott.
- Szeretlek Kicsim.
Suttogta a számba.
- Oké gerle pár! mennünk kell.
Fordult felénk Jázmin, ezzel tönkretéve a romantikus jövőnkről való társalgásunkat.
- Hogy te mindig tudod mikor kell tönkretenni a pillanatot.
Karoltam belé a szememet forgatva. Az út további része is egész jól telt. Volt egy kis turbulencia, de utána zökkenőmentes volt minden. Aludtunk, beszélgettünk, kártyáztunk és még filmet is néztünk. Nem mondom, hogy ki vagyok pihenve, de ettől eltekintve, nem volt rossz utunk. Ahogy kiértünk a reptérről apa várt minket a parkolóban, hatalmas mosollyal az arcán. Jázminnal egy hatalmas ölelésbe vontuk őt, amit egy nevetéssel díjazott.
- A két kedvenc lányom végre itthon van.
Ölelt magához minket jó szorosan.
- Tőlem nem tudsz szabadulni.
Nézett rá Jázmin apára mosolyogva.
- Hát persze. Nem is akarok.
Puszilta meg, majd velem is ezt tette. Amíg otthon éltünk is ilyen volt a viszonyunk egymással. Úgy nevelkedtünk, mintha tényleg édestestvérek lettünk volna. Majdnem minden hétvégén együtt volt a családunk. Hol Jázmin papája farmján gyűltünk össze, hol nálunk. Volt olyan is, hogy Jázminék lakásába voltunk. Sose beszéltük meg előre, hogy találkozunk. Becsengettünk a másikhoz, hogy hazajöttünk, aztán ha beengedtek, akkor együtt voltunk. Bár mondjuk soha nem volt az, hogy ne engedtek volna be minket. Szóval, mi egy hatalmas család vagyunk. Apa kezet fogott a fiúkkal, és bepakolták a bőröndjeinket. Először kiraktuk a fiúkat Logan házánál.
- Este jövünk Szerelmem.
Adott egy csókot Logan, ahogy bevitte a cuccaikat a házba.
- Várunk titeket. Előtte, úgyis vásárolunk. Neked kell valami?
Bújtam bele a mellkasába, és úgy néztem mélyen a szemébe.
- Nem, köszönöm. Mi is megyünk vásárolni, mert üres kézzel nem megyünk.
Puszilt bele a hajamba.
- Tudod jól, hogy nem szükséges.
Toltam picit el magamtól. Nem szeretem, ha hoz valamit, mert így is annyi mindent tett már értem, hogy azt soha nem fogom tudni neki meghálálni.
- De. És ezzel le van zárva a téma.
Mondta. Mintha apa ezt megérezte volna, mert pont akkor dudált, hogy menjek.
- Szeretlek!
Adtam egy gyors csókot neki, majd bepattantam apa mellé. Apa egy grill partit szervezett ma, ahova meghívta a fiúkat is. Apának a kollégái lesznek nálunk, meg pár barát, akikkel jóban lettünk az évek alatt. Mivel meg délelőtt volt, ezért a bevásárlás még várt magára. Így miután hazaértünk és gyorsan átöltöztünk, elindultunk négyesben vásárolni. Két bevásárló kocsit pakoltunk tele kajákkal és italokkal. Apa mindig mindenből többet vásárol, hogy tényleg mindenki tudjon fogyasztani. Csak sajnos ő ezeket túlzásba viszi, mert ilyenkor majdnem egy hétig ezeket esszük, annyi mindent vesz és csinál.
- Ez egy hadseregnek is elég lenne apa.
Mondtam neki, miután végeztünk az utolsó szatyor bepakolásával.
- Tudom, de fő a biztonság.
Csukta le a csomagtartót, majd bepattant a kormány mögé. Kicsit fáradtak voltunk, így míg haza nem értünk, addig aludtunk egyet Jázminnal. Ahogy hazaértünk egyből nekiálltunk az előkészületeknek. Jázmin csinált egy jó nagy adag avokádós paradicsomos salátát, amit egyszerűen imád a családunk. Én előkészítettem a köretetek, míg anya a húsokat. Közben megérkeztek Nimródék is.
- Hát itt van az én elveszett húgom.
Húzott magához a bátyám. Bevallom nem hazudik. Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam őket, mert állandóan Logannal és Jázminnal voltam.
- Ne haragudjatok, csak kicsit sűrű volt a program az utóbbi időben.
Mondtam lebiggyesztett szájjal. Ezen ők csak mosolyogtak.
- Viszont! Mindenkinek hoztam ajándékot Görögből és Finnországból is.
Mosolyogtam rájuk, mert tudom, hogy szeretik az ajándékokat. Pláne az én kicsi unokahúgom.
- Minek voltatok Finnországban?
Nézett rám furcsán Nimród.
- Helsinkiben vártunk bő 15 órát, ezért elmentünk kicsit várost nézni, meg enni.
- Jaaa! Értem. Akkor hozzad már gyorsan, amit hoztál nekünk.
Lökte meg a vállamat a bátyám. Én csak a szememet forgatva indultam fel a bőröndömhöz. Ahogy kinyitottam, megtaláltam benne a rózsaszín vibrátort. Egyből beugrott az a fantasztikus este, és végigfutott rajtam a bizsergés. Szerintem elég gyakran fogjuk használni, mert mind a ketten élveztük. Miután odaadtam mindenkinek az ajándékot, nem sokra rá megérkezett Logan és Dylan. Apának hoztak egy üveg whiskyt, anyának pedig egy hatalmas csokor virágot. És még Lizára is gondoltak, mert neki vettek egy barbiet és csokikat. Elolvadok a pasimtól. Liza a barbie láttán Logan nyakába ugrott. Logan pedig az ölébe kapta és úgy tartotta őt. Ahogy néztem őket, hatalmas mosoly jelent meg az arcomon. Elgondolkodtam azon, hogy milyen csodálatos apa lenne belőle. És mintha megérezte volna, hogy őt nézem, rám kapta a tekintetét. Csillogott a szeme a boldogságtól, pont úgy mint a karjaiban kacagó unokahúgomnak. Rám mosolygott és egy puszit dobott nekem, amit viszonoztam. Romantikus pillanatunk túl sokáig nem tarthatott, mert mennem kellett segíteni a szüleimnek. Ezzel elkezdődött a hatalmas grill parti, édesapám szervezésével.