fordítás
cím: party
Két fiatal ült a Szöul egyik legrangosabb osztályának előkészítő termében. Az egész iskola, legjobban várt partyjáról beszélnek. Ezt a bulit az iskola leghelyesebb fiúja szervezte.
-Hyunjin bulijára megyünk, Jeongin? -kérdezte kétkedve Seungmin.
-Természetesen hyung, ez az egész iskola legjobban várt partyja, és nem mindenkit hívnak meg, ez VIP buli -válaszolta sértődötten Jeongin.
-Szeretem Hyunjint, mármint barátilag, de meghívja Minhot. Nem tetszik, hogy kijön Minhoval és bandita barátaival. -mondtam Seungmin.
-Hyunjin a legnépszerűbb fiú, éppen ezért, mert mindenkivel foglalkozik. Emellett nem fogok lemaradni a buliról csak azért, mert megy az a hülye. -itélte Jeongin.
-Sziasztok srácok, miről beszéltek? -kérdezte egy fiú, aki a padban ült Jeongin előtt.
-Szia Jisung, Hyunjin bulijáról -válaszolta Jeongin
-Mész? -kérdezte Han, miközben egy gabonapelyhet evett.
-Természtesen! Persze, megyünk! -válaszolta I.N szinte kiabálva.
-Engem nem hívtak meg -mondta komolyan Jisung
-De...
A terem légkörét hirtelen megszakította egy magas fiú, mindkét fülében piercing és szeptum volt, látható tetoválás a nyakán, nagyon formás test és kissé zilált egyenruhával, aki keresett valamit vagy valakit abban a szászban.
-Oh! Hogy te ott vagy -mondta majd belépett a terembe, néhányat megütögetve és kikerülve az asztalokat, amíg el nem érte a terem végét, ahol Jeongin, Seungmin és Jisung voltak.
-Hyunjin, mondd meg, mi bajod van?
-Előfordul, hogy... Hivatalosan is meghívjalak titeket a bulimra, a belépés csak jeggyel van, ezért jöttem, hogy rátok hagyjam. Szombaton találkozunk a házamban srácok! -mondta nekik miközben átadta a jegyeket.
-Te beléphetsz jegy nélkül, mondanom sem kell, hogy nálad van a kulcs a házamhoz. -mondta Jeonginnak, miközben a hüvelykujjával lassan simogatta az ajkait.
-Természetesen Hyunjin. -válaszolta Jeongin édesen, miközben lehunyta a szemét, mikor Hyunjin keze az arcán végigsimította.
-Remélem, nem hagynak itt, menned kellene -mondta Innie.
-Nos, akkor megyek, még mindig le kell adnom néhány jegyet. Majd még találkozunk, szeretlek. -mondta miközben megcsókolta Jeongint, és elsétált, búcsút intve a levegő üdvözletével. -Ott leszünk Hyunjin! -kiabálta izgatottan Seungmin.
-Sok alkohol lesz! -kiabált vissza Hyunjin, aztán végleg elhagyta a termet.
A terem összes tanulója-kiéve a triót-csodálkozott. Nem azért, mert meghívták őket, oké talán egy kicsit.
Jeongin és Seungmin számára már normális volt a bulizás, de Jisung számára nem igazán.
Göndör, sötétbarna haj, szemüveg nagyobb, mint ennek a három fiúnak a jövője összerakva. Nem túl jó stílusos öltözködés, tökéletesen vasalt kordbársony nadrág, kockás ing. Tényleg nem olyan srác volt, aki ilyen jellegű partikra jár. Még alkoholt sem próbált fogyasztani. Egyértelmű volt, hogy nem megy arra a bulira.
-Miért néz rám mindneki? -kérdezte ártatlanul Jisung.
-Azért néznek ránk, mert egy mesés bulira hívtak meg minket, és nem arra a vesztesek báljára. -válaszolta Seungmin
-Seungmin, azért hívott meg minket, mert barátok vagyunk a barátjával az az Jeonginnal. -mondta neki Jisung
-Hyunjin nem ilyen, tudod. Azért hívott meg titeket, mert kedvel, nem azért, mert a barátom vagy. -mondta bosszúsan Inne
-De még így is mindenki engem néz és fog is, én nem megyek. -itélte
-Megőrültél?! Elmegyünk és kész! -Seungminon volt a sor, hogy ideges legyen.
-Egy olyan srácknak, mint én, nem szabad elmennie egy ilyesmi bulikra. Én nem illek össze azokkal az emberekkel. -válaszolta csüggödten.
-Mindig próbáltunk szórakozni miattad, mindig meghívunk, és nem akarsz jönni. Ezúttal legyél kedves hozzánk, a szüleink is aznap koktéloznak a város másik oldalán, csak meg kell győzni Nanat, hogy engedjen ki. Kérlek gyere -mondta Seungmin könyörgően, miközben átölelte Jisungot.
-Nem tudom
-Valószínű, hogy Minho is elmegy -mondta Jeongin miközben megbökte Jisungot
-Mi van? -kérdezte bosszúsan, miközben keresztbe fonta a karját
-Ne légy ilyen, rájöttünk már, hogy milyen szemtelen arcot vágsz mikor meglátod -válaszolta Seungmin, és megpróbálta megcsiklandozni
-Ne, kérlek állj le! -mondta Jisung nevetve
-Igazad van Hyung, életemben nem voltam bulizni, de ez most meg fog változni, mert elfogok menni. -mondta Jisung
-De mibe menjünk?
-Ahogy vége a sulinak, megyünk a belvárosba és veszünk ruhákat, esetleg egy két sminkért, amelyet felakarok magamra kenni és ötletem is van..-mondta Seungmin, mielőtt félbeszakították
Ismét mindenki csendben volt a szobában, de ezúttal nem a jóképű Hyunjin miatt, hanem más valaki miatt.
-Mondtam, hogy ne nézz így rám de látom nem fogtad fel, mit csinálsz? -mondta egy magas fiú, vállig érő, szőke hajjal, minkét fülében piercing, egyikük orrában egy Austin rúd, az egyenruhát kissé megváltoztatta egy fekete bőrdzsekivel.
-Nézz rám! Minho népszerű és ez miatt akarod kihívni?! -mondta de közben kérdezte is gúnyosan Changbin, miközben a fiút-név szerint Bang Chan-a padhoz tartotta.
-Folyamatosan kihívsz? -állítja Minho, a fiút az állánál fogva -Válaszolj! Kihívsz engem? -ordította bosszúsan
-...
-Nem tudod, hogyan kell beszélni, idióta?! -kérdezte, miközben a hajánál fogta
-...
-Szánalmas. -köpte oda Minho, majd hátrafordult hogy elhagyja a termet
-Idióta -motyogta a fiú
-Mit mondtál? -kérdezte Minho, majd újra megfordult, hogy lássa a fiút
-Idióta -ordította
Minho egyik legnépszerűbb fiú így vert meg egy két fiút, mert bátor akart lenni.
-Láttad Jisung? -kérdezte Seungmin
-Mit? -kérdezte Jisung, miközben hárman elindultak a buszmegállóba
-Mit? Komolyan? Minho megverte azt a fiút, és senki sem tett semmit. Még a tanárok sem. Majdnem megölte. -felelte ijedten Seungmin
-De nem tette, nem ölte meg -szólalt meg Jisung.
-Seungmin azért, mert az apja az igazgató, mire számítottál? -kérdezte I.N
-Ne menjünk oda a fiúhoz? -kérdezte az idősebb a barátaitól.
-Seungmin, nem keveredhetünk olyan ügyekbe, amelyek nem a miénk. Emlékszel az üzletre, amelyet vele kötöttem? Ha nem avatkozunk bele az ügyben, nem rajtunk lesz a sor. - mondta Jeongin, miközben a buszt várta
-Valóban, de haszontalannak érzem magam -mondta szomorúan Seungmin
-Ya Seungmin, néha jobb, ha nem keveredsz bele ilyenbe -válaszolta Jeongin, miközben együtt ültek a busz hátsó részében
-Jisung -mondta Seungmin
-Mmh?
-Tényleg tetszik egy olyan srác, mint ő? - kérdezte ránézve, de Jisung az ablakra nézett
-Nem szeretem -válaszolta Jisung
-Ezután? Tényleg, nem tetszik?
-Csak vonzó, egy olyan fiúnak, mint én, nem szabad olyasvalakire néznie, mint ő. Emellett nem adnék esélyt neki, ha az lenne a helyzet. -mondta Jisung
-Jó tudni -Seungmin vitája nyugodtabb
-Te tényleg elhitted Hyung -mondta Jeongin nevetve
-Mit? -kérdezte megsértés nélkül
-Jisung szerelmes belé. És ha ez a lehetőség adódik, azt mondja, hogy nem ad neki esélyt, akkor nyílvánvaló, hogy megadja. Csak nézz rá, amikor Minhora néz, úgy tűnik, hogy csak ő lát valamit, amit másik nem látnak...De annak nagyon el kell rejtőznie, vagy Jisung vak. -mondta Jeongin gúnyosan
-Hé! -mondta Jisung, és megfordult hogy lássa Jeongint
-De tudjuk, hogy ez soha nem fog megtörténni. -fejezte be Jeongin
-Hogy vagy ilyen biztos ebben? -kérdezte Jisung bizonytalanul és habozba
-Jisung...ha Minho keres téged, az azért van, mert te leszel a következő áldozat.
-Ne érezd magad rosszul. -szólalt meg Seungmin
-Oké, ez biztosan megtörténne, olyan lennék, mint az a fiú, akit egy ideje megütött az iskolában. -mondta Jisung
-Ne beszéljünk már arról az idiótáról, Jobb, ha beszélünk a holnapi buliról. -mondta Seungmin boldogan
-Itt szállunk le. -említette Jeongin, miközben a riasztót csengetett, hogy leszálljanak a buszról.
-Olyan jóképű leszel, hogy még én is veled akarok majd járni. -mondta kacéran Seungmin leszállva a buszról
-Hosszú nap lesz. -sóhajtozott Jisung
[SZOMBAT ESTE]
Végül az összes fiú izgatottan várta az éjszakát az iskolában. Háromszintes fehér ház hatalmas életerővel, a város egyik legfényűzöbb negyedében. A ház minden sarkábantúlcsordult a zene. Szinte mindenki részeg. Luxus autók parkoltak a ház előtt. Szökőkút az első gyep közepén. Néhány félmeztelen részeg kint és bent. És két őr a bejáratnál.
-Jeongin, elkéstünk? -kérdezte Jisung, és megfigyelte, hogy több részeg fiú feküdt a fűben.
-Nem Hyung, a nagy bulizás ekkor kezdődik. -válaszolta Jeongin
-Este tíz van. Mikorra akarod, hogy haza induljunk? -beszélt Jisung
-Nem tudom, talán reggel 6-kor, ez most nem fontos -mondta Jeongin anélkül, hogy komolyan vette volna
-Mi?! -kiáltotta Jisung
-A szüleink nincsenek itthon. Elég időn belül indulni, hogy megérkezhessünk előttük. -érvelt Jeongin
-Megőrültél -mondta neki Jisung
-Nagyon szexi vagy ma, használd ki ezt. Nem tudom, talán adok egy esélyt. -mondta Seungmin kacsintva, és átadta a jegyeket az őrnek
-Hello Kang -mondta Jeongin üdvözölve az őrt -Figyelmen kívül hagyja Jisungot. Ma szexivé tettelek, így egy jóképű fiúval aludhatsz, nem Seungminnal -mondta Jisungnak, és betolakodott velük a tömegbe
-Ezt hallottam -mondta Seungmin bosszúságot színlelve
A partira lépve mindenkinek megragadta a tekintetét, de főleg Jisung, aki szoros bőrnadrágot viselt a lábán, fehér v-nyakú inget, amely enyhén feszes volt, és fehér teniszcipőt, amely a tökéletességgel állt szemben azzal. Jisung szemüvegét lecserélték kontaktlencsére, de nem olyan jó, mint azok a hamis fülpiercingeknek az ötlete, amelyeket egy boltban vettek.
Ez lehetővé tette Jisung számára, hogy egy kicsit elfelejtse, ki volt ő. A zene és az alkohol hívta őt, hogy életében egyszer őrült dolgokat hajtson végre. Ez volt az éjszaka amit életében először élvezett. A légkör csodálatos volt, mindenki a zene ütemére táncolt. Még Junmyeon is táncolt a padló közepén, már régóta elveszítette Jeongin és Seungmint. És talán az volt a legjobb, hogy, elkezdett táncolni. Tánclépése miatt mindenki figyelmét felkeltette, sőt néhány lány megkereste, hogy táncoljon vele, volt, akit nagyon közel engedte magához.
A padló közepén táncoltak, de Jisung úgy csinálta, mintha ő lenne az egyetlen ember ott, nem törődött vele, hogy mindenki a fenekét nézi abban a szűk nadrágban, vagy a hasát kissé megjelent az ingje alatt, amely már majdnem átlátszó volt, mert izzadságban fürdött, mozgalmasan táncolt.
Fekete szemek messziről figyelték őt, annak a fiúnak, aki őt figyelte, fehér laza volt a bőre, szőke haja, szakadt farmer, laza Queen ing és bőrdzseki, kissé viselve. Csak lassan kortyolgatta a sörét, az egyik kanapén ülve, tetőtől talpig vizsgálgatva a fiút, elképzelve, hogy csak neki táncol. Összepillantottak, de Jisung gyorsan elnézett, nem tudott ellenállni. Abbahagyta a táncolást és elkezdte keresni Hyunjint.
Ennyi ital után csak logikus volt, hogy mosdóba akar menni.
-Hyunjin! -kiáltotta Jisung mindenki között, a futballcsapat barátaival volt, akik a konyhában voltak.
-Ismerlek? -kérdezte Hyunjin, miközben egy pohár alkoholt tartott
-Hyunjin, én vagyok, Jisung -válaszolta kiabálva a zene nagy hangereje miatt
-Oh wow, jól nézel ki. Mi a baj? I.N-t keresed?, Seungminnal ment, hogy...-mondta Hyunjin
-Nem fogsz bemutatni minket Jin a barátodnak? -mondták szégyentelenül a barátai
-Fogd be, nem olyan, mint aki mindenkivel lefekszik -mondta gúnyosan Hyunjin
-Nem, nem őket keresem, csak azt akartam kérdezni, hogy hol van a fürdőszoba? Sok ajtó van. -mondta Jisung szomorúan Hyunjinnak
-Az az ajtó az, de nagy a sor -mondta a folyosó végén lévő ajtóra mutatva -Jobb, ha bemész a szobámba. Menjél fel a lépcsőn a harmadik emeletre, és ha meglátsz egy fekete szürke ajtót, az az én szobám. És ha végzel akkor kérlek zárd be az ajtót. -kérte Hyunjin
-Köszönöm Hyunjin -mondta Jisung félig részegen, és a korlát segítségével felment a lépcsőn
Amikor a harmadik emeletre ért szinte, várnia kellett egy kicsit mert elfáradt. Amikor visszanyerte erejét, megkereste az ajtót, odament hozzá, és belépett.
Mint minden jó részeg, megkérdezte magától a tükörben, hogy továbbra is kapaszkodik-e? Részeg volt, de egyértelműen emlékezni fog erre az éjszakára. Még letudott menni táncolni. Már nem iszik, csak egy kicsit vár, amíg az alkohol hatása elmúlik
A fürdőszobából kijönve egy részeg Minhoval találkozott, aki megpróbálta az ajtót tartani. Jisung nem tudta, mit tegyen, és csak állt ott mint a cövek, amíg Minho a földre nem esett. Ott reagált és megpróbált segíteni Minhonak, hogy felálljon, és az ágyhoz vezesse. Miután az ágy oldalán voltak, Jisung megpróbálta lefektetni, de terve nem vált be. Minho ráesett.
-Nehéz vagy -átkozta Jisung, próbál megszabadulni tőle
Többszöri próbálkozás után sikerült, az idősebbet fekve hagyta. De mielőtt elment, megcsodálta az ajkait, a szemét, a haját és még valamit...
Ideje kimenni
Az ajtóhoz lépett, megfogta a kilincset, de egy éles hang szakította félbe. Minho meghúzta a karját, aminek következtében hátralépett, Minho pedig elvégzi feladatát, bezárja az ajtót.
-Nem voltál részeg? -kérdezte Jisung idegesen, lassan a szekrénynek támaszkodva
-Lehet, de ha ezt most nem teszem meg, akkor megbánom. Lehet, hogy részeg vagyok, de tudom, mi tetszik, és határozottan kedvellek -válaszolta miközben felé sétált
Minden lépés után hátrált, a távolság rövidült közöttük, Jisung végül a szekrénybe ütközött, és Minho már határozottan közel volt
-Mit...mit akarsz? -mondta dadogva
-Téged -szólalt meg Minho, miközben kezébe vette Jisung fenekét, és megérezte nyakának illatát
-Ah! -nyögte
-És ahogy látom, te is szeretsz, hazudok? -mondta mosolyogva, és a kisebb nyakán apró csókokat hagyott
-Hagyj békén -mondta erőteljesen, miközben elkerülte azokat a csókokat, amelyeket Minho próbált neki adni
-Gondoltad volna, hogy úgy táncoltál odalent mint egy kurva -mondta -Most hadd akkor hadd basszam meg -itélte, miközben Jisung fenekét szorongatta és a nyakát nyalta
-Minho várj -mondta lihegve
-Tévedsz ha úgy gondolod, hogy most abba hagyom, odalent annyira megnehezítettél, mi késztet arra, hogy elengedjelek?
-Ez lenne az első alkalmam, nem tudom, hogyan kell ezt csinálni. -szégyenkezve beszélt
-Ezt elfogadásnak tekintem, csak hadd vezesselek.
Végül megfogta Jisungot a fenekénél fogva, és vadul megcsókolta. Először Jisung ellenállt, de apránként a kéj borította mindkettőjüket. Csók után csók, Minho írányította Jisungot Hyunjin ágya felé. Az ágyhoz érve ellökte Jisungot. Minho megállt, hogy kéjesen nézze Jisung minden részét.
Apránként az ágyra került és gyorsan megtámadta az ajkait. Levette a kabátját és az ingét, hogy megragadja a mellkasát. Először megnyalta, majd nedves csókokat hagyott az egész területen, ugyanakkor az lett a vége, hogy Jisung levette Minho kabátját és az ingét, valahova eldobva. Minden csókban Minho szőke haja keveredett.
-Várj a hajad -mondta megtörve a csókot Jisung, miközben elvette az egyik gumikarkötőjét és Minho haját felkötötte
-Nos, most nem fogjuk lenyelni a hajamat, de ne gúnyolódjunk rajta -mondta, és csókot adott neki
-Nem gúnyolódom, sőt jobban szeretem így -suttogta
-Mindig is tetszettél -mondta szinte hallhatatlanul
-Mi? -kérdezte
-Semmi, de most ne beszélj, hanem csinálj valamit!
Minho kezével kigombolta Jisung nadrágját. Csókok hosszú útja Jisung mellkasától, hogy elérje a tagját borító szövetet. Amikor Minho odaért, finom csókokat hagyott. Közben a kisebb vonaglott a nyögések között, és markolászta a lepedőt.
Miután Jisung már meztelen volt, Minho elővett egy tubust a kabátjából. Kinyitotta azt és nyomt egy keveset az ujjaira. Miután ez megtörtént, ismét megtámadta Jisung ajkaity miközben az ujjait a bejáratához tette, egyszerre kettővel tágítva a kisebbet, minden szégyen nélkül.
-Ah! -sikoltott nyögések között Jisung, miközben megszokta az ujjait
-Minden rendben van. Ez tetszeni fog. -mondta egy idő után, hogy végre három ujját -amelyel keményen behatolt- vezesse be a bejáratba újra és újra. Míg szája elkapta az egyik mellbimbóját, csókok és harapások között.
Amikor Minho megérezte, hogy Jisung készen áll, kihúzta az ujjait, és sietve elkezdte kigombolni a nadrágját, kitéve nagy és egyenes péniszét. Nagy mosolya mindent elmondott, tetszett neki, amit maga előtt látott, és látszott hogy Jisung is látta, ami tetszik neki. Az arca vörösebb tónusúvá vált, mint amilyenek már voltak. Eltakarta a kezével az arcát, és idiótán mosolygott magában.
Minho folytatta cselekedetét, és egyik kezével megfogta a tagját, hogy bekenje azt is. Míg a másik kezével masszírozta és megszorította Jisung egyik mellbimbóját. Miután tagja készen állt, odahelyezte magát a kisebb bejáratához. Apránként bemutatta, miközben Jisung ragaszkodott a lepedőhöz, és könnyek hullottak az arcán.
-A francba! Még mindig nagyon szoros vagy -káromkodott Minho, aki erőszakkal akart teljesen belépni a forróságba. -Ne, Ne sírj. -mondta gyengéd hangon, és levette a kezét, amely eltakarta Jisung száját. -Oké, megteszem anélkül, hogy bántanálak, óvatosan fogom csinálni.
-Oké, tetszik csak... Ahh ahh! Szerintem a pletykák igazak! -említette rongyos zihálás kötött
-Milyen pletyka?
-Hogy kurva nagy farkad van, ah baszki! -kiáltotta, miután Minho egy mozdulattal belépett a mélységbe
Amikor Minho ezt meghallotta, belül mosolygott, majd szenvedélyes csókkal elkapta Jisung ajkát. Amikor Jisung elkezdte mozgatni a csípőjét, beállított egy mintát Minho számára, hogy apránként töltse fel, hogy növelje lökéseit, miközben Jisung egyre többet kér.
Jisung nyögései egyfajta drog volt. Ez a dallam árasztotta el és hipnotizálta Jisung érzékeit.
Nyögések és bőrük csattogása töltötték be a szobát. Visszhangzott a szoba, a parti hangos zenéje ellenére is. Minho látása zavaros volt, mint Jisungé, ők ketten elkerültek az örömben.
-Mozogj -súgta Jisung fülébe
Minho parancsát meghallva Jisung, Minho nyakába tette a kezét, és csípőjét körbe kezdte mozgatni, hogy behatolhasson még mélyebbre. Minho megfogta a kisebb tagját-már figyelemre szorult- és elkezdte verni.
A csókok tele voltak kéjjel és szenvedéllyel. Jisung G-pontjának felfedezése utat engedett Jisung botrányos, magas hangú nyögéseinek. Azonban a szobában elállt a zaj, amikor ketten egyszerre elmentek. Jisung aki megfestette a hasát, Minho pedig kitölti az teljes belsejét, a bejáratánál impregnálta esszenciáját.
Amikor már mind a ketten stabilizálódtak Minho letette Jisungot.
-Megmondod a neved? -kérdezte Minho, miközben lassan megcsókolta Jisung lábát, és megtörölte az ágyékát a lepedővel.
-Nem szükséges -válaszolta Jisung és visszatartotta könnyeit. Egy pillanatig azt hitte, hogy Minho felismerte, de ez nem így volt. Ezt nem fogja megbánni, ez nyilvánvaló volt. De maga a tudat, hogy holnap elfelejti a nevét, vagy nem is emlékszik a szexre, túlságosan fájt neki. Ezért jobbnak látta, ha nem mondja el a nevét.
-Nem tűnik igazságtalannak, hogy tudod a nevemet, de én nem tudom a tiédet? -kérdezte kíváncsian, miközben átölelte Jisungot.
-Jobb így, hidd el.. -mondta miközben az idősebb férfi mellkasára apró puszikat hagyott
-De..Ahg! -ásít
-Aludjunk -mondta a kicsi
Körülbelül 20 perc telt el, és Minho elaludt. Miközben Jisung részletesen csodálta az arcának minden részét.
-Mindig nagyon szerettelek Minho.. -suttogta az ajkára
-Jisung, Jisung -mondta az az ajtó túloldalán lévő személy, miután a zene intenzitása csökkent.
A hang túloldalán kitépte a gondolatából Jisungot, sietve felvette alsóneműjét, és az ajtóhoz lépett, hogy kinyissa.
-Jeongin, mi az? -kérdezte félhangosan
-El kell mennünk, sajnálom, hogy félbeszakítottalak, de késő van! -mondta szomorúan Jeongin
-Mindjárt megyek, várj meg a bejáratnál. -válaszolta apró suttogással
-Oké, siess -válaszolta Jeongin
Jisung becsukta az ajtót, felvette a ruháját a földről, leült az ágy szélére, hogy elkezdjen öltözni. Miután elkészült, indulásra készen állt.
-Várj, ne menj -szólalt meg Minho, álmok között, és megfogta a kabátja hátsó részét.
-Mennem kell sajnálom..-mondta majd egy lépést tett.
-Várj, mikor találkozunk még egyszer? -kérdezte Minho szomorúan.
-Nemsokára -fordult meg, hogy csókot adjon Minho ajkára, mielőtt távozik.
[HÉTFŐ]
-Biztos, hogy jól vagy? -kérdezte Jeongin Jisungtól az egyik büfé asztalnál.
-Igen, jól vagyok. -válaszolt anélkül, hogy ránézett volna
-Jisung, tudom, hogy bármit mondok neked, attól nem fogod jobban érezni magam, de... legalább te. Először kedves fiú voltál. -mondta, miközben kezével vigasztalta karját.
-Minden rendben lesz Sung! -mondta Seungmin mosolyogva.
-Ha úgy gondolom, senki se fog felismerni most, hogy önmagam vagyok. -érvelte miközben ételt emelt a szájához.
-Tényleg azt hiszed, hogy nem ismert fel? -kérdezte Seungmin
-Nem, végül azt mondta nekem, hogy mondjam el a nevem mert ez így igazságtalan, hogy én tudom az övét, ő meg nem az enyémet. -válaszolta
-Ő is részeg volt, kétlem, hogy emlékezik valamire.
-Ne beszéljünk erről többet. -mondta Jeongin
-Jobb, ha megszervezzük a holnapi projektet, én azt mondom...
-Srácok, srácok.. Megtudta, hogy a fiút, akit Minho megütött, elment a suliból. -mondta Hyunjin miközben Jeongin mellé ült és átölelte
-Tényleg? -beszélt ijedten Seungmin
-Igen, feltételezem, hogy amikor belép azon az ajtó, kiválasztja az új áldozatát -mondta anélkül, hogy fontos lenne Jeongin arcát csókolni
-A fenébe, nem akarom elképzelni ki lesz az a szegény fiú -mondta Seungmin
Abban a pillanatban az ebédlő ajtaja kinyílt, és három fiú tárult fel. Közülük az egyik, a már említett. Mindenki elhallgatott, néhányan lehajtották a fejüket. Csend árasztotta el az ebédlőt, és egy szőke hajú fiú keresett valakit.
Új áldozatát mindenki ezt gondolta.
Abban a pillanatban lépett oda Jisung asztalához, amikor meglátta. Megállt, majd ránézett, miközben Jisung lehajtotta a fejét.
Seungmin, Jeongin és Hyunjin csak nézte rémülten, hogy barátjukat választotta ki. Minho elmosolyodott, elhúzta Jisung kezét. A tálca az étellel együtt a földre esett.
-Állj már le, azt akarta volna megenni, különben is mit érsz hozzá a barátomhoz?! -kiáltotta Jeongin dühösen és felállt az asztaltól
-Nem vihetem el a barátomat? Vagy mi? -kérdezte nevetve
-Mi van? -szól Jisung meglepetten
-A barátom vagy -válaszolta, majd megcsókolta Jisungot mindenki előtt
-Tényleg azt gondoltad, hogy nem ismerlek fel? -suttogta gúnyos mosollyal Jisung fülébe
-Minho...-mondta zavartan
-Azt mondtad, hogy hamarosan találkozunk, igaz? -kérdezte, miközben átölelte a derekát, és a szemébe nézett
-A hajad.. -mondta, miközben a nyakába tette a kezét
-Áh! Nos, azt mondtad, hogy így jobban tetszik neked, nem igaz? -súgta a fülében és törekedett arra hogy egyre közelebb legyen hozzá a kisebb
-Igen, nekem így tetszik. -válaszolta mosolyogva, és elsöpört egy tincset a homlokáról
-Menjünk innen -mondta összefonva kezét az alacsonyabbal, hogy elhagyják az ebédlőt
Ez a nap után a fiú, -aki mindenkit bosszantott, akit csak akart- abbahagyta, mivel inkább vigyázott az aranyos kis barátjára.
-------
FONTOS!
help, milyen shippeket szeretnétek, hogy lefordítsak?🥸