-Miért nem mondtad el? Azt hittem legjobb barátnők vagyunk és semmit sem titkolsz el előlem! - mondta sírva.
-Aves, én sajnálom. El akartam mondani de féltem. Tudtam hogy ő sokat jelent neked és gondoltam ha... - magyarázkodtam a barátnőmnek.
-Nem érdekel. Nem is az fáj a legjobban hogy együtt vagytok, hanem hogy nem bírtad elmondani. - nézett mélyen a szemembe.
Elmondhattam volna neki. Szégyellem magamat.
*pár órával előtte*
Viszonylag későn keltünk fel, el voltunk fáradva kicsit de nem baj.
Anya reggelire a kedvencünket csinálta, banános palacsintát. Kis korom óta imádom.
-Na és mára mi a program lányok? - támaszkodott anya a konyhapultnak.
-Hát nem tudom. Nem terveztem mára semmit. Nézhetünk filmet meg zabálhatunk chipset. Az is egy program.-vontam vállat.
-De szegény Avery nem azért utazott idáig hogy itthon üljetek és semmit se csináljatok.
-De jó nekem ez is. Így is a legjobb barátnőmmel lehetek. - simította meg a vállam.
-Na látod. - néztem anyura.
-Hát akkor jó szórakozást.
Felvittünk jó pár csomag chipset meg kólát a szobámba és neki álltunk a filmezéshez készülődni.
De valaki kopogott az ajtómon.
-Sziasztoook. Gondoltam átnézek. - jött be Payton. Hoppá.
-Hát téged meg ki engedett fel? - néztem rá.
-Anyud. Szeret engem. Na és mi jót csináltok? - nézett az ágyra ahol egy halom kaja hevert.
-Hát filmezést terveztünk zabálással. - válaszoltam.
-Na az szuper. Jövök én is. - pattan be az ágyba.
-Én benne vagyok. - mosolygott Avery.
-Azt mindjárt gondoltam. - nevettem el magam.
Miután elindítottam egy filmet, hárman kezdtül el nézni. Nem is volt vészes.
Éreztem ahogy Payt a csípőmre teszi a kezét. Lesöpörtem onnan majd szúrós pillantásokat küldtem felé. Megbeszéltük. Nem lehet most egy darabig semmi ilyet.
-Amúgy miért nem jöttök össze? - törte meg a csendet Aves.
-Hogy mi? Izé.. Hát.. Madi nem az esetem, tudod. Csak barátok vagyunk. - vakarta a tarkóját Payt. Hogy mivan? Ilyet mer mondani? Nem vagyok az esete? Még így hogy együtt vagyunk de csak titkoljuk akkor is rosszul esett, még ha nem igaz akkor is.
-Oh értem. Na de én elmegyek a mosdóba. - állt fel majd becsukta maga mögött a fürdő ajtót.
Payton abban a pillanatban nekem esett. Már hiányzott ez az érzés. Kb 20mp-ig smároltunk, mand elváltunk egymástól.
-Hiányoztál hercegnő. - simította meg a hátam.
-Te is nekeeem. - bújtam hozzá.
-Annyira rossz ez így.
-Tudoom. De nem kell már sokáig ezt csinálni. Avery hamarosan vissza megy.
-Hála égnek. Nagyon hiányzol. - mondta, majd megint megcsókolt.
-Mi. A. Fasz. - mondta tagoltan Avery.
-Öhm... Ez nem az aminek látszik. - mondta Payt higgadtan.
-Nem az aminek látszik? Miért, mégis minek látszik? - akadt ki a barátnőm.
-Avery, megbeszélhetnénk ezt kint? - álltam fel az ágyról.
-Ezen nincs mit megbeszélni. Az előbb is lett volna rá lehetőséged. De nem tetted.Miért nem mondtad el? Azt hittem legjobb barátnők vagyunk és semmit sem titkolsz el előlem! - mondta sírva.
-Aves, én sajnálom. El akartam mondani de féltem. Tudtam hogy ő sokat jelent neked és gondoltam ha... - magyarázkodtam a barátnőmnek.
-Nem érdekel. Nem is az fáj a legjobban hogy együtt vagytok, hanem hogy nem bírtad elmondani. - nézett mélyen a szemembe.
Elmondhattam volna neki. Szégyellem magamat.
-Sajnálom.
-Ne sajnáld. Holnap haza megyek. - mondta majd kiment a szobából.
-Hát ezt elcsesztük. - mondtam.
-El valahogy.
Újabb rééész. Viszonylag hamar. Kicsit rövid de hamarosan hozom a folytatást. Addig is jó olvasást
Fontoooos!
Kijött egy új könyvem. Olvassátok el az első részt, ha tetszik akkor vote.
Címe: A Menedék