-Be vagyok csi-csicsi-csiccsentve - mondtam nevetgélve.
Richard szemszöge:
-Gyere ide - húztam magamhoz és vad csókra hívtam ajkait.
Nehezére esett,de elvált egy pillanatra ajkaiért epedező enyéimtől. - Adj pár percet amíg kijózanodom,öltözöm és mehetünk.
-És mi lenne,ha szarnánk az egészre? Nem érdekel az a sok ember.Csak te érdekelsz!
De erősködött,hogy Dan már írt neki, kérdezgeti mikor megyünk,mert tűkön ülve várnak.Ma egy zártkörű buli lesz az egyik diszkómban,civilek nem jöhetnek be,nagy eseménynek készül afféle ereszd el a hajam buli és őszintén szólva,nemtudom mire számítsak és nem vagyok benne biztos,hogy barátnőm értékelni fogja az ilyen jellegű szórakozást.
-Mi lenne,ha szépen felöltöznénk, megmutatnánk magunkat és lelépnénk,hogy... - fülemhez hajolt és belesuttogta.-...azt csinálhass velem, amit csak akarsz.
Számat tátottam és könyörgő tekintettel bólogattam.A lelkemet is eladtam volna ezért a kijelentésért.
-Bármit?.- kérdeztem bizakodva.
-Bármit!
-Rohanj átöltözni.-utasítottam,s gondolatban már ott jártam,hogy pár óta múlva az amúgy is bevállalós barátnőmmel mit fogok művelni ágyunk kényelmében.Tudtam mit akarok tőle,ami eddig még nem volt téma közöttünk,de néha csak úgy elnéztem a szívecske alakú popsiját és olyan szívesen...
Hoppá,elkalandoztam.
Kivételesen hamar elkészült,rövidke rakott bőr szoknyája formásan mutatott finom alakján,csillivilli láncos övével úgy nézett ki, mint egy kis szadizós csajszi,fekete csipke felsője enyhén átlátszó volt, de ízléses határokon belül,mert nem szerette, ha közönségesen hat a megjelenése. Nyakában aranyszínű láncok lógtak, s hullámosított haja magas copfba volt fogva a feje tetején.Combig érő csizmája, akárcsak a felsője csipke mintás volt és fűzők haladtak végig egészen a combjáig.Faszán nézett ki, csak lestem és arra lettem figyelmes, hogy ő is engem néz,miközben tekintetem fel és le jár a testén.
-Igen? - mosolygott rám.
-Csak ámulok rajtad,mindig olyan szexi vagy,legyen rajtad bármi.
-Hm, köszönöm.- lábait ölembe húztam,közelebb ült és izgatottan kezdte birizgálni fekete szövetkabátom gombját.
-Kitaláltad, mit akarsz csinálni velem?
-Ne hergelj,mert visszafordulunk - suttogtam ajkaira.
-Mond eeeel.- húzta el a mondatot és hízelgő tekintetének nem tudtam ellenálni.
Mivel sofőr vitt minket és nem akartam kiteregetni a szexuális életünket,a fülébe suttogtam.
Ajkai elnyíltak kissé,majd vigyorogni kezdett és édes pironkodásba kezdett.
-Csináltad már? - kérdeztem.
Úgy ültünk a hátsó ülésen,mint két tini,akik most akarnak szexelni először.Összebújva,halkan suttogva,apró kis kulcogások,csókok közepette.
Nemet intett fejével.
-Mit mosolyogsz te huncut? - kérdeztem s közben vigyorogtam, mint valami hülyegyerek. - Tetszik az ötletem,igaz?
-Izgalmasan hangzik.- kuncogott ismét.
Pár perc múlva megérkeztünk,s miután kiszálltam,kezemet nyújtottam a lánynak,hogy kisegítsem.
Átkaroltam a vállát,majd megindultunk a tömeg felé.
-Isten éltessen főnök.- jött elénk az egyik kidobó,majd kezet fogtunk és utat tört nekünk a tömegben. Megköszöntem a jókívanságát,majd követtük őt.Szinte másodpercenként villantak a vakuk és többen is bekiabálták, hogy "Boldog Születésnapot" blablabla.
Mindenki ismert a városban.
Tudták, hogy nem rock sztár vagyok, de egyesek mégis celebként kezeltek, amit sosem szerettem.
-Riky...Riky....egy képet! Légyszi.
Csendültek fel a szavak fülemben.
-Reed, egy mosolyt kérlek.
Barátnőm megállt egy pillanatra és a hang irányába fordult,majd egy ezer wattos mosoly kíséretében magához húzott, hogy a "rajongók" elégedettek legyenek.
-Reed, Reed várj...
De haladtunk tovább.
-Jó estét főnök..Miss Malone.-biccentett az ajtónálló férfi. - Boldogat, és jó szórakozást.
Bent mindenki egymás után üvöltötte a képembe a szokásos szöveget. Átkaroltam barátnőmet és úgy haladtunk előre az asztalunkhoz,ahol már barátaim vártak és az asztalnál feltűnt Rose és Will is.
Mellesleg bírtam őket.
Bár Roseról lerítt,hogy kissé félti Reedericát tőlem.Nagyon óvta őt és gondoskodott róla,ezt mutatta az is, hogy minden egyes nap mikor dolgozott reggelente már úgy várta barátnőmet és Willt,hogy kikészítette nekik a reggelit becsomagolva és a kávét vagy ha egyszerre érkeztek felküldette nekik.Övé volt az anya szerep a kis hármasukban.
Willel bárhová elmertem engedni a lányt.Azt gondolnád, hogy egy meleg srác majd nem tudja megvédeni....Chh,Willről kiderült, hogy szabadidejében boxol és ketrecharcol akárcsak én,szóval van közös témánk.Bár,edzés közben még nemláttam,de Reederica elmondása szerint nagyon jól tud verekedni.
Will volt a védelmező nagytesó a hármasukban.
Egy óra múlva,mire mindenki felköszöntött és már teletoltuk a képünket tortával,hatalmas iszogatós dumapartiba kezdtünk.
Mentek a sztorizgatások ezerrel.
-Imádtam!!!- mondta barátnőm.
-Mert te minden dilist összeszedsz.- kortyolt egyet italába Rose s közben a lányt nézte.
-Szeretem a különleges embereket.
-Az a csávó szétvert kalapácsal egy fél kocsmát.
-Biztos megérdemelték.
-Menthetetlen.Imádja a rosszfiúkat!
-Mondj egy példát.
-Reederica ez az a pillanat, amikor senkinek sem kell mondania semmit - mondta Will mosollyal a száján.
-Ehmm... nem akarok mutogatni.-szólt közbe Franky és közben "diszkréten" felém mutogatott.
-Üzletember!- mondtam vigyorogva.
-Igen!-mondta barátnőm és hozzám bújt amolyan kikérem magamnak,hogy az én szerelmem gengszter legyen féle Igen volt ez.
Miután kiveséztük,hogy a Legenda valójában egy kurva jó film,Xavier ott az asztalnál barátnőm barátai előtt döntött úgy,hogy felrak egy kis kokaint.
-A picsába Xavi,társaságban nem illik vagy ha mégis,akkor illik megkínálni a többieket.-mondta Dan,majd szó nélkül utánozta barátunkat.
-Tudod, ha hagytál volna szóhoz jutni, sikerült volna eljutnom addig,hogy körbe adjam.-válaszolt.
Reederica szemszöge:
Will nagyot nézett,mikor Dan szó nélkül felrakott egy csíkot,gondolom ezt az énjét még nem látta.
Persze jelenleg nem mutatták jelét, hogy együtt vannak,csak én tudtam a bimbózó románcuktól.
Franky mohón nyúlt az anyagért, Patrick pedig olyan könnyedséggel szívta fel a kis mámorító port,mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga,majd a férfi odanyújtotta Richardnak,aki elvette és felém fordult.
-Van kedved hozzá? - hajolt közel fülemhez,s én egyből nemet intettem fejemmel.
Éreztem Rose szúrós tekintetét magamon,felé néztem s bizonyára észrevette,hogy visszautasítottam és halvány mosollyal biccentett.
-És zavarna ha én...? - kérdezte,mire úgyszintén nemmel feleltem,ami megadta az engedélyt számára,pedig kérnie sem kellett volna,csak gondolom az illem miatt tette.
Ő is hasonlóan tett mint a többiek, majd Will felé nyújtotta.Will engem nézett,én Roset,akinek szemei szikrát szórtak,miközben Willt bámulta.
-A kurva életbe.Bocsi, de ebből kimaradok.Anyu szemei mindjárt felperzselnek.Hűtsd már le magad, kislány.- fordult Rose felé.
-Will!Ezt miattad csinálom,te vagy a labilisabb fél.-válaszolta,s ekkor kezdtek az én szemeim is szikrákat hányni magukból,egyenesen Rose felé.Will engem nézett,én Roset,Rose pedig kettőnket felváltva.
A többiek figyelmesen követték a kis drámánk kezdetét.
-Rose,születésnapot ünneplünk.- mondtam egy hihetetlenül nagy műmosollyal,amin még a hülye is látta,hogy véletlenül sem valódi.
-Igen,viszont ez nem akadályozza meg azt,hogy olyan dolgokat csináljunk,amit már évek óta mellőzünk a józan eszünk miatt!-mondta többesszámban magát is belevonva,mikor neki semmi köze nem volt ehhez a történethez.
-Na,hol is kezdjem.Bocsi Reed előre is, de itt ülnek öten értetlenül és figyelik, hogy mi a szarról is beszélünk...szóval.
Mikor mi Reedel felkerültünk az "emeletre", lett pár új barátunk a nevesebb,komolyabb üzletekből,akik bulizni hívtak.Fiatalon,frissen szabadultunk az egyetemről,ahol mellesleg sosem próbáltunk semmi ilyet,de ez egy masik sztori, szóval új volt ez az egész és hirtelen jött, hogy nemmellesleg marha jól kezdtünk keresni. Ekkor kezdődött.
Elemtünk péntekenként bulizni, eleinte csak egy hónapban egyszer, majd minden második héten, de addigra már normális volt, hogy ha péntek van, akkor az egyenlő azzal, hogy beállunk, mint öreganyám dereka értitek - Will sztorija közben egész végig azon gondolkodtam, hogy vajon van otthon ásónk? És ha van, akkor hova ássam el az én két drága jóbarátomat. - Rose észre vette, meg hát volt, hogy jött velünk s míg ő visszautasította, mi már azon kaptuk magunkat, hogy péntekenként kokaintól áztatva szedjük szét Londont. Reed belekötött még a múlt hétbe is, én pedig olyan szerelmes voltam minden pénteken, hogy csak na. Ez nem tartott sokáig, fél évig talán, mert Rose jó útra terelt minket. Nem akarta, hogy elzülljünk. Nekem nehezebb volt, Reed hamar rájött, hogy neki mindennél fontosabb a karrierje és a jóhíre, de én szerencsétlen kis magányomba azt a kurva péntek estét vártam egész héten. Ezek a barátok elhullottak mellőlünk, hála Rosenak és azóta sem éltünk a lehetőséggel. Köszönöm a figyelmet.- meghajolt kissé.
-Mi is csak néha élünk vele, egy-egy bulin, semmi extra. Már nem vagyunk gyerekek, mint annó - mondta Xavier.
-Amíg van wishky, engem nem nagyon érdekel semmi - Richard a magasba emelte poharát, majd megitta tartalmát. - Már nem vonz úgy, mint régen, alkalmanként nem mondom, hogy nem jó buli, de elvagyunk nélküle.
Rose csendes volt, de engem figyelt.
-Most haragszol, hogy felhoztuk témának? - lassan ráemeltem tekintetem. - Csak szerettem volna, ha tudja, hogy mire kell figyelnie. Nem akarom, hogy véletlenül is újra csináld! Ha Will nem mondja el, akkor én tettem volna.
Kiragadtam egy mondatot. Szerettem a barátaimat, de vannak olyan dolgok, amiben nem dönthetnek helyettem. És most közösen kiteregették a múltamnak egy olyan részét, amiről nem beszéltem senkinek. Huszonpár évesen volt pár alkalom, amikor Willel be kokózva táncoltunk reggelig, és igen ez is én voltam, a szüleim válása után, fiatal felnőttként, a Rodrigoval való szakításom után egy rövidke ideig, de ilyen életet éltem.
Fiatal voltam és azt hittem, enyém a világ viszont ennyiben kimerült a történet, sosem kurválkodtam vagy csináltam szégyent, butaságot, csak táncoltam és táncoltam na, meg énekeltem és belekötöttem mindenkibe, aki ferdén nézett rám. Egyszer biztosan elmondtam volna Richardnak, de nem a születésnapján és nem a barátai előtt. S mint már említettem kiragadtam egy, egyetlen egy mondatot.
-Csak szerettem volna, ha tudja, hogy mire figyeljen!? - csend volt. - Csak szerettem volna, ha tudja, hogy mire figyeljen!? - mondtam sokkal hangosabban s felálltam.
-Reed...
-Elmegyek és hozok valamit inni, addig meséld el neki, hogy mire kell még figyelnie...- elindultam, de visszafordultam és odahajoltam Rosehoz, miközben tenyeremmel az asztalt támasztottam. - Meséld el mindenkinek, hogy testkép zavarral küzdöttem hosszú, hosszú évekig. Vagy meséld el azt, amikor meg akartam fojtatni az apám szeretőjét -felnéztem a fiúkra. - Na? Ugye már nem is tűnik olyan tökéletesnek az életem?
Elvégre már nincs fent a nap, beszélhetünk róla! - Rose arcára halovány mosoly húzódott, mert tudta, hogy milyen vagyok és nem haragszom én csak felbasztam magam.
Elindultam táncikálva a tömegbe, egyenesen a pulthoz, az emberek szemükkel követték minden mozdulatomat és többen is odaköszöntek. Nem mondom, hogy nem élveztem ezt a felhajtást. Red Hot Chili Peppers Othersideja szólt valami eszméletlen remixben, amitől hihetetlenül jó kedvem lett. A pulthoz mentem, ahol utat adtak nekem az előttem állók. Kikértem magamnak egy pezsgő alapú koktélt, amiből már lenyomtam kettőt mióta itt vagyunk s persze azt se feledjük, hogy Richard szüleinél is ledöntöttem pár pohár pezsgőt, amitől kissé becsicsiztem. De jóléreztem magam és most csak ez számított. Kiadták a koktélomat és a két üveg pezsgőt és egy üveg whiskyt, amit kértem most már csak azt kellett megoldanom, hogyan viszem el. Megéreztem egy kezet a vállamon.
- Szia, te kis drogos.
- Úgy megcsaplak, hogy felszaladsz a rúdra - mutattam az említett dologra, amin épp egy táncosnő tekergett.
- Felbasztad magad ezen a kis apróságon? - tudtam, hogy nem a "kis drogos" jelzőre gondol.
- Nem haragszom Willre, amiért elmondta és Rosera sem, amiért felhozta, csak nem itt kellett volna és nem most.
-És mivan ezzel a testképzavarosdival? Ezt nem értem. Ha neked volt testképzavarod, akkor szerintem minden más nő felkötheti magát.
-Most bókolsz? - kérdeztem a férfit.
-Tudod kislány volt idő, amikor egy ilyen nőért ölni tudtam volna - fúrta tekintetét az enyémbe.
-Daniel, ha nem tudnám, hogy nem, akkor azt hinném, hogy flörtölsz a legjobb barátod barátnőjével, aki a barátod legjobb barátnője - kacsintottam rá.
Dan egy igazán kellemes ember volt, és mostanra tényleg barátomnak tudtam nevezni, hisz egyre több időt töltöttünk együtt. Mindig nyomta ezt a hülye dumát, hogy pár évvel ezelőtt így meg úgy, amin Willel mindig összemorogtak, mert barátom azt vallotta, hogyha ő nem lenne meleg, akkor már "tisztességes asszonyt " csinált volna belőlem. Szóval el a kezekkel, mert az ő felesége lennék.
-Egy kis baráti flörtre mindig kapható vagyok. Na, de gyere, mert vihar közeledik.
-Dan, édes! Én vagyok a vihar - paskoltam meg arcát.
Vissza tértünk az asztalunkhoz, ahol Rose kikelve magából hadonászott egy negyven körüli nőnek, aki kikérte magának ezt a hangnemet és önelégülten vigyorgott a csontos képével barátnőmre. Will próbállta csitítani, de Rose valamin nagyon felhúzta magát. Közös barátunk felállt és hálát adott az égnek mikor meglátott.
-Hála Istennek, érted indultam.
Richárd és a srácok nyugodtan üzleteltek az asztalnál és iszogattak. Én Rosehoz léptem és átöleltem hátulról, fejemet megtámasztottam a vállán és a nőt figyeltem közben. Will rágyújtott és engem figyelt. Az iménti durcáskodásomnak nyoma sem volt, mi ilyenek voltunk.
-Mi folyik itt? - kérdeztem.
-Ez a csontos picsájú vén kurva rámászott a palidra, de mindjárt leverem!
-Hogy beszélsz, te kis csitri? - szólt szikrákat a középkorú kórócska.
-Mit parancsol? - léptem előre.
-Ez annyira gyerekes, csak felköszöntöttem Rikykét. - dobta hátra vállig érő barna haját.
- Ezekszerint te vagy az a híres barátnő. Tartsd távol tőlem a pitbullodat!
-Felköszöntötted? Le akartad csókolni a csávót, te szakadék, ha nem lök el magától, simán lekapod. Reed én megvágom! - fordult felém Rose és tudtam, hogy egy hajszál választja el attól, hogy poharat törjön és megtámadja a nőt.
Előre léptem egyenesen a nő elé, s közben Richardra néztem, aki izgatott tekintettel nézett és huncut mosoly húzódott a szájára, rámutattam páromra és úgy kérdeztem.
-Te hozzá értél a palimhoz?
-Ugyan kicsike, ne legyél már féltékeny. Én már akkor lepedőt gyűrtem vele, mikor te még a suliban koptattad a padot!
-Hm, oké - kaptam el Will kezéből az égő cigarettát és elnyomtam a nő homlokán.
Visított, én pedig az asztalra löktem és gyomrába térdeltem, miközben kezeim megtalálták vékony kis nyakát. A nő rugdalózott, de Rose lefogta a lábait, Will káromkodott ezerrel, hogy mi a szart csinalunk, ki ne nyírjuk már a nőt, mert ő Valentino zakóban nem fogja elásni. Franky nevetett, Xavier meghúzta az üveget, Patrick pedig most vette észre, hogy a barátnője megérkezett. Az emberek néztek, de senki sem mert szólni. Rose, pedig nyugodt hangjon szólt oda, hogy engedjem el, mert lilul a feje. Dan pedig igazán Danesen viselkedett, nyugodt volt és a nagy hacacáré közepette oda súgott valamit Will fülébe, amire barátom elmosolyodott.
Richard szemszöge :
Maryan egy régi ismerősöm, aki már akkor érett nő volt, mikor én újonc kis pöcsként belekezdtem a nagybetűs gangszter életbe. Egy ideig összejártunk. Tíz éve még izgalmas volt, hogy egy tőlem tizenévvel idősebb nőt kefélek, de végül tovább álltam, nagy ritkán, ha összefutottunk nosztalgiáztunk egy órácskát, de ennyi, már egy éve nem is láttam. Most viszont itt volt, felköszöntött, mint mindenki más és majdnem lekapott, de amint észrevettem, mivel próbálkozik, ellöktem magamtól és közöltem vele, hogy ezt ne csinálja, mert van barátnőm. Persze a többiek ezt végig nézték és Rose hangot is adott a nem tetszésének, miközben lökött egyet Maryn. Dan ekkor már nem volt sehol gondoltam, hogy elmegy a lányért. Most pedig itt térdel felette az üvegasztalon és fojtogatja. Lenyűgöző. A nő, akit mindennél jobban szeretek, épp készül valakit megfojtani kicsit becsiccsentve miattam.
-Reed, lilul a feje. A csíkos kövérít, nem akarok börtönbe menni - mondta Rose, viszont szemei ködösek voltak és kezei úgy szorították az asztalon fekvő nőt, mint aki most tényleg arra készül, hogy elvegye az életét.
-Reederica, elég - de ő megsem mozdult.
Felálltam és leszedtem a nőről, vállamra dobtam és elindultam vele hátra. Dan intézte a többit. Mikor beértünk a hátsó részlegre, leraktam a lányt az egyik kanapéra. Nyugodt volt és szemei még mindig üvegesek.
-Hahó baba, nézz rám - csettintettem arca előtt, amire kissé megrázta a fejét.
-Meghalt? - kérdezte.
-Képes lettél volna miattam megfojtani valakit? - kérdeztem miközben arcát két kezem közé vettem és szemeit fürkésztem.
-Hozzá ért a szája a tiédhez? - kérdezte olyan kis durcásan, Reedericásan.
-Nem, dehogyis. Mikor észre vettem, hogy nyomulni próbál, ellöktem és közöltem vele, hogy húzzon el a halál faszára ugrálni, mert nekem barátnőm van.
- Ilyen szépen fogalmaztál?
-Pontosan így - érintettem homlokomat az övének.
-Muszáj visszamennem - felállt és megindult a zene felé, de elkaptam derekát és ölembe húztam, amibe egyből bele is huppant. Kecses nyakát érzéki csókokkal kezdtem izgatni és szorosan magamhoz szorítottam formás fenekét.
-Nem mész te sehová - fejét hátradöntötte és lassan mozgatni kezdte csípőjét az ölemben. Kezem felfedező útra indult testén s nemtudtam betelni vele. Megfogta kezemet és húzott magával vissza be a tömegbe.
A hangos zene erősen lüktetett fejemben, követtem a lányt, aki ringó csípővel haladt előttem. Az emberek utat engedtek nekünk. Nem érdekelt senki, nem érdekeltek a körülöttem lévő emberek. Megrészegített ez a nő, az iménti jelenete még jobban megerősített abban, hogy ő a nekem való. Imádtam, mikor ilyen harcias. Gondolataimba merülve észre sem vettem, hogy megállt előttem és a zene ritmusára ringatózott. Nekem táncolt, s én megfogtam derekát és olyan közel húztam magamhoz, amennyire csak lehetséges. Fordítottam rajta és csókba hívtam ajkait, nem szégyenlősködött talán az alkohol hatására volt ilyen felszabadult, s én élveztem, hogy mindenki látja, hogy hozzám tartozik. Észre sem vettem, hogy Patrick barátom is csatlakozott és kőkeményen ropja a táncparketten a barátnőjével. Asztalunk felé pillantottam s láttam, hogy már csak Dan és Will ülnek ott s nagyon jól szórakoztak iszogatás közben. Ezek szerint elintézett már mindent Maryan körül. Franky és Xavier egy rúdon táncoltak, aminek a körülöttük lepzselő nők nagyon is örültek főleg annak, hogy barátaim már úgy szétcsapták magunkat, hogy meztelen felsőtestel villogtak. Én az előttem billegő lányra összpontosítottam, kezeim fenekén pihentek és ha most megkérdeznéd, mennyire akkor sem lenne rá jó szó, hogy mennyire kívántam.
-Boldog Szülinapot - suttogta a fülembe.
-Ettől boldogabb már nem is lehetne - válaszoltam.
Hajnali akárhanykor, mikor már a kidobók apránként elkezdték hazaküldeni az embereket, hogy csak a szűkebb barátikör maradjon, megérkezett Rose is. Az elmúlt másfél órában nem láttuk a lányt és ez kedte zavarni barátnőmet. A kényelmes fotelekben s az asztal körüli kanapén heverésztünk és nagyon azon voltunk, hogy karaokézni kellene, mert barataim kitalálták, hogy játszunk X-Factorosdit.
-Reederica lesz a négyszemélyes zsűri is, meg sztárvendég is - mondta Franky akinek a nyelve már nem nagyon pörgött.
-Hogy legyek egyszerre öt helyen?
-Okos nő vagy majd kitalálod - válaszolta barátom.
Rose ekkor érkezett meg két hűséges, régi emberemmel az oldalán, akik az elmúlt pár hónapban külföldön tartózkodtak, s az ottani bizniszeimet intézték. Barátnőm háttal ült nekik és Frankyvel kő keményen tárgyalt mikor a hármas hozzánk lépett.
-Mindenki arról beszél, hogy Riky Williams összeköltözött álmai nőjével és milyen hatalmas a lamúr. Meg, hogy ők lettek London elsőszámú álompárja. Reederica így, Reederica úgy - barátnőm nem mozdult, csak ült csendesen, miközben hallgatta Charlie szavait. - mert Reederica milyen szép, milyen okos, milyen kedves, egyszóval tökéletes. Na, de van itt valami. Ezek az emberek nem ismerik Reederica Malonet - én csak figyeltem és nem értettem emberem monológját. Most bele akartam kötni a barátnőmbe? - Mert bár, Miss Malone valójában gyönyörű és okos a kedvességet megkérdőjelezném - Fejezte be, mire barátnőm lassan hátrafordult, majd egy halovány mosolyt varázsolt arcára. Olyan tipikus megjátszott gesztus volt tőle.
-Charles! Örvendek a szerencsének, hogy újra láthatlak.
-Hát még én Reederica! Hát még én.
Senki sem értette mi folyik itt. Bár, Rose mosolygott, Will pedig széles vigyorra húzta a száját.
-Kérlek fejezd csak be, amit elkezdtél - támaszkodott meg a kanapé hátahoz dőlve a lány és összevonta maga előtt karjait.
-Ha már ilyen szépen összegyűltünk Riky barátunk születésnapja alkalmából, akkor had mondjam el azt, amit még nem tudsz erről a nőről. Senkisem tudja róla - kezdtem felbaszni magamat és felváltva néztem ezt a kettőt. - Riky tudnod kell, hogy ez itt -mutatott a lányra. - nem egy kedves, szende kis angyal.
-Charlie – mondtam, de szája elé tette a kezét drámaian, hogy hallgassak.
-Ez a nő cseppet sem volt kedves, mikor megzsarolta az apja szeretőjét, hogy ha nem fizet neki X összeget, akkor mindent elkövet, amit csak lehet azért, hogy az apja elhagyja őt. Ez a nő akkor sem volt kedves, mikor az egyik legjobb barátját leszólták a nemi identitása miatt és ő válaszként lelökte az illetőt a lépcsőn, majd utánna futott és a szart is kirugdosta belőle. Majd mikor a legjobb barátnőjét elhagyta a palija egy masik csajért...
-Charles, itt minenki tudja, hogy csodálatos vagyok.
-Még mindíg nem szoktál le arról, hogy Charlesnak hívj?
-Sosem - vigyorodott el barátnőm.
Charlie rámnézett és felemelte a hangját miközben barátnőmre mutatott. - Ez a nő ha nem lenne, akkor sosem kezdtem volna el neked dolgozni - csak értetlenül néztem, mert nem tudtam, hogy mit akar ezzel mondani. - mikor megkerestünk Kevinnel nyolc évvel ezelőtt, hogy neked akarunk dolgozni, azt mondtad, hogy kezdhetünk, csak szerezzünk egy autót magunk alá, hogy legyen mivel járnunk és ez a nő, aki bár cseppet sem barátságos, kedves módon, de mindig kiállt a barátai mellett, ő tette lehetővé, hogy neked dolhozhassunk. Az apja barátnőjét zsarolta meg, hogy legyen pénzünk autóra -bararnőmre pillantottam kiváncsi mosollyal az arcomon.
-Gyere ide te hülye - mondta a lány, Charlie pedig odalépett és felkapta, pördített egyet rajta és megölelte.
-Emlékszel mit mondtál?
-Hogyne.
-Hogy csináljuk ha ez az egyetlen kiút kiszakadni egy átlagos, szar életből, de téged ne keverjünk bele. Erre azt hallom mindenhol, hogy Riky barátnője vagy? Reedy, te fejest ugortál a gengszter életbe - nevetett a férfi, majd rám mutatott. - Riky jó gyerek. Vagyis főnök, jó gyerek vagy? - vigyorgott rám barátom a felém intézett kérdésre.
-Hogyne, a legjobb! De honnan is ismeritek egymást?
-A gimiből. Charles, Kevin, Will, Rose és én egy gimibe jártunk és hatalmas gengszterek voltunk.- barátnőm halkított szavain és mosolygó szemekkel kuncogva dicsekedte - képzeld, ledaráltam egy fület - húzta ki magát büszkén Charlie felé intézve szavait.
-Mit csináltál? - csattant fel Rose.
-Semmit anyu!
-Ne gengszterkedj itt nekem!
-Rosey ne idegeskedj! Nyugodt legyél, mint karácsonykor. Ügyes vagy kislány, majd ha lelősz valakit hivatalosan is nagykorúnak nyilvánítunk.
Nevettünk fel a srácokkal.
-Azért ne buzdítsd ilyesmire! Elrontjátok a barátnőmet! Itt én vagyok az egyetlen, aki nem akar gengszter ügyekbe keveredni?
-Rosey, azért ezt ne mond. Ha jól emlékszem kilenc-tíz éve azért jól benned voltam -Rose rácsapott Charlie vállára és pironkodva rámosolygott.
-De Rose nem akar rá emlékezni - mondta Will, majd a férfihez lépett és kezet fogtak.
Barátnőm próbálta visszatartani a nevetést, de nem nagyon sikerült neki, talán a koktélok miatt, de elnevette magát.
-Reed ne!
-De nem bírom, az emlékek feltörnek bennem és nem bírom - nevetett tovább.
A srácok leültek közénk és folytattuk a bulizást. Az iszogatás meghozta a gyümölcsét s végül karaokézni kezdtünk.
-Basszus, olyan a hangod, mint George Ezranak. Ez brutális, miért nem énekelsz? -kérdezte Dan barátom Willt.
-Most is éneklek nem hallod? - vigyorgott rá.
- Na, akkor jöjjön a nagyasszony - kiabálta nagy hanggal Kevin gondolva ezzel baratnőmre.
-De duettba papi. Riky énekeljetek valami szép, szerelmes dalt - mondta Xavi.
Több sem kellett, megragadtam barátnőm karját és húztam magammal a színpadra.
Egy Maluma dalt választottunk, ami spanyolul van, de szerencsére a szöveget kívülről fújom.
Reederica szemszőge :
Kézenfogva sétáltunk fel a színpadra kissé kótyagosan a már elfogyasztott alkohol hatására, kíváncsian vártam, hogy Richard kezdje a dalt, s mikor meghallottam hangját kikeltem magamból.
-Te szemét! Miért nem mondtad, hogy így tudsz énekelni? Olyan izé vagy - de ő csak vigyorogva folytatta és szemeimbe nézett, megfogta kezemet és magához húzott. Úgy énekelt, mint aki ezer éve ezt csinálja. A többiek jól szórakoztak, Charlie még fel is kérte Roset táncolni. Csatlakoztam a dalhoz, próbálltan nem elejteni a mikrofont miközben Richard megtáncoltatott. Ezek az apró kis dolgok voltak azok, amitől még jobban megismertünk egymást. Azt tudtam, hogy jó a mozgása de, hogy ilyen hangja van azt legvadabb álmomban sem gondoltam volna.
-Ti rendesen ilyen szerelmesek vagytok meg minden? - kérdezte Kevin.
-Persze hisz nem látod? Dúl a lamúr köztük - felelte helyettünk Franky.
-Hűség meg minden? - folytatta.
-Igen barátom! Hűséges vagyok ezt is megértük - felelte Richard. - és,hogy pontosítsak olyan komolyak vagyunk, hogy együtt élünk, ismerjük egymás szüleit kisebb-nagyobb sikerrel mert az após nem kedvel a nagyapám meg Reedericát nem szívleli. De képzeld le is fekszik velem.
-Azta!Nem mondod? - vágta oda Kev. - Mélységesen szégyeld el magad kisasszony,amiért nem vártál a nászéjszakáig a szüzességed elvesztésével!
-Kevin ugye vágod,hogy tizen évesen mind az öten össze voltunk nőve és rengetegszer ért együtt a hajnal?
Szóval tudod,hogy gimiben is volt palim nem?
-Emlékszem,hogy szánalomból eljöttél velem és Willel a suli bálba.Olyan menő voltál,hogy te két pasival jöttél.
-Akkor arra is emlékszel,hogy Aaronnal akkor szakítottunk,mert egyetemre ment én meg nem akartam szaros kis gimis barátnő lenni,aki várja a pasiját haza,amíg ő a kampuszon vadul és röptében a legyet is elkapja.És nemis szánalomból mentem veletek, lhanem mert a ribanc barátnőd szakított veled a bál előtt,Will pedig Mr.Johnsonnal akart volna menni, aki az irodalom tanár volt és nem mellesleg nős.
-Bíztam benne,hogy ártatlansága féltett virágát megőrizte a kishúgomként szeretett lány.
-Hú,de sokat ittál Kev.- mondta Charlie és nyakon vágta barátunkat. -Azt hitted az Aaron gyerekkel csak a parkba jártak le hintázni?
-Nagyon reméltem!
-Szóval ti öten voltatok nagy spanok a gimiben? - kérdezte Dan.
-Igen.Charlie volt a verekedős focista, Kev a csajozós focista, Rose a méhkirálynő jobb keze és Charlie örök szerelme, Reed pedig maga a méhkirálynő csepnyi gengszter beütéssel - mondta gyönyörű kék szemű barátom.
-Will pedig a legszebb pasi az egész gimiben,minden lány álma és az én hű szerelmem - mondtam.
-Te ilyen kis gengszter voltál már akkor is? - kérdezte barátom vigyorogva.
-Hogy is mondjam, nem szerettem, ha valami nem úgy történik a kaptárban, ahogy azt én akarom.
-Elcsaptál te mindenkit! Verekedtél, gengszterkedtél, zsaroltál és fenyegettél. Ezértis imádlak annyira - ugrott oda mellém Kev és puszit nyomott az arcomra.
Richard kiváncsi mosollyal nézett, láttam, hogy valami jár a fejében a szemei elárulták.
-Ugye egyikkel sem volt köztetek semmi? - mutatott felváltva a két srácra.
Tudtára adtam, hogy nem kell aggódnia, mert barátságon kívül semmi nem volt közöttünk. Rose és Charlie más volt, köztük mindig volt egy kis "feszültség" vagy nevezhetjük drámának.
Tovább mulatoztunk, nevetgéltünk és énekeltünk. Már lehetett vagy hajnali fél öt is mire hazakeveredtünk az én szédelgő, éneklő kelekótyámmal.
-Vetkőztess le,úszni akarok - jelentette ki.
-Nem hinném, hogy jó ötlet részegen pancsolni.
-Te azzal ne törődj, józan vagyok - mondta pont abban a pillanatban, mikor megbotlott a kanapéban és átesett rajta. – Hoppá! - Majd nevetésben tört ki.
-Gyere ide, ments meg - próbáltam én felhúzni, de elkapott és magára húzott. – Kívánlak, de éhes is vagyok, szóval jól meg kell ezt gondolni, együnk valamit? Vagy egyelek meg téged? Esetleg erőszakoljalak meg a konyhapulton, miközben reggelit csinálsz nekem? – gondolkozott hangosan.
Hozzábújtam és adtam egy puszit agyontetovált nyakára. Szerettem nézni és elemezni a testét, megannyi tetoválása sehol sem ért véget. Füle mögött felkúszott és tovább folytatódott a fejbőrén és tarkóján. - Mi lenne, ha szerelmed jeléül magadra tetováltatnád a nevemet? Vagy azt, hogy Riky Williemsé vagyok! A fenekedre! Úgy jólesz - beszélte meg saját magával.
Mindig is akartam tetovállast,de valahogy még nem tartottam ott. A szerelmes tetoválasokat pedig sosem tartottam előnyösnek.
-Bolond vagy! Na, gyere hagy húzzalak fel - kezem nyújtottam és felsegítettem.
-Angol reggelit kérek - jelentette ki és nekiállt vetkőzni, amíg én a konyhába mentem és elő pakoltam minden hozzávalót.
Húsz perccel később már az utolsó pirítósokat vettem ki a pirítóból, s közben vajaztam a többit. Richard egy boxerban terült el a kanapén és jókedvűen nézte a Brickleberryt.
-Gyere már ide, kislány - kapott derekam után és én majdnem magunkra fordítottam a kezemben lévő két csésze teát.
-Áú, megégettem a kezemet.
-Mutasd, adok rá puszit - nyúlt kezemért s agyonpuszilgatott.
Így teltek korai óráink, reggelit majszolva,egymást csókolgatva vajas puszik közepette.
A tévé előtt aludtunk el,összebújva, gabajodva meghittségben, nyugottságban,szerelmesen.
🖤Drága cukorbogárkák!🖤
Meglepetés részecskével készültem nektek mert úgy gondoltam megérdemlitek amiért türelmesen várjátok akár egy hónapig is az új részeket.
Szeretnélek megkérni titeket,hogy nagyon vigyázzatok magatokra!!!
Nálunk katasztrofális a helyzet és jelenleg kilátástalan a jövő.
Napról napra ismerősök,barátok,rokonok betegednek meg s egyre nehezebb végig nézni ezt a tehetetlenséget.
Én ha tehetném kisem lépnek a lakásból!Ti is maradjatok othon, mossatok kezet,hordjatok kesztyűt és maszkot!Szedjétek azokat a C és D vitaminokat!Óvjuk meg magunkat és egymást.
Millió csók...
🖤STORM🖤