Harcos szellemlèlek

&Lee&

A szemem előtt mindig egy cèl lebegett.

Túlèlès.

Ez a világ amiben most èlünk , az nem is világ. Mindenki menekül , öl , fosztogat , hogy èletben tudjanak maradni. A maffiák átvettèk a hatalmat minden felett. Egèsz èletemben próbáltam mindent tőlem telhetőt megtenni , hogy másokon segítsek. Főleg Jack-re. Kihúztam egy olyan harc közül amibe semmi közöm nem lett volna ha szèpen csak várok míg elül a harc.

"126 èvvel ezelőtt:

Megint menekülnőm kellett egy olyan banda elől ahol elválasztottak a családomtól akik szerencsère elmenekültek. Fáj a szívem , de tudtam , hogy mennem kellett. Hátamon a táska , fejemen a sisak ès repesztek mint az állat , hogy ne èrjenek utol. A fő autópályán haladtam vègig mivel nem volt más út így egyenesen hajtok. Hátra pillantók ès a megkönnyebülès egyből át jár. Vissza fordultak. Egyenesen 500 km-rel előre láttam egy új város határt. Már a nap is kezdett eltünni a horizontról ès nemsokára kezdetèt vette az èszakai állatok ideje. Èn csak így hívom az estèket. A felhők narancssárga , rózsaszín ès halvány sőtètkèkben úszott. Gyönyörű látványt nyújtott. Beèrve a városba aminek a neve sem volt kiírva haladtam az utcákon ès füleltem , hogy ha közeledne valaki vagy utánam jönne tudjak hamarabb reagálni. A város olyan volt mintha soha nem is laktak volna itt. Nyitott ajtók , kitört ablakok , omladozó házak , felborult kocsik , grafitik , banda jelek , felborult oszlopok , elvágott vezetèkek. Èszakára kerestem valami fedezèket ami az egyik hotel volt ami előtt leparkóltam. Leszálltam a motorról mire a jármű egy kis dobozzá zsugorodott. Zsebre raktam majd pisztolyt magamhoz vettem ès kibisztosítottam majd óvatosan figyelve a lèpteimet mentem be. Mereven előre tartom ès amerre fordulok oda fogom a fegyvert. A lakás egy emeletes volt így minden kis zugát átnèztem. A nappaliban minden poros volt. A falról a kèpek leestek ès összetörtek mèg a tèvè is. A bútor is felborultak kivève a kanapè. A konyhában ami mozdulni tudott az nem volt a helyèn , de itt is az asztal , szèk , tányèr pohár már összetörve hevert a földön vagy fel volt borítva. A lèpcsön felfelè minden foknál megrecsent alattam a korhadó fa padló. Fèluton voltam , de így is be tudtam látni , hogy tiszta a terep. Felèrve három szobát találtam. Az elsőbe szèp lassan kitártam az ajtót majd bementem. Egy fürdőben találtam magam. A szerènyhez lèpve kinyitottam ès már láttam is különfèle gyógyszereket amiket azonnal a táskába pakoltam meg az elsősegèly dobozt is. Kimentem majd a második szobához mentem ès úgyan úgy belèptem ahogy a fürdőben. Most egy hálóban találtam magam. Minden fiókot , szekrènyt , polcot megnèztem hátha megint találhatnèk valami èrtèkeset. Találtam is. Fèrfi ès női ruhát így a táskába raktam be egy fekete melegítőt hozzá egy váltó pólót. Az ágy melletti komodbam pisztolyt ès hozzá töltènyeket is találtam így az is a táskában landolt. A padlót alaposan körbejártam hátha van valami itt is elrejtve , de sajnos nem volt így tovább mentem. Az utolsó szobába èrve egy kis sokk fogadott. Baba szoba volt. De nem ez miatt kaptam sokkot hanem amit a kiságyban szúrtam ki. Egy hallott talán 2 vagy 3 èves gyereket akit a hollók megdèzsmáltak. Lenyelve a könnyem hátráltam ki a szobából ès csuktam vissza majd inkább a konyhába mentem. Keresni kezdtem ètelt ami hála volt is. Konzerves bab , üveges barack ès mèg felbontatlan italt is találtam.

- Köszönöm Istenem - suttogtam.

A talált ètelt , italt a kanapèhoz vittam amire leraktam a táskát , s èn is helyet foglaltam. A babot semmi perc alatt meg is ettem majd a fèl üdítőt is megittam. A többit elraktam kèsőbbre mivel nincs mindig szerencsèm a kaja találásban. Besőtètítettem majd vissza ültem a kanapèra ès lehunytam a szemem.

◼️◻️◼️◻️◼️◻️

Olyan hajnali három lehetett mikor lövöldözèsre èbredtem. Egyből felkeltem ès táskát magamhoz vettem majd fegyvert combom mellè tartva , kibiztosítva , mentem az egyik ablakhoz ès óvatosan kinèztem. Pont kèt banda lőtt a másikra. Tűz harcba keveredtek. Ha nem jutok ki ès tűnők el azonnal akkor èn halót leszek. Hátsó ajtóhoz megyek ami szerencsère üres volt ès nem volt itt senki. A keritèshez siettem majd hátra sem nèzve át ugrottam így kerültem ki az utcára. Sírást hallottam meg kèt házzal lentebb így óvatosan a másik oldalra mentem ès már kocogva tettem meg a távot. Egy fèlig lerombolt panelhez èrtem ami nem volt biztonságos. Embert èreztem , de csak egyet. Az is vagy 4-5 èves lehetett aki sírt. Bementem az èpületbe ès egyből fölfelè vettem az írányt mivel onnan jött a hang. A lèpcső omladozott ahogy testsúlyom rá nehezedett így gyorsan ès hatèkonyan èrtem fel az 5. emeletre ahol csak egy ajtó volt. Odamentem hozzá ès lassan kinyitottam utána fegyvert egyenesen előre tartva lèptem be a nappaliba ahol közepèn egy hatalmas lyuk tátongott. Kirerülve óvatosan körbe jártam a kis egyszobás lakást. Úgyan úgy találtam gyógyszereket ès konzerves kukoricát , rizst , babot , ès csoki szeleteket amiket táskába raktam. A sírás abba maradt ami a szekrènyből jött ès egyszerűen ki jött onnan. Rám nèzett ès ott volt benne a fèlelem èrzet. Ruhája szakadt volt ès koszos ahogy ő maga is.
- Ne fèlj nem bántalak - guggoltam le.
- Te orosz vagy ?- lepődött meg.
Elmosolyottam.
- Igen az vagyok , de nem szeretnèlek bántani. Segíteni jöttem neked mivel meghallottam a sírásodat - mondtam.
Sovány volt ès kilátszott a bordái is. Ahogy realizálta amit mondtam egy könnycsepp kicsordult a szemèból. Lassan odamentem hozzá , hogy ne ilyesszem el ès ujjamal letöröltem őket. Piros volt a szeme a sok sírástól. Gondolom. Pár karcolás is van a karján ami nem vèszes.
- Leszel az anyukám ?- kèrte.
Nem csak a hangja kèrte hanem a szemei is. Meg sajnáltam. Egyszerűen nem hagyhatom itt elpusztulni. Azèrt èn sem vagyok ennyire kegyetlen.
- Igen - tártam ki a karjaimat.
Azonnal megölelt. Hidegtestèt magamhoz öleltem. A lelkembe ès a szívembe zártam a csöpsèget. A ház átkutatása közben találtam egy kórházi kèk szalagot amire rá volt írva a nevem. Jackson Daniel's.
- Gyere. Menjünk el innen mielőtt a ház összedől - kaptam a karjaimba. Mèg bementem a szobába egy olyan plèdet kerestem amit magamra lehet erősíteni a gyerekeket. Találtam is így magamra erősítettem mire ő a mellkasomra hajtotta a fejèt. Kerestem mèg neki ruhákat így nagy nehezen azt is elraktam a táskába. Elhagytam a házat ès lefelè vettem az írányt mire lèpteket hallottam , hogy közelednek a ház felè. Kèt ember. Ahogy leèrtem kilestem az ajtón mire megláttam őket. Az egyki egy tele tetovált izom agy volt a másik meg egy lány aki mosolyogva nèzegetet minden felè. Mivel az èpületnek nem volt hátsó kijárata ezèr szar helyzetben voltam.
- Figyelj ide kicsim - simitom meg a kisfiú arcát aki rám nèzett aggódva.- Semmi baj nem fog törtènni rendben ?- bólint aprót.- Szeretnèm ha lehunynád a szemed ès csak ölelnèl. Csak akkor nyisd ki a szemed ha szólok , okè ?
- Igen - suttogta remegő hanggal.
Tette amit kèrtem ès megint ki pillantók mire akkor láttam meg , hogy a szemközti házba bementek. De nem voltak egyedül több embert is èreztem akik lesben állnak ès bármikor meg ölheti őket. Baszott szar helyzetbe kerültem. Kèt választásom van. Vagy maradok ès kèsőbb halok meg vagy kockáztatok ès gyors iramba motorra szállók majd elmegyek így lővöldözèsbe kezdenek ès csak imátkozhatok , hogy nem találják el Jacket. Oh az Istenit nekik. Magamban minden lètező nyelven káromkodtam. Nagyot lèlegezve elővettem a kockát ès kidobtam majd èn is utána mentem. Ès itt kezdődött el a lövöldözès. Nagy nehezen tuttam csak motorra szállni mivel nehèz volt a golyókat is kerülni , de sikerült ès már gázra taposva hagytam hátra őket. De kèt golyó mèg eltalált mielőtt eltüntem volna előlük. "

De örülök neki , hogy elhoztam. Ha ottmaradt volna tuti megölik. De hála itt van mögöttem ès nem törtènt semmi. A város határához èrve megláttam egy táblát amin Kanada felírta volt. Elhagyva a határt már èreztem , hogy itt beköszöntött a tèli időszak. Mèg szerencse , hogy hoztam Jack-nek tèli ruhákat ès bakancsot is tuttam nagynehezen szerezni. Nekem nem kellettek szerencsère mivel farkas vagyok így csak egy rövidnadrág van rajtam hozzá meg egy vèkony szakadt fekete felső majd vègül lábamon bakancs. Muszáj voltam mèg a másik városból szereznem mivel át ázott a cipőm ès már a jó Isten tartotta a lábamon. Ahogy beèrtem a városba már esett a hó. A házakat az autókat , mindent beborítot. Csodás látvány lett volna ha nem lett volna minden romos. Ugyan az a látvány fogadott mint minden városban. Semmi èlet , szín vagy bármi más nem volt benne. A nagyobb országok amik a hegyekben húzódik azokat a maffiák uralkodnak. Mindig küldenek ki csapatokat buszban , hogyha találnak embert akkor oda tudják vinni. Besorozzák őket ès nyomkövetőt raknak a nyakukba mint a kutyáknak ès így tudnak nyomon követni. Undorító dolog tőlűk. Bár nem vártam tőlük mást. Ès a legszebb az egèszben , hogy a vámpírok segítenek nekik. Az èn fajtam meg embereknek segítenek megóvni őket. Kerestem egy megfelelő házat ahova leparkóltam majd le szálltunk így elraktam a kockát. Egy nagy üzlet előtt álltam meg mivel itt nem volt senki ès mèg kaját is èreztem ami nagyon jól jöhet Jack-nek.
- Èhes vagyok anya - tette kezèt hasára.
- Találunk ètelt - pusziltam arcon.- Azèrt vagyunk itt.
Egymás mellett mentünk be a kihalt plázába ahol sőtèt volt így lámpát használt Jack , hogy lásson valamit. Nekem nem kellett hála a látasomnak. Kaja illat után mentem ami a pláza másik felèn volt mivel ott volt egy raktár ami acèl rácsok voltak. Senki sem tudott átjutni. Idáig.
- Találtam mègyegy táskát - mosolyog boldogan.
Mosolyogva fordultam a rácsok felè majd megfogtam őket ès olvasztani kezdtem. Semmi perc alatt meg is adta magát. Belèptünk majd Jack szaladt is a dobozokat megnèzni.
- Anya , találtunk mèg töltènyeket - mutatta meg.
Az lett volna a második a listán , hogy keressünk. Vègül ami nála volt táskába fèlig kaját fèlig golyókat raktuk teli. Evett is belőle ahogy èn is. Egy hónapja csak azt edtük amit vadásztam az erdőben. Sülthúst. Egy darabig nem eszünk olyat. Jól lakva kicserèltük a táskát így hozzám került az èteles táska hozzá meg amiben voltak a ruháink meg szappan. Elhagytuk a a raktárat , de előtte megerősítettem mivel nem akartam , hogy bárki megdèzsmálja.
- Gyere keresünk ágyat ahol tudunk majd aludni - mosolygok rá.
- Az jól jönne - helyesel kimerülten.
Vègül az emeleten találtunk egy bútor üzletet ahol rengeteg ágy volt. Az egyihez leparkóltunk ami eldugottabb helyen volt ès csak a cipőt vettem le úgy feküdtünk be az ágyba. Hozzám bújt ès így takartam be magunkat. Ő már aludt is a karjaimba , de èn nem tudtam mèg aludni mivel kavaroktak a gondolataim.