The Game

I.

A világban őrjítő vad háborúk dúlnak az emberek között. Több millió halott, vér tenger.... Még is két bátor hős harcol, hogy megvédje a népét. A két bàtor hős neve Emily és Addison. Emily az Északi királyság leszármazotja. Addison a szomszédban lévő királyság az Északkeleti királyság leszármazotja. A két királyság szövetséget kötött, hisz a lányuk szoros barátságot kötött egymással,és ennek szüleik örültek, hisz így lett egy szövetségesük.
A két lány már kiskorukban. megismerkedett, fa kardokkal játszottak, hisz ők is elakartam menni arra a helyre ahol a háború dúl.

14 évvel korábban.

-Na!Hajolj meg Mrs. Addison előtt, vagy egy halálos csapással végzek veled. -mondta Addison egy folyó partján egy fából fabrikált emberkének.Addisonnak elég nagy volt a fantáziája, ahhoz, hogy azt higgye, hogy a faemberke tényleg küzd Addisonnal.
-Nem hajolsz meg?!Úgy se tudsz ellenem küzdeni hisz úgyis erősebb vagyok nálad!!!-kiabálta, és a kis fakardjával leszúrta a faemberkét.
-Juhú! Erős vagyok! És Bátor! Hamarosan majd én is tudok menni harcolni! -mondta Addison ugrálva amikor egy hangot hallott.

A folyón ugyan is egy fából épített kis csónak úszott, benne egy lánnyal. Addison közelebb ment a csónakhoz, ami végül kikötött a parton.
-Hé!Betolakodó! Add meg magad! -kiabàlta Addison.
-Hé! Nyugi! De várj mért nem te adod meg magad! Én egy király lánya vagyok! És egy harcos! -mondta a lány.
-Én is az vagyok! Harcos, illetve az Északkeleti Királyság leszármazotja! -mondta Addison.
-Oo! Ti vagytok a szomszédaink.-gondolkdott el a lány.
-Igen! De te ki vagy? Az én nevem Addison.

-Az enyém Emily. Azért jöttem ide, át a szomszédba, hogy gyakoroljak!
-Mire?
-A háborúra! Ha felnövök én is háborús hős leszek!
-Én is az leszek! Nézd magam csináltam! -Addison megmutatta Emily-nek a faemberkét. -Azért csináltam, hogy legyen egy ellenfelem!

-De jó! Nem gyakorlunk együtt? -kérdezte Emily.
-De persze! Ezzel így szövetséget kötöttük!Erre inni kell! - kiáltotta Addison, aztán ivott egy kis vizet, amire ő azt gondolta, hogy sör. Aztán adott Emily-nek is. Ezután együtt gyakoroltak.
Minden nap ugyan itt találkoztak a folyó partján, ugyan is ez volt a határ a két szomszédos királyság között.

Jelen

-Há! 1:0 ide! -kiàltotta Addison aki az évek során egyre idősebb lett.
-Gratulálok! De másodszorra én nyomlak le! -kiáltotta Emily.
-Álmodban! -kiáltotta végül Addison, amikor újra egymással elkezdtek harcolni,  hirtelen megjelent Emily és Addison apja, akik az évek során, rájöttek, hogy hova szöknek el a lányuk kb. 3órára minden nap.
-Lányok! Még ma is gyakoroltok.14 év elteltével sem akarjátok abba hagyni? -kérdezte Addison apja, Edward Király.
-Miért hagynànk?! Hisz mindkettőnknek ugyan az az álma! És hogy még 19 évesek lettünk, meg is fog valósulni! -mondta Addison.
-Arra mérget vehetsz! Nagyon ügyesek vagytok. Na de gyere Emily, anyàd késziti màr a vacsorát. Jut eszembe. Nincs kedvetek velünk tartani? -kérdezte Emily apja, James király.
-Szíves örömest!-jelentette ki Edward király.

Itt az új sztori első része. Nem lett olyan hosszú, meg nem annyira izgalmas, csak először le akartam írni, hogy hogy is történt minden.