Verseim, idézeteim

Csoda Város

Én aki faluról származom mindig elámulok ha a városban járok.

 A fényeken, az embereken, a házakon.

 Ez a városi lét annyira más mint az enyém.

 Nem mondom, hogy jobb vagy szebb vagy nyugodtabb.

 Inkább csak más.

 Valahogy más.

 Érdekes. 

 Furcsa és szokatlan.

 Szeretem az esti fényeket.

 Ott voltam.

 Abban a kicsi garzon lakásban. 

 Abban a szinte egyetlen szobában.

 Fehér falai mindig megnyugtattak.

 Nem volt sok mindenünk. 

 De a kanapét szerettük a legjobban. 

 Azokon a nyugodt estéken a menedékünk volt. 

 Csak feküdtünk ott össze bújva és néztük a filmeket.

 Imádtam. 

Vele lenni abban a kicsi garzon lakásban.

 Imádtam vele és a macskánkkal csak úgy lenni.

 Imádtam amikor kimentünk ez erkéjre és rágyújtottunk arra az édes dohányra.

 Imádtam azt a kicsi garzont és őt is. 

 És most... 

Itt ülök az ablak elött. 

Ugyan azzal akit a legjobban szeretek.

 Ugyan az a mára már öreg cica nyujtozkodik a kanapén.

 Itt vagyunk ugyan abban a kicsike garzon lakásban. 

 És engem még mindig elvarázsol ez a csoda város.