A Sőtét angyal

Sőtét éjszakák 1

Épp az iskolának nem rég lett vége. Lara haza fele sétált, éppenségel zenét hallgatott. Örült, hiszen egy hosszú fárasztó nap ért véget a hét napjából. Már lassan sötétedni kezdett hiszen 17:00-óráig volt a suli és amire elengedték volt vagy fél hat, főleg amire haza megy! Na mindegy, végűl csak haza ért! Levette cipőjét utána bement a szobájába. Rakott magának egy ébresztőt egy órára hogy fől keljen, mert neki rengeteg dolga volt mivel egyedűl lakott és még tanulnia is kellett! Ledőlt az ágyra becsukta a szemét viszont, csak egy fél órát tudott piheni, mert valami zaj fől ébresztette. Ki ment meg nézni, hogy mi volt az, viszont nagy meglepetésére nem látott senkit és semmitsem. Furcsálta, de viszont úgy gondolta, hogy nem megy vissza piheni, inkább kezdi a házi munkával. Fél nyolcra készen is lett meg is vacsorázott most jöhetett a tanulás. Le- ült, de viszont újra halotta azt a zajt. Most úgy gondolta nem nézi meg inkább tanul tovább. Nyolc órára végzett is a tanulásal. Elment lezúhanyozni, viszont, amikor ált fől az asztaltól az ablakban egy fekete alakott látott, de viszont egy másodpercen belűl el is tűnt. Lara ezt látva nagyon meg ilyedt. Gondolta magában "Mi lehetett ez, hiszen régebben semmi ilyen dolgok nem történtek velem. Talán valaki meg akar ilyeszteni?". Egy pár perc gondolkodás után elment zúhanyozni, aztán elment aludni. Hajnali egy táján viszont lépés hangokra lett figyelmes. Gyorsan fől kapcsolta a lámpát, de senkit nem látott. Viszont nem bírta szó nélkül:

 -Ki van ott és mit keres a házamba?!-Lara, viszont senki nem válaszólt.

 Lara elő vette a zseblámpáját és nagy bátorságal kinézett a teraszra. Ott se volt senki csak a szomszéd kutya ugatott. Gondolta "biztos a szomszéd kutyáját hallotam". Egy nagy sohaj után beindult a szobába és tovább aludt. Reggel amikor fől kelt látta, hogy a táskája valahogy a laptopján van, pedig ő úgy emlékezett, hogy az ajtó mellett hagyta. Ezen már eléggé kiakadtt és már sejtette, hogy itt télleg nincs rendben valami. Csak hogy ő neki suliba kellett menni és ezzel nem tudott mit csinálni hiszen az egyik kötelessége az iskola, hiszen ő még csak 16 éves volt. Órákon és szünetekben is elég feszült volt ezt már az osztálytársai észre vették és kerülték, persze ők azt hitték azért feszült, mert úgye nem élnek a szülei és rá jött a sok munka, de persze nem ezért volt feszült Lara. Amikor haza felé tartott egyrészt meg könnyebült, mert péntek és akkor utána hét vége, de egyben ideges is lett. Haza ért. Táskáját ledobta és utána bele dőlt az ágyba, de viszont utána halk sikólyokat hallott. Fől kelt, hogy körbe nézzen viszont amint meg mozdult elkezdett szédűlni. (Folytatom)