2. A Világegyetem és a Naprendszer

2.6K 0 0

A Világegyetemben az anyag egyenlőtlenül van eloszlódva. A csillagközi tér nagyon kevés anyagot tartalmaz. Itt 1 cm3 térben legfeljebb egy atom vagy molekula van.

Az Univerzum legsűrűbb anyagkoncentrációi csillagokat és bolygókat alkotnak. A csillagok általában csoportosulásokat alkotnak, amelyek a kozmikus felhőkkel együtt mint galaxisok léteznek. Ugyanakkor a galaxisok is halmazokba vagy asszociációkba tö-mörülnek. Ma több, mint 100 ezer galaxis ismeretes. A legközelebbi galaxisok mintegy 20 ezer fényév távolságra vannak tőlünk.

A mi galaxisunk a Tejút, amely korong alakú. A Tejút csillagainak száma kb. 100 milliárd. Ezek közül a Nap csupán egyike a közepes méretűeknek, amelyeknek periféri-kus elhelyezkedése van.

A csillagok az égbolton elhelyezkedésük és egymáshoz való térbeli viszonyuk alapján csillagképeket alkotnak.

A Naprendszer keletkezésének több elmélete ismeretes:

• Laplace nebuláris elmélete azt állítja, hogy az eredeti ősködben helyi sűrűsödések jöttek létre, melyek növekvő gravitációja egyre több anyagot vonzott magához és az impulzusmomentum hatására forgásnak indult.

• Planetezimális elmélet arra alapszik, hogy a Nap közelében elhaladó csillag óriási ár-apály hullámot idézett elő, amely következtében hatalmas mennyiségű anyag szóródott ki és Nap körüli pályára ért. Ennek az anyagfelhőnek nagyobb egységei magukhoz vonzották a kisebbeket és sűrűsödésük magjává váltak.

Tehát így vagy úgy kialakult a Naprendszer, mely a Tejút része. A Naprendszer közepén a Nap helyezkedik el és óriási mennyiségű fényt és hőt sugároz a körülötte levő fagyos világűrbe. A központi csillagban koncentrálódik a rendszer anyagának túlnyomó része és ez meghatározza a rendszerben létező többi égitest voltát és mozgását.

Az egész Naprendszer mozgásban van, egységesen a galaxis központjához viszo-nyítva és egységeiben is a központi csillaghoz viszonyítva. A Nap tömegének 99,87%-a a központi csillagban összpontosul. A Nap azonban csak azért tűnik oly nagynak és fényes-nek, mert a legközelebbi csillag a Földhöz viszonyítva.

A Nap óriási sűrűségű gázhalmazállapotú állandó mozgásban levő anyagból van felépítve. A fényspektrum alapján meghatározták, hogy az anyag 85%-a hidrogén és 14%-a hélium, míg a megmaradt 1% egyéb elemek atomjai.

A napfény a fotoszférából ered, amely 400-500 km vastag, 6000°K hőmérsékletű izzó gázréteg. A fotoszféra felett több ezer km vastagságban a kromoszféra van, ahol a hőmérséklet még nagyobb, mint a fotoszférában. Napfogyatkozáskor a kromoszféra egy vöröses korongként jól megfigyelhető. A Nap legkülső burka a napkorona, amely csak napfogyatkozáskor látható, mint egy fokozatosan halványuló, a bolygóközi térbe bele-nyúló felhő.

Időnként a Nap felületén tüzes felhőszerű nyúlványok jelennek meg. Ezek a nap-kitörések, amelyeknek egy része eltávolódik, másik része pedig visszahull a kromoszférá-ba.

A Nap óriási tömege által az összes kőzelében levő kozmikus tárgyra gravitációs vonzást gyakorol és meghatározza mozgásaikat. A Nap és bolygói keringési pályákon mozognak és egyidejűleg saját tengelyük körül forognak. Ennek nyomán létezik a Nap-rendszer, melynek összetevői a következők:

• A bolygók

o Földtípusú bolygók jellegzetessége:

 méretük kicsi

 átlagos sűrűségük nagy

 nagy mennyiségű nehézfémet tartalmaznak: nikkel, vas, szilicium

 lassú a forgási sebességük

 kevés a holdjuk

 napközeli keringési pályáik vannak

o Óriásbolygók jellegzetessége:

 nagy a méretük

 kicsi a sűrűségük

 anyagi összetételük inkább a Napéhoz hasonlít: hidrogén, hélium

 a keringési pályájuk távol esik a Naptól

• A kisbolygók zöme a Mars és a Jupiter közötti kisbolygók csoportosulása

• A bolygók holdjai

• Üstökösek, meteórok, kozmikus por

• Bolygóközi tér

2. A Világegyetem és a NaprendszerRead this story for FREE!