^Marvel Oneshots^

^Pietro Maximoff^

- Már megint itt punnyadsz? - szólal meg valaki a hátam mögül. Felülök és hátrafordulva szembenézek a fehér hajú fiúval. Őt is a bázison hagyták a testvérével együtt.

- Mi az, hogy megint? - húzom fel az egyik szemöldököm.

- Tegnap is ezt csináltad, sőt tegnap előtt is - kortyol bele a kezében tartott bögrébe.

- Mi van benne? - kérdezem figyelmenkivül hagyva amit mondott.

- Semmi - vágja rá azonnal.

- Ja, én is a semmit szoktam iszogatni. Nagyon finom - ironizálok gúnyosan. - Ugye tudod, hogy konkrétan meg van tiltva neked a kávé? Túlpörögsz tőle.

- Nyugi, alig van benne koffein, nagyrészt tejből áll - mutatja felém a bögrét, amibe belenézek. Tényleg elég világos színe van.

- Ennyit sem kéne - rázom meg a fejem. - Azért iszod, hogy gyorsabb legyél?

- Nincs szükségem kávéra ahhoz, hogy gyors legyek - közli sértődötten.

- Azt mondod? - mosolyodok el pimaszul.

- Azt - bólint, és lerakja a megmaradt tejeskávét az üvegasztalra.

- Bizonyítsd! - nézek a szemébe kihívóan, mire elvigyorodik.

- Mivel?

- Mit szólsz egy futóversenyhez? - vonom fel a szemöldököm.

- Szeretnél veszíteni, mi?

- Nem szokásom - vigyorgok vissza, és tudom, innen már nincs vissza út. - Mennyi idő amíg a kávé hatása kimegy a szervezetedből?

- Kábe fél óra - mondja egy kis töprengés után.

- Szuper - csapom össze a tenyerem -, akkor fél óra múlva találkozunk kint a hátsó bejáratnál, és meglátjuk, ki a gyorsabb. Benne vagy? - nyújtom felé a kezem, amit gondolkodás nélkül elfogad.

- Még szép!

* * *

  Felvettem a kényelmes futónadrágom és sportcipőm, felkötöttem a hajam és most néhány nyújtó gyakorlatot végzek az udvaron Pietroval együtt. Közben Wanda figyel minket, akit sikerült rászednünk a bíró szerepére, és még egy sípot is találtunk neki, ami  ott csüng a nyakában.

  Felegyenesedem, kinyújtózok még egyszer utoljára, és késznek nyílvánítom magam. Pi is befejezi a mozdulatokat, így egymás mellett állva figyelünk Wandára.

- Nagyon egyszerű. Tízenöt kör az épület körül, aki elsőnek végez az összesel, az a nyertes, ezzel együtt a gyorsabb is - magyarázza a menetet. - Ha én véletlenül összezavarodnák a sok suhanás között, akkor majd megnézzük a biztonsági felvételeket - mutat a sarokba elhelyezett kamerára.

- Na, kezdjük már, győzni akarok - toporog a fiú.

- Jó - sóhajt egyet Wanda -,álljatok ide, a fehér csík a start vonal - mindketten odalépünk a krétával megrajzolt vonalhoz, amit majd muszáj leszünk eltüntetni, különben Tony kinyír minket rongálásért. A lány kicsit hátrébb lép, mi meg felvesszük a kezdő pozíciót.

- Felkészülni! Vigyázz! Rajt! - fúj bele a sípjába, mi pedig szinkronban elsuhanunk. Azonnal érzem ahogy az adrenalin szétárad a testemben, és az izmaim dolgoznak miközben szélsebesen futok. Másodpercek alatt teszünk meg több kört. Mellettem érzékelem Pietrot, fej fej mellett haladunk, de minden erőmet bevetve igyekszem megelőzni. Muszáj letörnöm az egoját. Előrelendülök, rágyorsítok, már majdnem megelőzöm, de abban a pillanatban hirtelen megbotlok, és az utolsó amit látok az a kék fény, utána teljes erőből becsapódok az aszfaltba. Fájdalmas nyögés szalad ki a számon, pár másodpercig fekete pontok táncolnak előttem. A távolból hallom a sípszót, utána Wanda kiálltását.