Jó Döntés Volt?-yaoi (Hun)

1.rész

Hogy mi az idegesítő az embereknek nevezett férgekben? Hogy nem tisztelik egymást. Még a csótány is jobban tiszteli fajtársát,mint az ember. És mégis ők a fejlettebb faj. Utálom őket. Nem gondolnak másra. Csak is magukra.
       Ezen gondolatok elmém környékezték, mikoris épp haza bandukoltam. Most igazából a rendőrségen lenne a helyem. Tudom. De én nem hagytam olyan könnyen magam. Elmenekültem. Nem haza tartok,mert tudom,ha keresnének elsőre ott tennék,majd a barátoknál,ismerősöknél. Most okosabb vagyok. Nem sietem el a dolgokat,mindent időben. Hagyom,hogy megérkezzenek házunkhoz a rendőrök, átkutassák azt,majd ha minden jól sikerül elviszik anyámat vagy mostoha apámat magukkal. Ha már engem nem kaptak el,legalább őket elviszik.  Majd megérkeznek az ismerősökhöz. Nem találnak,így átkutatják az utcákat. Én addigra már egy romos ház egyik retkes szobájában leszek,a narkósok körében rejtőzve. Ők megkínálnak egy kis porral, vagy bogyóval,amit én nem tagadok meg magamtól,de mielőtt azt felhasználnám tudatom elmásítására, ügyesszerrel lelövöm a mellettem lévőt,pontosan bordába, a velem szemben állót térden lövöm,a harmadikat futni hagyom. Ezalatt elterjed a hírem,a narkós fut, én pedig visszajövök a város piszkos negyedébe eladni amit kaptam a férgektől. Szerzek annyi pénzt,hogy a boltban vegyek egy  csokit, amit a pénztárnál elejtek,elterelve a kövér negyvenes éveiben járó nő figyelmét,majd a pult üvegén keresztül hasba lövöm,így kikerülve,hogy a kamera észrevegyen, kinyitom a kasszát, kilopom a pénzt. Útközben belógok a konyhaablakon át a házba,kikerülve a lakótársaimnak sem nevezhető személyeket,azaz az anyámat és mostohaapámat, összeszedem cuccaim,majd világnak indulok,kikerülve a rendőröket és a szemtanúkat. Felszállok a kurvákkal és pedofilokkal teli metróra,majd egész a következő városig utazok,ahol csak a bűn lakozik.
          Minden a terv szerint halad. Leszállok a metróra hasonlító romról,majd a legelső bandához betérek. Megjelenek főhadi szállásuk előtt. Két robobsztus pasas védi az épületet,fegyverekkel,amit egyhamar rám is fognak.
-Ki vagy?-dörmögi az ajtó jobb oldalán álló idős,őszülő férfi.
-Leon Miller vagyok. Sorozat gyilkos. Csatlakozni szeretnék a bandához.-mondom fennhangon kihúzva magam, hogy a bķőrdzsekim takarásából elő bújjon a vérfoltokkal teli felsőm,és a nadrágomon lógó pisztoly.
-Honnan tudhatnánk,hogy tényleg gyilkos vagy?-szegezi a kérdést.
-Talán kapcsolják be a tévét....-morgom. A tévében pont egy sorozatgyilkosról beszélnek.
-Leon Miller, az egyetemista férfi hat egyetemi társát lelőtte, tízet megsebesített, leszúrt két tanárt. Menekülése közben,lelőtt egy harmincas éveiben járó férfit, egyet súlyosan megsebesített. A rendőrség keresi. További híreink...
       Közben már a főnök helyettesénél várok. A pasas barna haja loncsosan lóg bele szemeibe. Barna bőre makulátlan, sima. A négerekhez nem  illő óceánkék szemei csillognak a tévé fényétől. Homlokát erősen ráncolja, szemöldökét vészesen összevonja. Rózsaszín ajkait rágdossa veszettül. Tanakodik.
         Döntésük szerint megvárják a főnököt,aki meg is jelent perceken belül. Fürtös barna haja vége vörösre festve,így egy különleges kisugárzást adva már így is gyönyörű arcvonalainak. Ívelt barna szemöldöke kíváncsiságát jelzi. Sárgás-zöld szemei  csillognak a kallandóban izzó parázs fényétől. Arca hőtől piroslik, kissé szeplős. Ajkai kiharapva néhány helyen, kicserepesedtek a kinti hideg széltől. Izmos teste vonalai kockás kék ingjén keresztül is látszik. Nem magasabb nálam sokkal,olyan 190 centi körül lehet. Nálam csak öt évvel lehet idősebb. Gyönyörű...