- miért nem ülsz le, louis? – kérdeztem, kezemmel az ágyamra mutatva.

- rendben. – felelt louis, majd beharapva alsó ajkát az ágyamhoz sétált. megfordult, és leült a puha matracra, terpeszben a lábaival. a nagy, eres kezeit a combjára simította.

szexi.

egyszerűen csak az ölébe akartam ülni, és csókolgatni a vékony, rózsaszín ajkait. apucinak hívni, és a farkára ülni.

baszki.

imádtam ezt a gondolatot, és akartam. és amit én akarok, azt megszerzem. de nem ma. még nem.

louishoz sétáltam, és lehuppantam mellé az ágyra. éreztem az illatát, ami nagyon tetszett. férfi parfüm illat, de emellett valami édes. valami édes, amitől ahhoz lett kedvem, hogy a mellettem ülő férfit magamhoz öleljem, és egész éjjel a karjaiban lehessek.

fura.

nem beszélgettünk, de még csak egymásra sem néztünk. egyszerűen csak ültünk, kínos csöndben. hisz még ismeretlenek voltunk egymásnak, és egyikünk sem tudta, hogy hol kéne elkezdeni a beszélgetést.

a világos rózsaszínra festett körmeimet piszkálgattam, amikor a szemem sarkából megláttam, hogy louis felém fordítja a fejét. éreztem, ahogy teljesen fülig pirulok, ettől az egy mozdulatától.

én is felé fordítottam a fejem, és elmosolyodtam.

- szóval, mivel foglalkozol, louis? – érdeklődtem, hisz meg akartam tudni néhány dolgot louisról. sokat...

- magántanár vagyok. középiskolás gyerekeknek segítek. matekban. – válaszolt louis a kérdésemre, mire bólogatással reagáltam.

matek...

engem is taníthatna.

- oh, tényleg? én utálom a matekot. – mondtam, egy olyan mosollyal az arcomon, mintha büszke lennék rá. louis felnevetett, és a hajába túrt.

- azt hiszem ezzel minden gyerek így van. – bólintott, majd sóhajtott egyet. - hát...mihez lenne kedved? – kérdezte, és lerakta kezeit az maga mellé, majd újból megnyalta ajkait.

oh louis, ötleted sincs...

- szerintem én mostmár csak elmegyek fürdeni, aztán alszok. – feleltem neki, megrántva az állam, és felálltam az ágyról. a szoknyám széléhez nyúltam, és felálltam a lábujjhegyeimre, egy ártatlan mosollyal az arcomon.

igazából mást terveltem ki.

- jó, rendben, harry. – állt fel ő is az ágyról, a földre nézve. - gemma szobájában leszek, ha valamire szükséged lenne. – mondta, ahogy az ajtómhoz sétált. - jó éjszakát majd, harry. – nyúlt a kilincshez, mosolyogva.

- jó éjt, louis. – köszöntem el én is, integetve egyik kezemmel. louis kilépett a szobámból, majd becsukta maga után az ajtót. én ekkor az ágyamra dőltem háttal, és boldogan nevetve. szétterültem, és csak vigyorogtam, mint egy idióta.

🌸🌸🌸

ahogy kijöttem a fürdőszobából, ledobtam a meztelen testemről a törülközőt, becsukva magam mögött az ajtót. felvettem egy tőlem három mérettel nagyobb pólót, majd az ágyamra ültem. a redőnyt lehúztam, hiszen már sötét volt odakint. az éjjeli lámpámat felkapcsoltam, hogy csináljak egy kis fényt a szobában. ahogy láttam valamit, lehajoltam, hogy az ágy alól ki tudjak venni valamit. nem kellett sokat kutatnom, hogy a kezembe kerüljön a tárgy, amit kerestem. azt leraktam az ágyra, és újra kutatni kerestem az ágy alatt, ezúttal egy kis műanyag üvegért. majd ahogy azt is a markomba fogtam, letettem szintén az ágyra, magam mellé.

babysitting? [l.s.]Where stories live. Discover now