Egy éjfekete ló vágtatott át az éjszakán.
A holdat sötét felhők takarták. Az égen egy csillag sem látszott. Koromsötétség uralkodott.
Egy vár magas tornyai törtek az ég felé, mint valami sötét óriás kinyújtott karmai.
Az egyik torony lábánál egy fekete köpönyeges alak állt. Letérdelt, majd csuklyáját hátrahajtotta, mely mögül egy női arc tűnt elő.
A ló és lovasa tovább vágtatott valahol a sötétben.
A lány gyertyát vett elő, majd meggyújtotta. A láng megvilágította a vár falának egy kis részletét. A fénnyel együtt a köpenyes lány árnyéka is a kőfalra vetült.
A lovas egyre csak közeledett fekete lován.
Az árnyék feltartotta kezét, melyben a gyertya volt.
Ám ekkor a falon egy másik árnyék is megjelent: egy férfié volt, a lovas férfié.
Az lovas kiverte a gyertyát a lány kezéből, mely lángra lobbantotta a füvet. Felkapta, és a közelben tébláboló éjfekete lóra ültette, aztán felpattant mögé, és elvágtattak az éjszakában.
Az eldobott gyertya lángjától a fű égni kezdett, majd a gyilkos tűz felfutott a várfalon, mígnem beborította a tornyot, és az egész várat.
A Lovas és a lány egyre csak vágtattak a sötétség leple alatt.
A gyilkos tűz hajnalig bekebelezte a várat.
Porig égett, nem maradt utána semmi. Nincs aki emlékezne rá, hogy valaha is létezett.
A Lovast és a lányt azóta sem látta senki.
Talán még most is ott vágtatnak valahol az éjszakában.
YOU ARE READING
Zene & irodalom
FantasyKépek, érzések, történetek, melyek egy-egy zene hallgatására születtek. Hallgasd a zenét jó hangosan miközben olvasol! :)
