Rablásból lett szerelem

1# Egy meghatározó döntés

Martin az igazgatóiba tartott, ahová pár perccel az előtt küldték, tudta, hogy nem számíthat sok jóra, ha maga az igazgató hívatja, de a lelke mélyén még reménykedett. Az ajtónál megállva lélegzett párat, majd benyitott. * - Jó reggelt.* Köszönt Martin és becsukta maga után az ajtót.* - Üdvözlöm. Kérem foglaljon helyet. * Mutatott az íróasztal előtti fotelra. Martin bólintott és leült.* - Tudja miért van itt? * - Nem igazán... * Vakarta meg a fejét. * - Tudja annyira sokat hiányzott az egész évben, hogy ezt már mi magunk sem nézhetjük tovább. A hiányzásai már jóval tovább mutatnak a megengedettnél, így el kell, hogy bocsássam önt. * Nézett rá sajnálkozva a férfi.* - De hát ez nem lehet, én igyekszem higgye el. Kérem ne rúgjon ki. * Válaszolta Martin, ahogy tudatosult benne a dolog. * - Sajnálom fiam, de ez így nem mehet tovább. Ha tényleg komolyan ide akar járni, akkor egyenlőre felfüggesztem és ha majd úgy érzi, hogy egyenesbe jött és képes minden erejével ide koncentrálni, akkor mi tárt karokkal várjuk vissza. * Zárta le a dolgot. Martin megadóan sóhajtott.

Negyed órával később teljesen letörve távozott az igazgatói irodából, és az utcára lépéséig azon gondolkodott, hogy mit tegyen. Szégyent és megalázottságot érzett. Elképzelte, hogy mit szólna az anyja, ha megtudná, hogy kirúgták, majd úgy határozott, hogy nem megy haza. Ekkor jött az újabb őrült ötlet, melyben eszébe jutott, hogy hogyan szerezhetne gyorsan pénzt, amiben Diane a gazdag családi háttérrel rendelkező lány játszott főszerepet.

Másnap Diane szokásához híven az iskola után a közeli parkba vette az irányt, semmit sem sejtve arról, amely történni fog vele. Egy csöndesebb részen foglalt helyet és nyújtózkodott a padon, ekkor Martin hátulról elkapta és szája elé nyomta az altatószeres rongyot. Diane pillanatokon belül elvesztette az eszméletét és abbamaradt az ellenállása, ekkor Martin a vállára kapta az eszméletlen lányt és a táskájával együtt a kocsijába rakta, amellyel nem messze parkolt le, majd gázt adott neki és szélsebesen elhajtott az ő titkos búvóhelye felé. Egy kis faház a város másik felében, amit az egyik haverja hagyott rá, praktikus, szép és még az erdő szélében is található, így teljesen megfelelt a célra.