Angel_____________________________________________
-Angel, drágám. Jó reggelt!-keltegetett anyukám.
-Reggelt. Szia anya! Mi a reggli?-mosolyogtam.
-Mit kérsz? Van szendvics, gabonapehely, ömm tojás vaaagy palacsinta.-számolta ujján.
-Szerintem elég a gabonapehely, de megcsinálom.
-Rendben.-bolintott.
Kikeltem az ágyból és a fürdőbe indultam. Lezuhanyoztam, megfésülködtem, és átöltöztem, majd lement a konyhába és a nappaliba.
-Apa?-kérdeztem anyát. Apa mindig a kanapén ült és a híradót kávét kortyolva.
-Elment.-vonta meg anya a vállát.
-Hova? Ugye nem vesztetek össze?-kérdeztem.
-Nem dehogy, csak dolgozni ment.-mosolygott.
Megettem a reggelim, felment fogatmosni, majd elköszöntem.
-Sziaaaaa!-ugrált oda a barátnőm Adel.
-Sziaa.-mosolyogtam.-Mi ez a nagy öröm?-vigyorogtam, csak mert ahogy Adel ugrál és vigyorog (azaz izgul) akkor ok nélkül elvigyorgom magam.
-Jön egy új osztálytársunk.-amint kimondta, kezdett nem érdekelni. Hogy miért? Ez egyszerű, nem bírom azokat akik csak úgy bele csöppenek évközbe egy új osztályba, és a legtöbbje azért, hogy ő legyen a középpont. Jó oké, oké, TISZTELET A KIVÉTELNEK.
-Na nem is örülsz?-kérdezi lelombozva.
-Tudod mit gondolok erről.-vontam fel a szemöldököm.
-Igen-sóhajt.-De fiú lesz.-huncut mosoly szökött arcára.
-Adel! Nem. Érdekel.-tagoltam.
-Tőlem lehet kutya is. Nem bírom az újoncokat.
-Bocsánat.-lehajtotta fejét.
-Semmi baj. Gyere ölelj meg.-mosolyogtam, aztán megöleltem.
Becsöngettek.
-Sziasztok!-Köszönt Mrs.Miralda.
-Jó reggelt!-köszöntünk kórusba.
-Bizonyára páran értesültetek arról, hogy új osztálytársatok lesz. Bemutatom Jack Scottland-ot.-mutatott az ajtóra. Majd belépett egy szőkés-barnás hajú fiú, zöldes-kékes szemmel. Olyan 195cm körüli lehetett. Egy fehér poló volt rajta, fekete farmerrel, egy gitár volt a kezében, és az oldalán pihent az oldal táskája ami gondolom a sulis táskája. Körül nézzett, és a tekintetünk összeütközött, amit direkt próbáltam kerülni. Haja kocosan a szemébe lógott egy picit.
-Jack! Mesélnél magadról, vagy inkább leülsz?-kérdezte a tanár.
-Leülök.-a hangja elképesztő volt. Hallani lehetett, hogy énekel vagy énekelt. Mély hangja volt, de még varázslatos.
Elindult. Melletem haladt el. És a leghátsó padba ült, ahol senki sincs.
Elkezdődött az óra, de nem igazán figyeltem. Irritált, hogy valaki nézz, ezért sokszor hátra pillantottam, de amikor oda nézztem elkapta a fejét.
Egész órán rajta járt a fejem.
Kicsöngettek.
-Mindenki mehet! De Jack és Angel marad.-utálom Mrs.Mirald-ot.
-Mi volt óra elején az a szemkontaktus?-vont kérdőre.
-Csak a haját nézztem.-mondta Jack. Igen a hajam olyan érdekes mi?-gondoltam magamba.
-A gitár típisát.-vágam rá.
-Jajj gyerekek. Ez nem
hihető. Amúgy Angel te pedig nem bírod a hangszereket tudtommal.-vonta fel az egyik szemöldökét. Mire bolintottam.
-Rendben, gondolom csak végig mértétek egymást, de több ilyet az órámon nem csinálni. Pláne amit óra közbe csináltál Jack.-Bolintott.
-Elmehtek.
Folyosón bandukoltunk. Amikor megszólal.
-Angel.-mivel én olyan 165cm vagyok ő pedig 195cm körül. Így szószetint felnéztem rá.
-Mond-nem néztem rá.
-Semmi, hogyan kaptad ezt a nevet?-kérdezte.
-Hosszú.-sóhajtottam.
