A Kezdetek Kezdetén

166 9 2
                                        

   - Csing-cseng!! - szólt az öreg, de ismerős iskola csengő.
A diákok nyüzsögve jöttek ki a termekből, köztük a mi főhősünkkel is.
   -Hé, Kira! - a kiabálásra hátrafordult, de ekkor egy felé száguldó papírgalacsin homlokon találta. Gyorsan leguggolt és felvette.
   - Ez meg mi? - kérdezte értetlenül.

   - Jun küldi

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

   - Jun küldi.
   - Jun? De még is...
   - Ja, de most léptem, bye-bye! - szólt közbe, ne hogy még a végén beszélgetést kezdeményezzen vele a lány. - Ja, majd el felejtettem! - perdült vissza egy pillanat erejéig. - Hae Ri azt üzeni, hogy jó turbékolást, te kis álszent! - köpött egyet a lány mellé, majd egy mozdulattal hátat fordított és pökhendien elsétált.

   Hát ez lennék én. Az iskola középpontja, természetesen nem jó értelemben. Csupán az a személy vagyok, aki mindig bajba kerül a nagy szája miatt és akin mindenki átgázol, ha tud. Az utóbbiak közé tartozik Hae Ri is. Jun az ő nagy szerelme és persze, pont engem ölelt meg tegnap, így kereszttűzbe keveredtem, ismét. Természetesen az is közre játszik, hogy mindketten énekesek vagyunk, így a konfliktus alapjáraton köztünk volt már, hiszen versenyszellem mindenkiben szunnyad. Nem tudom, hogy jobb vagyok-e, de az biztos, hogy kitartóbb és céltudatosabb. A legáhitatobb vágyam, hogy híres énekes legyek. Tudom elcsépelt, de ez az álmom és kitartóan ragaszkodok hozzá gyerek korom óta. Most csak az a fontos nekem, hogy ezt elérjem. Na de, térjünk is vissza a jelenbe.

   Kira hatalmas kíváncsisággal hajtogatta ki a papírgalacsint.

''Szia Kira!
Azt szeretném mondani, hogy jó lenne, ha ma tudnánk találkozni suli után a parkban.
Kérlek gyere, nagyon fontos lenne nekem.
Jun! :) ''

   - Na ne! Valahogy sejtem mit szeretne. - kámpicsorodott el, de ekkor hirtelen kiszedte a legjobb barátnője, a kezéből.
   - Oh, nocsak! Csak nem egy szerelmes levél? - heccelte Kirát, mivel látta, hogy igencsak savanyú arcot vág.
   - Nem! Csak Jun kért találkozót. - vágott vissza zavarában, majd a füle mögé tűrt egy kósza fekete hajtincset.
   - Szerintem szerelmet fog vallani. - kacsintott egyet.
   - Haj.. Sajnos én is erre tippelek. - konyult le a feje.
   - Húha ez egy nagyon komor tekintet. Nemet fogsz neki mondani? - faggatta izgatottan.
   - Hát... Igen. Hiszen nem szeretem. Meg amúgy is, most inkább a tanulmányaimra szeretnék koncentrálni. - biggyesztette le az alsó ajkát, mint egy kisgyerek.
   - Kár. Pedig Jun nagyon jó parti. - csücsörítette össze a száját, mint ha őt csókolgatná.

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Minden Megtörténhet (Befejezett) Historias para obsesionarse. Descúbrelo ahora