Csapdába zenélve

*One*

Az ablakon keresztül cikázott végig testemen a reggeli nap fénye. Ez egy nagyon szép reggeli momentum lenne ha nem menedzserem hangjára ébrednék. 

-Emma,ébresztő. Hasadra süt nap.-dobott hozzám egy párnát. 

Nyöszörögve megdörzsöltem a szememet,és ébredezni kezdtem álmomból. Rápillantottam Ryan-re a menedzseremre,aki szinte már a bátyám. Körülbelül 10 év van köztünk szóval ő a húszas-harmincas éveit rugdossa. Ennek ellenére ő nem rendelkezik komoly gondolkodással,mert néha olyan mint egy kis kamasz. És pont ezt imádom benne. (Bár néha amikor nekem kell őt nevelni és normális viselkedésre tanítani,az kicsit ciki.)

Mosolyogva nyújtottam rá a nyelvemet. Amire ő elnevette magát,majd a szekrényemhez lépet és pár ruhadarabbot dobott az ágyamra.

 -Ne nyújtogasd a nyelved mert levágom. Inkább öltözz aztán készülődj mert ma egy kávézóban énekelsz.-mondta sürgetve engem. Nehezen kikászálódtam az ágyamból,és fürdőbe mentem ahol megpróbáltam életet varázsolni az arcomra,egy kis sminkkel. Majd felöltöztem és kifésültem barna tincseimet és hagytam hogy a vállamra omoljon a hajzuhatagom. A tükörben még egyszer lecsekkoltam magam majd vállamra vettem a gitártokomat és elindultam le a lépcsőn. Ryan már a nappaliba várt a bejárat előtt,a kezében a kocsi kulccsal. Együtt léptünk ki az ajtón és bepattantam mellé a kocsiba és elindultunk a kávézó felé. Egész úton énekelgettük a kedvenc zenéket közben jókat nevetve. Miután megérkeztünk a kávézóhoz Ryan megállt előtte.

-Ügyes legyél nekem. Nyomj nekik nagyon klassz zenéket.  Bűvöld el őket.-mondta és egy apró puszit nyomot az arcomra. Mosolyogva bólintottam és kiszálltam a kocsiból.

 Hátamon a gitárral léptem be a kávézóba ahol egy fiatal fiú aki a itt dolgozik útbaigazítást adott. Elmutogatta azt a kiugró kis részt amin zenélni fogok a vendégnek. Majd kihelyezte a mikrofont amit be is üzemelt és kezdődhetett az én dolgom. Kiléptem és mikrofonba bemutatkoztam és bemondtam az első zeném címét. Leültem a székre,kezembe vettem a gitárt és elkezdtem rajta pengetni a számot,amit később énekelni is kezdtem. 

Ahogy telt azt idő egyre több számot játszottam le,és az emberek csak gyűltek. Már este fele járhatott az idő,és kicsit már feszengve éreztem magam zenélés közben. Ugyanis az egyik asztalnál egy fekete kabátos,férfi ült aki folyamatosan követte minden mozdulatomat a szemével. Nem olyan volt mint egy közönséges hallgató..De lehet hogy csak én képzelem ezt be magamnak. Nem tudtam már figyelni a zenére és el is rontottam egy akkordot. Itt már éreztem hogy szünetet kell tartanom. 

-Öhm,szeretnék egy kis szünetet tartani,de ne aggódjanak hamarosan folytatom.-mondtam be mikrofonba majd ahogy elindultam le a kis lépcsőn a fekete kabátos férfi is felállt az asztaltól. 

Bementem a raktárba ugyanis megengedték hogy itt pihenjek egy kicsit mielőtt újra neki látók a zenélésnek. Éppen az ásványvizemet kortyolgattam és próbáltam minden rossz gondolatot kiűzni a fejemből mikor a raktárban hirtelen lekapcsolódott a lámpa. 

Egy ajtó nyílást hallottam. A következő pillanatban már szembe találtam magam valakivel. Nem láttam a sötétben az arcát,de éreztem hogy a tekintete belefúródik az enyémbe. Hideg kezével végig simította lágyan az arcomat. És bele lehelt a nyakamba majd apró puszikkal hintette. Testemen végig futott a hideg,a szívem vadul kalapált,a tüdőm össze szorult,képtelen voltam megszólalni. A férfi átkarolta a derekamat és fölém nyúlva levett valamit a polcról. Nem értettem mi történik..Hirtelen egy ütést éreztem a fejemen,majd minden elsötétült..