Proletárok lepték el az éj sötét utcáit
A hangtalan hangok hangosan halatták eszméiket sikertelenül
Hisz senki nem halotta őket
Ők, kik többet tudnak mint bárki más nem tudnak semmit
De nem áldottak tudatlansággal
A hangtalan árnyak tovább áltak
Új helyen próbálják szerencséjük, de ott se járnak sikerrel
Sikolyok lepték el a meg világított utcákat, melyek sötétségnek honoltak
Meg nem zavarná a csöndes éj tisztaságát
De társaik, se uruk, itt se halották őket
Bármerre léptek, nem látták őket, nem halották
Ezen emberek tömege nem talált megoldást
Ehez hasonlóan mást se, megváltást
De vajon fognak? Ezt csak akkor tudhatják, mikor lelkük utoljára elhagya testük és az ég felé szálnak
Vagy a pokolban örvendeznek győzelmük felet bűnös bűntelen társakkal
