Az Ikrek

Egyedül

   Aznap változott meg minden. Mikor haza értem az edzésről a ház elhagyatott volt.  Az üres konyhában teljes csönd honolt. Először az ikertestvérem, Frank szobáját néztem meg hátha csak szórakozik velem. Nem ez lenne az első. Mivel ő nem jár edzésre ezért mindig sokkal hamarabb ér haza. De ma nem ez történt ,és ez meglepett. Anya késő estig dolgozik így az ő szobáját át se kutattam. Apa... , őt soha se ismertem. Anya mindig azt mondta nagyon kedves és sármos férfi volt , de én nem szoktam hinni neki. Aki elhagyja a feleségét és két gyermekét a munkája miatt az nem lehet jó ember. Én mindig is egy dús gazdag, kapzsi embernek képzelte aki egész nap dolgozik ,este pedig vad idegen gyönyörű nőkkel tengeti az idejét.

    Mikor ténylegesen végig jártam a házat és megtaláltam az egyetlen élőlényt , Argoszt a vén kutyát,  kivettem a hűtőből egy kis innivalót és kaját és ezzel a kis zsákmánnyal fölmentem a szobámba. Mikor fölértem letettem az ételt az asztalomra ,én pedig ledobtam magam az ágyra. Első dolgom az volt ,hogy írtam egy sms-t Franknak.

                                                         " Frank! Hol vagy?

                                                                   Hívj fel!!!"

Utána letettem a telefont az éjjeli szekrényemre. Kicsit hátra dőltem az ágyra és végig gondoltam a napomat. Már június 6.-a volt de a tanárok csak most jöttek bele a házi osztogatásba. Olaszból csak három oldalnyi, kémiából két oldalnyi házit kaptunk. Ráadásul még szünetekben se hagynak minket békén. Ma például  az ének tanár Miss Sofi szállt ránk mikor az udvaron kapcsolódtunk ki. Azt mondta ,hogy a harmadik szünetben nem lehet kimenni az udvarra, ami egy kicsit őrültség mivel erről a szabályról még életemben nem hallottam.Na mindegy.

   Gyorsan felkászálódtam az ágyamból és leültem az asztalomhoz megírni a házimat még fél nyolc előtt. Akkor jön meg anyu és minden estét egy jó kis családi vacsival zárunk. Bár ez lehet ,hogy ma nem jön össze mivel Frank még mindig nincs itthon. Már éppen belemerültem az olasz háziba mikor valaki kopogott. Megnéztem az órát. Háromnegyed hét múlt öt perccel. Már meg örültem ,hogy a tesóm végre megérkezett ,de mikor kinyitottam az ajtót teljesen lefagytam.  Az ajtóban egy ősz olyan 60 év körüli öregember állt.

- Gyorsan! Pakolj és indulnunk kell. A kocsiban mindent elmondok!- mondta sietősen.

- Na ,de mégis uram ki maga?- ekkor láttam meg ,hogy egy kocsi hajt be az utcába. Csak reméltem ,hogy anyám az.

- Nincs erre idő! Siess mindjárt itt lesznek!

- Bocsánat ,de anyám mindjárt itt lesz és addig nem hagyhatom el a házat!- a kocsi egyre közeledett.

-Nem érted hogy életveszélyben vagy!

- De...-ekkor a kocsi leparkolt ,de nem anyáé. Ez egy szín fekete furgon volt.