Megjöttünk köcsögök!

1. rész

A Fegyveres Nyomozó Iroda ismét visszatér a mindennapokhoz az átbulizott nap után. Ki kevésbé, ki jobban másnaposan, de mindenki amennyire tőle telik visszarázódik a megszokott kerékvágásba. Egyszer csak valaki berúgja az ajtót - kopogás nélkül majd két női alak lesz kivehető. Az alacsonyabbik elkurjantja magát.

- Visszajöttem köcsögök!

- Ennél szebb beköszönésed nem is lehetne. -csak ennyit fűz hozzá a magasabbik aki egy lépéssel hátrébb is áll.

Dazai Osamu a hangok hallatán egyből felkapja a fejét s az érkezők felé pillant. A férfi haja kissé hullámos, s sötétbarna színű, frufruja a szemei elé lóg. Fürkésző tekintete világosbarna. Nyakát, s mind a két karját kötések fedik. Fehér inge felett egy sötétbarna mellény van, amire egy bézs, szinte a bokájáig érő kabátot vett fel, aminek a zsebeibe süllyeszti a kezeit. Nyakában egy sötétebb színű szalag van egy türkiz színű kővel megspékelve. Egy asztalnál ül, lábait annak lapján pihentetve. Majdnem hátraesett, amikor az ajtó hangos csattanással bevágódott. Már épp morogna, amikor az ismerős arcok láttán lenyugszanak a kedélyei, s széles mosolyra húzza az ajkait.

A két lány első ránézésre igen különbözőnek tűnik, eltekintve az öltözködési stílusukat. Ugyanis mind a ketten szinte csak feketében vannak, s ránézésre szerethetik a bőrcuccokat, meg a kapucnis köpenyeket, vagy pulcsikat. Ám, ha az ember jobban észreveszi, feltűnik neki, hogy a szemük színe is ugyanolyan. Halványkék, némi zöld árnyalattal. Pontosabban, az alacsonyabb lánynak csak az egyik szeme ilyen színű, míg a másik aranysárga.

A magasabb lány haja a vállig érőnél valamivel hosszabb, s színe sötétvörös, egy kevéske barnával. Arcvonásai komolyak, semmi nem olvasható le róla. Nyakra simuló, fekete nyakörvre emlékeztető ékszert visel. Fehér, nagyjából a combja közepéig érő hosszított trikó van rajta egy fekete szoknyával. Csizmája szintén fekete, s térdfelettig ér. Ehhez kiegészítőnek egy ugyanilyen színű, csuklyás köpeny van a vállára vetve, amit nyak alatt egy piros drágakővel díszített kitűző tart össze.

Az alacsonyabbik haja fekete, s hosszú, s körülbelül tincseiből húsz centiméter kék színű. Arca kissé gyermetegebb, szóval nagy valószínűséggel ő lehet a fiatalabb is. Bal fülében két karika alakú fekete piercing kapott helyet, amik pont kikandikálnak a hajkoronája alól. Fehér haspólót visel egy fekete rövidnadrággal, ami alá egy sötétebb színű harisnyát vett fel. Bőrdzsekije a változatosság kedvéért fekete, s ujjai kissé lecsúsztak a válláról. Csuklóján különféle anyagú és színű karperecek díszelegnek.

Atshusi Nakajima az öngyilkos hajlamokkal megáldott barna hajúhoz araszol. Haja szürkés, frufruja a jobb oldalon hosszabb, leér egészen az álláig. Szemei arany színűek. Egy fehér inget visel, míg nyakában egy fekete nyakkendő van megkötve. Nadrágja, mi a térdalattig ér, szintén ilyen színű, ahogyan az ujjnélküli kesztyűje, a huzentrógere, s a bokacsizmája is.

- Dazai-san. -súgja egyik kezét szája előtt tartva- Ezek kicsodák?

- Ők itt Kay Sakunosuke, egy áldott civil és a nővére Ai Sakunosuke, a Dokkmaffia egyik ügyintézője, szintén képességgel rendelkező.

Az ezüstös hajú eleinte csak egyszer a lányok felé, másszor pedig Dazai felé pislog, majd szemöldökét felvonva sikeredik neki egy olyan érdekes fejet vágnia, hogy azt még a kötéses sem bírja megállni mosolygás nélkül.

- Mégis mit keres itt egy Dokkmaffiatag?!- emeli meg a hangját a tervezettnél jobban, így azt nem csak Dazai hallja meg. A választ nem attól a személytől kapja meg, akitől várná.

- Hát már beugrani sem szabad? -szólal meg egy női hang a fiú mögül aki mikor hátrapillant, már mind a két számára ismeretlen lány ott ácsorog. Atsushi hiába magasabb az egyiküknél kicsikét összehúzza magát, ahogyan az idegeneket méregeti.

- Nyugi kisfiam, nem kell félni, nem bánt az a csúnya néni. Na meg, én sem harapok.- paskolja meg úgy a felemás szemű a fiú fejét, mintha amaz csupán valami aranyos kiskutya lenne.

- Néni ám a jó édes...- a mondat befejezésekép ököllel fejbecsapja a vöröske a nála alacsonyabb lányt, aki válaszul felnyekken. Atsushi megkeresi Dazai tekintetét, mielőtt újra megszólalna.

- Ezek komolyan testvérek?- a válasz egy egyszerű bólintás a kérdezett személy részéről- És, mit keresnek itt? Főleg úgy, hogy az egyikük a Dokmaffiától jött? -a vöröses hajú vesz egy mély levegőt, majd mutató ujját felemelve kezd mondndójába.

- Először is, ha még egyszer a munkaköröm miatt meghallom hogy egy rossz szavad is lesz, a füled a sarkadhoz kötöm. Remélem világos. -középső ujja is követi a mutatót- Másodszor, ő ide akar csatlakozni. -végül gyűrűs ujját is megemeli, átvezeti tekintetét Dazaira- Dazai, ha azt műveled vele is, mint a bátyánkkal, neked befellegzett. Értve? Oké.

- Mit művelt Dazai-san a bátyjukkal, kisasszonyok? Szobára vitte? A falumban azt mondták, hogy az elég nagy bűn... -szólal meg a háttérből Kenji Miyjazawa, egy szőke, kék szemű fiatal fiúcska. Szalmakalapja lazán megkötve lóg a nyakában a vállaira. Fekete, háromnegyedes ujjú felsője felett bő, kissé megszaggatott rövidujjút visel. Kantáros nadrágja halványkék színű, s a térdégig ér, derekán egy barna bőrövvel van összefogva rajta. Lábán strandpapucs.

A szöszke megszólalására Ranpo Edogawa, aki eddig nagyobb érdeklődést mutatott az újsága iránt, most leteszi az említett olvasmányt s a beszélgetők felé néz - más nincs is a szobában, aki bármit is reagálna az egészre.

- Na de Dazai-san... -felkuncog a legutóbb említett- Azt hittem te a lányokat szereted.

Ranpo fekete hajjal rendelkezik, sapkával a fején. Szemei csukva vannak, így nem lehet kivenni, hogy milyen színű. Arcvonásai és magassága alapján az ember arra a következtetésre jut, hogy az illető nagyjából 12 éves lehet. Fehér inge felett egy fekete mellény van, nyakában kékes nyakkendő lóg lazán megkötve. Nadrágja, vállra vethető, köpenyszerű kabátja és sapkája ugyanúgy barna színű. Cipője fekete, zoknija hosszú szárú, s fehér színű.

- Izé..- vakarja meg a kötéses karú a tarkóját zavartabban, mintha arca halvány rózsaszínes árnyalatot venne fel- Nem vittem senkit sem szobára... és... öhm...

- Szóval szűz vagy.- szakítja félbe a nyekergést Kay, a fiatalabb Sakunosuke. Erre a megállapításra nővére nyerítve nevet fel.

- Nem, azaz igen, vagyis...- hadonászik össze vissza Dazai, lassan azt sem tudja, hogy mire mit kellene válaszolnia- Nem vittem Odasakut szobára. És a lányokat szeretem. Bizonyítsaaam?~

- Akkor mit csináltál vele?- szólal meg Atshusi mielőtt a barna hajú a saját kérdésére választ kapna. Csend ül a helyiségre s a két lány összenéz majd Ai szólal meg száraz hangon.

- Hagyta meghalni. - a szürkés hajú fiú szemei kissé elkerekednek ahogy Dazaira pillant, aki a padlóval szemez jobb kezével bal felkarját simogatva. A fekete hajú fiú egy pillanatra kinyitja szemeit melyek mélyzöldek majd azonnal vissza is zárja s a laminált felülettel szemezőhöz intézi kérdését.

- Na akkor felmutatsz valamit hogy el is higgyük hogy a lányokat szereted?

Akihez a kérdés szólt, azaz Dazai, hirtelen húzza széles vigyorra az ajkait, ezzel megtörve a letargikus hangulatot. Ai már a vigyor láttán inkább az iroda másik végébe araszol, egyenesen Ranpo mögé. Az már lényegtelen, hogy a fiú jóvalta alacsonyabb nála, na meg ül. Látta már elégszer ezt a vigyort bevetések -mikor még a fiú is maffiatag volt- közben, hogy tudja: Nem jelent jót.

Az irodában csend uralkodik. De egyáltalán nem kínos, inkább feszült, s várakozással teli. Minden szempár Dazaira és a felemás szemű lányra szegeződik, akik között a távolság egyre csak csökken. Kay felvont szemöldökkel, s kissé értetlen ábrázattal figyeli a felé közeledő férfit, ám nem hátrálna. Mikor a két alak közt már csak centik vannak, a gesztenyebarna hajú az alacsonyabb lány derekára csúsztatja a jobbját, míg baljával az állára fogva szegi fel azt kissé, miközben lejjebb görnyed. Kaynek már ideje sincsen -meg nem is akar- ellenkezni az egész ellen, ajkaik összeérnek egy csók keretében.

*************************
Nah, megjöttem. Nem evett meg se tehén, se ufó, se semmi hasonló. Csak MondoCon is volt és most pedig PiciDemon hugikámnál csövelek. Amint rá tudom venni hozunk még nem tudom mit, mert nah. Másnál nem illik szerintem elbújni a sarokba egyedül írni xD Amúgy szerintetek melyik az enyém és melyik az írótársném karaktere?