Sírok az ágyamon, sírok a párnámon.
Könnyeim lefolynak, a képek elmosódnak.
Fáj a lélegzés, fáj a létezés.
Nem tudod mit okoztál, szívembe tőrt forgattál.
Egy szó, mit lehet komolyan nem gondoltál,
Nekem vele egy törött szívet okoztál.
Mindenki megmondta, mindenki tudta.
S én mégis hittem, hogy szerethetsz,
Hittem, hogy megbecsülhetsz.
Bíztam, benned de miért is?
Ott voltam előtted. De mégse kellettem neked.
Eldobtál, mint egy rongybabát, s mit hagytál magad után?
Egy összetört szívű lányt.
Egyszer ha lesz elég erőm elmondom neked, hogy mit tettél...
Engem lelkileg tönkretettél.
Hali! Mindig is szerettem verseket írni, és a környezetemben levők mind azt mondták, hogy tehetségem is van hozzá. Nem akarom, hogy kiderüljön, hogy csak elfogultságból mondták. Segítsetek nekem ti! Ha tetszik, és úgy gondolod, hogy tényleg van hozzá némi tehetségem, kérlek jelezd!
Love ya!
E💘
ESTÁS LEYENDO
Poems
Poesía"Egy lány,ki szárnyal, Versbe szedett gondolatai által." ©FloweerWild, 2017
