2.

118 13 2
                                    

Tyler szemszöge:

-Vasárnap,19:00-

Joshhal sétáltam hazafelé.Egész nap azon a szombati beszóláson járt az eszem.Talán nem kedvelt engem? De legalább kiengedtek a kórházból,és húzhattam elfele. Nem tudtam, hogy milyen lesz Joshnál.

Megérkeztünk a házához.Egy társasházban lakott,láthatóan új építésű volt.Az ablakoktól mindent lehetett látni,mindegyik apartmanban modern cuccok voltak.Láthatóan nem egy olcsó költség volt a ház megépítése.

-Megérkeztünk -mondta egy halvány mosollyal,és beengedett a főbejáraton.

Úristen.Micsoda kert volt.Mindenhol gyönyörű szép gyönyörű pálmafák.Nem hittem volna hogy Josh ilyen helyen lakott.A folyosó is...gyönyörű volt akkor.

Kinyitotta a az ő lakásának az ajtaját,és beléptem.Esztétikus.

-Kérsz valamit? -kérdezte.

-Nem kérdek semmit,köszi,inkább leszeretnék feküdni.Álmos vagyok.Még mindig egy kicsit elvagyok ,,varázsolva"...Most inkább megyek,és lefürdök.Most már remélem tudok egyedül zuhanyozni. -dörzsöltem meg a szemeimet,és valakit láttam.

Talán Blurryface volt az?

Megfolytotta Josht,és azt suttogta nekem:

,,Soha nem lesz senkid,őt is el fogod veszteni."

Elsírtam magam,és Joshhoz futottam.

-J-...Josh-h...j-jól vagy? -a beszédem szétomlott,alig tudtam mondani valamit.

-Mi a baj? -tudakozott aggódóan,és megölelt.

-B-b-blurryface...megfolytott t-téged...

-Ki az a Blurryface? -nézett a szemembe,az én szemembe ami tele volt könnyekkel.

-Majd e-elmondom...amikor majd az ágyba v-vagyunk...

-O-oké.Akkor megyek majd  másodiknak a fürdésben.Jól érzed magad? -törölte le a könnyeket az arcomról puha kezeivel.

-Nem vagyok jól.E-egyátalán nem...Majd-majd el is mondom miért csinálta ezt...

Gyorsan lefürödtem,és megvártam amíg Josh is lemosakszik.Az ágyban voltunk.Igen,egy ágyban.Most azt gondoljátok hogy meleg vagyok.Pedig nem.Lehet,hogy egy kicsit többét éreztem Josh iránt mert ő volt az egyetlen barátom 20 év után.

-Na,szóval,ki is az a Blurryface? -akarta tudni.

-B-blurryface ő az én d-démonom,
ő a félelmeimet jelképezi...De néha,olyan rossz szokott lenni,hogy-hogy már a saját szememmel látom őt...

-És miért pont engem folytott meg? -nézett rám nagy barna szemeivel,és megfogta a kezeimet.

-Mert te túl fontos vagy nekem.Ez elég buzisan hangzott -nevettünk együtt.

-Mesélj még magadról...Olyan keveset hallottam még rólad bébi...

-Te buzeráns állat -röhögtünk,és elővettem egy puha párnát - ,ezt kapod...

Az arcába dobtam,de azért ő is visszavágott.Oda-vissza nyomtuk egymás arcába a tárgyat,és végül teljesen kifáradtan tértünk vissza a helyünkre.

Hamarosan elaludt Josh.Elővettem a telómat,csináltam öt képet róla ahogy alszik.Olyan cuki volt.

Majd én is elszenderettem.

                        •••••••••••••••

Sziasztok! Ez egy elég rövid rész lett,mert holnap töridoga és csak ennyit tudtam összehozni tanulás közben.Sőt,még egy előadást is kell készítenem bioszból,és azzal még kész sem vagyok >< De azért remélem tetszett!

(ne) hagyj itt== joshler (TRIGGER WARNING)Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora