- És akarom tudni miért rossz fiú? Vagy csak a tetoválások miatt? - kérdezett bele anya.

Szavára, elhúztam a szám és elfordítottam a fejem.

- Nem csak amiatt és nem hiszem hogy akarod - ingattam a fejem.

- Hát jó, rád bízom. Bízom benned - mondta.

Valószínűleg látta rajtam, hogy kicsit folyamatosan zárom a témát és nem akart faggatni. Egyszerűen csak sejtem, hogy ha a drog és illegális dolgok szóba jönnének, minden alkalommal mikor Harryvel vagyok stresszelne és aggódna, amit inkább el akarok kerülni és jobb megtartani magamnak. Bár azok alapján amiket mondtam már biztosan sejti, de örültem, hogy nem húzta tovább a témát és egyszerűen lezárta annyival, hogy bízik bennem és tudom mit csinálok. Nem tervezem magam lecsukatni, és Harry tudom, hogy soha nem bántana vagy sodorna direkt bajba, így egyelőre azt éreztem nem lehet baj. Aztán lehet nagy pofára esés lesz a vége a fene nagy barátságomnak Harryvel, de az még a jövő zenéje.

A kávézóból egy tárgyalásra mentem. Igen én, egy tárgyalásra. A szorongás megvolt, nem túl meglepő módon, de izgatott is voltam, hiszen ez a tárgyalás azt mutatta működik a tervem és haladok előre. El akartam kezdeni koktélokat is árulni, főleg tavaszi-nyári időszakban jó lenne néhány menő koktél, amiket főleg lány csapatok kérhetnek majd, a nők jobban szeretik az ilyesmiket, ahogy én is, így gondoltam jó lehet. A tárgyalás így néhány beszállítóval volt, hogy ezekhez a koktélokhoz legyen folyamatos hozzávaló. Sőt, Abby és Robert tanfolyamát is fizettem, hogy részt vegyenek egy képzésen, hogy tényleg tudjanak is ilyesmit gyártani. Szerettem volna folyamatosan bővíteni a helyet, hogy feljebb és feljebb lépjünk még ha csak apró lépésekben is egyelőre.
Egészen jól ment, mindent lefixáltunk, megbeszéltük a szállítást és az árakat, majd végeztünk is. Gyorsabb és könnyebb volt mint gondoltam.

A tárgyalás után még beugrottam a Romba is. Ahogy beléptem a bejáraton meglepetésemre kiszúrtam Aaront a pultnál, épp Abbyvel beszélgetett és már megfordult a fejemben, hogy még gyorsan kitolatok, de inkább nem tettem, hanem egy mosolyt erőltettem az arcomra és a pult felé tartottam.

- Sziasztok - köszöntem. Abby és Robert a pultban foglalatoskodtak, így én már nem akartam még több helyet foglalni és csak oldalt álltam meg. Eredetileg csak az volt a terv, hogy beugrom megnézni minden rendben van-e. Nem terveztem sokáig itt lenni, de már ez volt a harmadik napja, hogy nem voltam bent.

- Szia, azt hittem bent leszel - üdvözölt Aaron és egyből leugrott a bárszékről, hogy egy gyors ölelésbe húzzon. Ezért örülök mikor a pult ott van előttem, semmi felesleges emberi kontakt. Mindig megvéd.

- Nos, itt vagyok - mondtam. Rettentően kínosan éreztem magam, egyszerűen azok után ami véghez ment Aaron és Felix között ezen a ponton már nem akartam tovább húzni és elengedtem volna mind a kettőjüket. Ugyan ezt láttam Feixen is. A nyáron egyszer voltak bent együtt, és láttam rajta, hogy ő is be van sokallva Aarontől akárhányszor engem szóba hozott, hozzám beszélt vagy épp cukkolt minket Felixel a múlt miatt. - De csak beugrottam megnézni minden oké-e - tettem hozzá mikor elengedett és visszaült a bárszékre.

- Jött áru, itt a számla és itt vannak a jelenlétik a hónapra - adta a kezembe Robert a köteg lapot. Én csak bólintottam és a kezembe vettem. - Amúgy minden jó.

- Szuper, holnap jövök - köszöntem el és a hátsó kijáraton, a raktáron keresztül távoztam is. Nem akartam sokáig húzni, Abby tudta is miért jövök el ilyen gyorsan, így magyarázkodnom sem kell majd a jövőben.

Torn / TörésWhere stories live. Discover now