Kifejezetten meglepett ahogy Zayn egyből védelmezni kezdte, nem is nagyon gondoltam arra, hogy ismerik egymást de az, hogy jóban is vannak még jobban meglepett. Ezek szerint csak én szúrtam a szemét amiért velem ilyen lekezelő volt. Gondoltam nem hagyom nyerni ilyen könnyen. Biztosan az a legutolsó dolog amire számít, hogy visszamegyek. Szeretem az embereket meglepni akár negatív, akár pozitív értelemben. Szeretek én irányítani, így csatlakoztam Zaynhez vissza a Romba. Kicsit ráncolta a szemöldökét a hirtelen jött döntésem és hangulatváltozásom miatt, de inkább nem tette szóvá. Jobb is, érdekes lenne ezt kimagyaráznom.

Amint bementünk egyből a pult felé pillantottam, ő pedig egyenesen ránk. Akartam látni azt ami végigment rajta. Ahogy egy pillanatra elkerekedik a szeme, majd nagyot sóhajt és elpillant hogy leplezze amiért meglepte, hogy már megint én vagyok az. Egyből láttam, hogy kényelmetlenül egyik lábáról a másikra állt ahogy a pult felé tartottam, viszont mintha egy megkönnyebbülés szaladt volna át rajta amikor meglátta Zaynt mögöttem. Furcsa csaj volt.

- Oh nézzenek csak oda a kedvenc pultosom milyen laza ma - hangzott Zayn, pedig még oda sem értünk teljesen. A hangos zene ellenére is hallotta Clarissa, hiszen szégyenlősen elmosolyodott és a fejét ingatta. Tényleg nem volt az az átlagos pultos. Ha a legtöbb helyre bemész a pultos egy miniszoknyában fog előtted álldogálni, nem így.

Csak csendben leültem ugyan arra a bárszékre ahonnan pár perce felálltam. Mellettem Zayn volt, aki egyből szóba elegyedett vele, míg az én tekintetem rátapadt az arcára és a testbeszédére. Láttam, ahogy először kicsit feszeng, de hamar felengedett ahogy belemélyedt kicsit abba, hogy Zaynnek elmesélje milyen napja volt. Ahogy beszélt egyre inkább eltűnt a fejemből a düh és egyre inkább másra koncentráltam. Az első dolog ami kibillentett az az volt, ahogy felemelte a kezét, ami eddig eltűnt a pulóvere ujjában hiszen kicsit hosszú volt rá. Kifejezetten alacsony volt, így a végtagjai is nyilván rövidebbek voltak. A hajához emelte a kezét és egyszerűen kihúzta belőle a hajgumit. Hova volt ilyen megbabonázó az, ahogy a sötét haja tincsei erőtlenül hullottak le a hátára? El is gondolkoztam vajon igazi-e. Manapság olyan egyszerű mű szájat, mellett csináltatni minden nőnek, ilyen természetesnek tűnő hajat sem lehet nagy dolog. Ha a kezemet oda vezetném a tövéhez biztos hamar választ kapnék a kérdésemre. Olyan puhának tűnt. Meg is jegyeztem magamban, hogy jobban tetszett így leengedett hajjal, mint összefogottal eddig. Mik egyáltalán ezek a gondolatok?

- Honnan ismeritek amúgy egymást?

Zayn kérdése egyből visszarántott az amúgy is hülye gondolataimból a valóságba. Clarissa is egyből rám kapta a tekintetét, majd vissza Zaynre és a fejét ingatta.

- Nem ismerjük - válaszolta hidegen. Erről beszélek. Ahogy Zaynhez beszélt eddig mosolygott, ragyogtak a szemei, viszont amint eszébe jutott, hogy én is itt vagyok elkomorodott és hideg lett.

- Ja a banda, vágom - kapott a fejéhez Zayn, ezzel megválaszolva a maga kérdését. - És mi a probléma?

- Milyen probléma? - ráncolta a szemöldökét Clarissa.

- Hát Harry azt.. - kezdett bele Zayn, de a pult alatt a bokájába rúgtam. A mondata egyből félbeszakadt és értetlenül nézett rám. Elég volt a szemébe néznem hogy értse, hogy inkább ejtse a témát. A viselkedésünket látva Clarissa tekintete talán csak még összezavarodottabb lett, de nem kérdezősködött. Egyszerűen nem az én műfajom a magyarázkodás, márpedig az következett volna ha Zayn elmondja a bejárat előttit.

Torn / TörésOù les histoires vivent. Découvrez maintenant