Do you ever feel like breaking down?
Túl sokat tétovázom érdemes-e élnem. De arra a döntésre jutottam, hogy még kis ideig bírom. Csak is Adam miatt. Ő az egyetlen, és egyben legjobb barátom. Igen, fiú, de ő volt az egyetlen aki észre vett. Mindent megtudok vele beszélni. Vásàrolni nem szoktam, de ha kell új ruha mindig eljön velem. Sokban hasonlítunk egymásra.
Gondolat menetemet a busz fékezése ejtette ki. Felléptem a lépcsőfokokra. Felmutattam a bérletemet, majd helyet foglaltam. Bedugtam a fülesem a fülembe, majd elindítottam a Simple Plan- Welcome to my life c. zenéjét.
A busz lefékez, ami azt jelenti, hogy nekem le kell szállnom. Vettem egy mély levegőt. Tüdöm megtelt a friss levegővel. Oldalra néztem, majd megpillantottam Adamet közeledni felém. Mikor oda ért hozzám szoros ölelésébe vont.
-Szia. -tolt el magától.
-Szia.-mosolyogtam rá. Elindultunk a suli felé, majd mikor az ajtó elé értünk megszólalt a csengő. Egymásra néztünk, majd bementünk az ajtón. Felmutattunk a portásnak a névkártyánkat, majd felfutottunk a 2. emeletre. Adam az első ajtónál leszakadt tőlem, mivel ő a b-be jár én meg a c- be. Megálltam a termem előtt, majd kinyitottam az ajtót. Szerencsére nem vette észre senki, hogy megjöttem, ezért lehuppantam a szélső padsor utolsó padjába. Mellettem nem ül senki, amit nagyon szeretek. Meghallottam újra a csengő éles hangját, majd abban a pillanatban belépett az ofő.
-Gyerekek. Ma új osztálytársatok érkezik. Szeretném ha kedvesek lennétek vele. Remélem befogadjátok. -mondta el a szövegét, majd az ajtóhoz lépett és kinyitotta azt. Belépett rajta egy magas, barna lomb koronájú kék szemű fiú. A többi lány kinyögött egy 'ahhw'-t. Végig nézett az osztályon, de megakadt rajtam a tekintete. Elmosolyodott, majd az ofő felé fordult.
-Jó napot hölgyem. - hallottam meg mély, rekedtes hangját.
-Nash Grier vagyok. -mosolygott, majd a kezèt nyújtotta.
-Ms. Johnson. -mosolygott az ofő is, majd kezet ráztak.
-Kérlek mutatkozz be.-biccentett a tábla felè, hogy álljon ki. Ő csak bólintott és a tábla elé ment.
-Sziasztok. Mint hallottátok Nash Grier vagyok. 18 éves. Van 3 testvérem, a családommal élek. A legjobb baràtom Cameron Dallas, de ő nem ide jár. Mást nem tudok mondani. -nevette el magát.
-Rendben. Köszönöm Nash. Foglalj helyet. -biccentett felém. Megállt bennem az ütő. Amíg közeledett felém, a többi lánytól gyilkos pillantásokat kaptam. Kösz. Ideért, majd leült mellém.
-Nash vagyok. -mosolygott rám.
-Tudom. -néztem oldalról rá.
-oké. De téged hogy hívnak? -kérdezte egy pimasz mosoly kíséretében.
-Kimberly Daylight, de csak Kim.-nyögtem ki.
-Oké Kim. Hàny éves vagy?
-Mr. Grier. Csajozzon máskoor. Én épp órát tartok. -nézett ránk szigorúan Ms. Johnson.
Láttam, hogy Nash ír egy papírra, amit felém csúsztatott.
Suli után eljössz velem sétálni? Megmosolyogtatott e kérdése.
Igen. Firkantottam le, majd átcsúsztattam neki.
☆☆☆☆☆☆
A suli egész hamar elment ahhoz képest, hogy suli. Egyedül voltam a teremben. Becsuktam a füzetem, bedobtam a táksámba, majd elindultam az ajtó felé. Kinyitottam az ajtót majd kitettem fekete Vans cipőmet a küszöbön. Vízhangzott az ajtó csukódása. A folyosó kihalt volt. Lábam hangosan ért földet. Csak lèpteimet lehetett hallani a folyosón. Kiértem a suli parkolójába. Nash az egyik fànak dőlve vàrt. Mikor oda értem hozzá, felemelte a fejèt, majd elmosolyodott.
-Szia.-suttogtam alig hallhatóan.
-Szia. -mosolygott. Elindultunk a park felé.
-Szóval hány éves is vagy? -nézett rám.
-17. -bő szavú vàlasz mondhatom.
-Hát jó. Mesélj magadról. -ültünk le egy padra.
-Oké.-adtam meg a választ, majd mesélni kezdtem. Úgy érzem megbízhatok benne, ezèrt elmondom neki ki is vagyok.
-Van egy testvérem, de folyton basztat. Apum folyton részeg, de már a szüleim beadták a vállópert. Agyturkászhoz járok. Anyum aki normális velem. Egyetlen egy barátom van, Adam. A zene az életem. Ezen kívül szerintem semmi. -fejeztem be mesémet.
-Miért jársz agyturkàszhoz? -kívàncsiskodott.
-Kiskoromban volt két barátom, Cameron és Rob. Hármunkat nem lehetett elválasztani. Mindig együtt voltunk. Egy nap Robéknál játszottunk. Cameron kint volt a hàtsó kertben, mi Robbal bent. Rob anyukája kint volt, az apukàja dolgozott. Ittuk a narancslevünket, amikor bejött egy fekete ruhás alak. -letöröltem egy könnycseppet. -Odament Robhoz, majd a szívèbe szúrta a kését, és pisztollyal fejbe lőtte. Ott halt meg előttem a legjobb baràtom. Azóta Cammel se tartjuk a kapcsolatot, mert elköltöztek. -sírtam. Nash csak magàhoz húzott és megölelt.
-Sajnálom.-búgta fülembe.
-Nem tudhattad. -mosolyogtam volna rá.
-Milyen Cameron? -fürkészte szemeim.
-Dallas. Cameron Dallas.-ejtettem ki a nevét.
-Jézusom. Gyere. -mondta határozottan, majd megfogta a kezem és húzott maga utàn. Nem sokkal később egy ház előtt àlltunk meg. Kopogott négyet az ajtón, majd nem sokkal később egy barna hajú fiú àllt az ajtóban. Barna szemeivel engem fürkészett.
-Kimy? -suttogta. Felkaptam a fejem a földről.
-Camy?-fürkésztem arcàt, de ő közelebb lèpett és megölelt.
-Istenem. Cam.-sírtam. Elkezdte a hàtamat simogatni.
-Shh. Itt vagyok. -puszilta meg a homlokam.
_____________
2016
продолжи
