Prológus

890 41 0
                                    


Sziasztok! :) Ma elhoztam nektek a történetem prológusát. Tudom, kicsit korán, mert holnapra ígértem, de volt néhány szabad órám. Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre, és kérlek benneteket legalább itt az elején jelezzétek, hogy érdemes lenne-e folytatni. Köszönöm, és jó olvasást. :)

A foci az életem. Nem tudnék nélküle élni. Segített talpra állni, amikor romokban hevert a lelkem. A pályán tanultam meg igazán küzdeni az álmaimért. Már nagyon fiatal koromban is szerettem édesapám mellett figyelemmel követni az edzéseket.

Az én apám egy csoda. Már lassan 40 éve, hogy a pályán van, küzdött azért, amit most csinál. Minden évben behívják a magyar válogatottba, ezért külön gratulálok neki.

Engem pedig Király Zoénak hívnak. Budapest külvárosában nőttem fel, egy átlagos családban, rajtam kívül 2 gyerekkel. A mai napon pontosan 21 éve boldogítom ezt a világot.

-NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT ZOÉ! - kiáltottak fel reggel az egész család, ezzel felébresztve engem.

-Nektek is jó reggelt! Úristen, ma van a szülinapom? - morogtam szinte meglepetten.

Mennyire boldog volt mindenki! Anya kezében egy hatalmas márványtorta díszelgett, melynek tetején marcipánból készült focista lány ácsorgott, körülötte 6 darab focilabda, alul pedig focipálya díszítés.

Mennyire boldog volt mindenki! Anya kezében egy hatalmas márványtorta díszelgett, melynek tetején marcipánból készült focista lány ácsorgott, körülötte 6 darab focilabda, alul pedig focipálya díszítés

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Felkászálódtam az ágyban, és elfújtam a gyertyákat. Mindenki önfeledt tapsviharban tört ki.

Régi hagyomány, hogy mielőtt elfújjuk a gyertyákat kívánhatunk, és azt elmondjuk a családnak, hogy teljesíthesse. Én is ezt tettem, nem nagy dolog. Jelenleg egyetlen dologra tudok gondolni, ez minden álmom és vágyam. De van, amitől félek is. Mit fog gondolni majd a családom?

Hát én ma ennyit képzeltem el a prológusnak. Sajnálom, hogy nem volt szinte semmi cselekmény benne, az első fejezetben jobban igyekezni fogok. Annyit még hozzátennék, hogy sokkal hosszabb terjedelmű részeket szeretnék feltenni, ez csak negyede volt. Én nem is rabolom tovább az időtöket. Köszönöm, hogy elolvastátok! :)

Sziaszok! :-*


Mondd, Miért Szeretlek Ennyire?Where stories live. Discover now