Kell még valami...

Kell még valaki, valaki szép és jó,
kinek a szeme egy kéklő tó.
Kell még valami, amitől úgy érzem
a világ oly egyszerű és én megértem.

Kell még valami, ami hiányzik,
amitől a szemem nem csak káprázik.
Jó lenne már, hogy őt itt érezzem végre,
Karjaimba zárva, a szemébe nézve.

Kell egy pillanat, ami csak enyém,
arcára pillantva azt keresném,
Ami nincs megírva cifra betűs könyvben,
amiből csak egy van, mélyen és sötétben.

Kell az a szó, az az érzés, a hit,
mely más emberfiát nem boldogít.
Felfedni a titkot, s elrejteni úrja,
Egymásra nézni, s elrepűlni a múltba.

Kell a világot más színben látni,
boldogan élni, de nem játszani.
Kell még valami, valami lehetetlen:
szeretni, sírni és élni becsületben!