Twilight Saga: Full Moon

1. fejezet Kezdet kezdete

Gyönyörű napsütéses délelőtt volt. A költözés utolsó napja volt.Utolsó pillanatban bedobáltam néhány dolgot a csomagomba 2 bőrönd és 2 sporttáska.Tudtam ha valami itt marad anyu vagy apu egy utazás során úgyis elhozza Forksba.
   Felvettem egy laza fehér trikót és egy rövidnadrágot. A Phoenixi időjárás Meleg és keveset esik az eső, évente talán 2szer ha esik de Forks minden szempontból másabb. Ha ott esik valami akkor egész nap rosszabb esetben egész héten fog esni és lehet maximum 13 fok. Utáltam az ötletet hogy Forksba költözik a család de nem lehet mást tenni mint elfogadni mindezt.
  -Jazmine indulni kell-szólt anyu legalább harmadjára.-Lefogjuk késni a repülőt és tudod hogy apád nem tud ennyit vezetni.
-Jövök már anyu.-lefuttattam a lépcsőn és megfogtam a két nagy méretű bőröndömet és a 2 sporttáskát és betettem az autóba amivel a reptérre megyünk.
  Beültünk a bérautóba amit a repülőtérről  kölcsönöztünk, Anyu előre,én meg hátra apám meg a vezető ülésen foglalt helyet. Meglepőn rövid idő alatt érkeztünk meg a reptérre. Apu megállította a kocsit a reptér parkolójában és kipakoltuk a csomagokat. Átmentünk a biztonsági ellenőrzésen majd ahogy lehetett felszálltunk a repülőre. Én külön helyen ültem mert anyu elfelejtette megvenni a jegyet és egymás mellett már nem volt hely.
Egy fiatal ember mellé szólt a jegyem és ahogy meglátta hogy felakarom rakni a bőröndöt ő felállt és segített.
- Várj had segítsek-elvette tőlem a csomagokat és feltette a csomagtaroloba majd visszaült. - Oké mostmár helyet foglalhatsz -nevetett a fiú.
- Köszi a segítséget-mosolyogtam rá.
- Igazán nincs mit-mosolygott vissza.
Némán ültünk egymás mellett én figyeltem az utasokat ő pedig engem. Furi egy srác minden esetre. De mégis valahonnan ismerős volt csak nem tudtam honnan.
  - Lehet egy kérdésem? -néztem rá kedvesen halvány mosolyt erőltetve.
- Ha rosszul vagy akkor apámhoz fordulj ne hozzám -nevetett. - Ja és ha vérzik a kezed akkor ne mutasd mert nem bírom a vért. -emelte magasra a kezét.
- Nem, semmi ilyen csak egy kérdésem lenne,hogy mikorra érünk be Forksba?
- Nos hát Forksba közvetlen repülő nincsen ez csak Seattleig megy el ha jól tudom onnan meg egy kis idő kocsival.
- Értem köszönöm szépen -halványan elmosolyodtam majd elfordultam tőle.
  A repülőút gyorsan eltelt. Megtudtam hogy a fiú a családjával van és hogy ő is Forksba megy.
Segített levinni a gépről a csomagjaimat aztán elváltak útjaink.
Anyuval és apuval csak később találkoztam a kocsinál amit még a legutóbbi ide látogatásunknál hagytunk itt.
  Beültem a kocsiba és betettem a kedvenc zenémet és énekeltem.
15 éves koromban kezdtem el zenélni akkor mégcsak gitárral majd későbbiekben elkezdtem énektanárhoz járni aztán a suliban én voltam az aki énekelt az ünnepélyeken.Nagyjából 3 óra alatt beértünk Forksba majd elhaladtunk a tábla mellett.Végül megérkeztünk a házba ahol a mindennapomat fogom tölteni.
  Felmentem a szobámba és ledőltem az ágyra amit már az előző adaggal elhoztunk.Hatalmas teherautók költöztettek minket és olyan kedvesek voltak.
  Elkezdtem a ruháim maradékát kipakolni,majd az íróasztalra tettem ki a holmikat és végül a képeket és a falra. A kis asztalra ami az ágyam mellett volt arra rátettem a családi fotót mellé a jegyzet füzetemet amibe a dalszövegeket írom és a lámpámat. Az ágyam fölötti kis polcra pakoltam az összes könyvemet amiket az évek alatt gyűjtöttem. A kis szekrény alsó polcára a régi plüss állataimat pakoltam állat fajták szerint. A plafonra kitettem a csillagokból álló matricakat. Az ágyamra rátettem a türkizkék ágyneműt és ráfektettem a kedvenc gyerekkori mackómat is. Anyu beíratott a helyi középiskolába melybe a féltestvérem is járt. Ahol Bella megismerkedett Edward Cullennel.
Az iskolatáskámat melyben még csak néhány füzet volt rátettem a Lila bőrből készült székemre .Az ébresztőt reggel nyolcra húztam hiszen a suli csak kilenckor kezdődik. Lementem apuékhoz a nappaliba és belehuppantam  a fotelba és néztem velük a műsort.
  - Komolyan? -néztem rá komoran. - Nem is te lettél volna hogyha nem azt a meccset nézzük amit megnyert a csapadod -néztem rá nevetve.
  - Hát ez eddigi legjobb meccsem kislányom nem tehetek róla hogy ilyen jó újra nézni. -vigyorgott rám apu a másik fotelból. - Kész szerencse hogy anyád videóra vette. -apám átkarolta anyám vállát s néztük a meccset majd megszólaltam.
  - Ami azt illeti..-néztem apura majd anyura - Holnap ki visz el a suliba? Nem szeretnék buszra ülni.
- Nos Jaz holnap egyedül mész iskolába.
- És elárulnád hogy hogyan?
  - Vettem neked egy kis kocsit-vallotta be apám nehezen. - Igaz nem egy nagy dolog csak egy kis régi Chevrolett de akkor is úgy megy mintha új volna.
  - Úristen apu köszönöm-mosolyogva felálltam és megöleltem apámat.
- Nincs mit Kislányom. Itt a Kulcs hozzá -kezembe adta a kulcsot és már nézte is tovább a meccset. - És ha megbocsátasz akkor nézem tovább a meccset .
   Kimentem a konyhába elpakolni a maradék dolgot. Anyu tegnap bejött Forksba és bevásárolt így hát minden van itthon. Elővettem három tányért,három villát megtérítettem, közben összeállítottam a Lasagnenak valót majd betettem a Sütőbe.
Ahogyan kész lett a vacsi szóltam anyuéknak hogy kaja. Apám mint egy kisgyerek rohant a vacsiért.
   - Várod már a holnapi napot Jaz? Holnap a nagy nap -nézett rám apám. Miközben falatozta a Lasagnet.
  - Nem is tudom -néztem a tányéromra és piszkáltam a kajámat. 
  - Valamennyire várom de valamennyire nem.
- Nem lesz semmi baj szívem. Hidd el. -szólalt meg anyám.
- És ha utalni fognak? -szóltam közbe.
- Téged nem lehet utalni édesem ezt ne feledd. -apám halványan elmosolyodott majd befejezte a vacsorát. -Menj pihenj le. Hosszú napod volt és holnap meghoszabn lesz.
  Felmentem a szobámba, lefeküdtem az ágyamra majd pillanatok alatt elaludtam.