- Hol?

- Nem tudom Verstappen, keresd meg, ha annyira érdsekel.- vont vállat hanyagul a Ferraris pilóta- Eddig hinni se akartál nekem.- fordult el Charles, majd ott is hagyta Verstappent, aki még mindig hihetetlennek tartott a helyzetet, és szinte biztos volt benne, hogy a férfi csak testvérét láthatta valamelyik unokaöccsével.

Max és Checko Christian Horner mögött sétálva hallgatták, ahogy főnökük ecsetelte a Forma 1 Akadémiájának fontosságát az idei Forma 1-es szezon alatt, így nekik is ugyan annyira fontos az ő eseményeiken mutatkozni, mint az fordítva is igaz lesz.

- Egy szakembert is szeződtettek az idei évre, aki a logisztikai részeket fogja megoldani a két bajnokság között, szóval semmivel sem kell foglalkoznunk. A hölgy valami ilyent tanult az egyetemen, játékelméletet és logisztikát.

- Nagyszerű, még egy ember, aki dirigálhat nekünk.- motyogta az orra alatt a mexikói férfi.

- Nem csak nektek, ha ez megnyugtat.- intette le azonnal a csapatfőnök, éppen mielőtt beléptek volna a csapat álltal felkarolt akadémisták közé.

Három órával később a mexikói férfi futva hagyta el a helyiséget, hogy elérje a gépét, mely hamarosan indul, ő pedig nem szeretne még egy fél napot várni a következőre, hogy láthassa családját.

Max azonban sokkal lassabban halad át az épülten, mindent megvizsgálva. Kíváncsi volt arra, vajon van-e valós esély arra, hogy hamarosan egy nő is bent ülhessen egy Forma 1-es kocsiban a rajtrácson.

Az üveg épület, ahol már csak a Red Bull delegációja és pár ott dologzó lézengett, hiszen ők voltak mára beosztva utolsónak kötelező megjelenésre, az itt dolgozók pedig maximum ötig voltak az épületben.

Így viszont a holland zavartalanul kukucskálhatott be minden egyes nyitott ajtón, és zavartalanul tette is meg azt, pontosan addig, amíg egy helyiségben szembe nem találta magát egy éppen a papírhalom közepén trónoló nő rendezgeti a körülötte uralkodó őskáoszt, miközben időközönként megmozgatta a mellette lévő mózeskosat.

Halkan egy latatónak hangzó dallamot dúdolt, miközben felnyitott maga mellett egy laptopot is, amin gépelni kezdett.

A szoba egyik kisasztalán egy sakktábla foglalt helyet, rajta felállított bábúkkal, ami valahonnan ismerős is volt neki, egy másik asztalon dáma tábla hasonló helyzetben, a falon pedig egy letörölhető sudoku és amőba mágnestábla, mintha egy valóságos logisztikai játékterembe nyitott volna be.

- Maga a logisztikai szakember, igaz?- tette fel a kérdést mosolyogva Max, miközben az ajtófélfának dőlt.

- Talált süllyedt.- szólalt meg a nő, mire Max tátott szájjal mérte végig ismét a szobát, és a nőt, aki kiemelve a kisbabát a kosárból állt fel.

- Evangeline?- szólította meg a nőt Max, aki farkasszemet nézve a férfival, tartotta a fejét a kisfiúnak, aki először álmosan pislogott a nőre, pár másodperccel később azonban már, hatalmas kék szemeivel az előtte álló férfit figyelte, miközben a nő haját csavargatta ujjai között.

- Eddig is tudtam, hogy a Verstappen gének erősek, de hogy ennyire.- forgatta meg szemeit a nő, majd visszafordult a képernyő felé, és felemelte a laptopot az asztalra.

Max ekkor mérte végig a kisfiút jobban, és azonnal arra gondolt, amit Charles mondott neki a hétvégi verseny után, hogy látott egy nőt a gyerekével.

- Ott voltál a hétvégi futamon?

- Engedélyeztetnem kell, hogy elmenjek egyre?- tette fel a kérdést a nő- Csak mert régen kellett, ha nem csal az emlékezetem. Vajon hány barátnődnek kellett még ilyent csinálnia rajtam kívül?- tette fel a gúnyos kérdést Evangeline, majd úgy tett mintha el is gondolkodott volna a válaszon- Elszomorítóan kicsi lehetett az arány.

Vesztes(ég)Where stories live. Discover now