Tiltott csók

7

- Tulajdonképpen befoghatja- jelentettem ki, majd vigyorra húzva az ajkaimat hátradőltem a székben

- Most meg mit csinál?- kérdezte meg, szemeit le sem véve az ingem gombján pihenő kezemről

- Nem is tudom, olyan meleg lett idebent hirtelen- sóhajtottam, majd egy gombot kigombolva sokkal kivágottabá tettem az ingemet

- Amara- szorította össze ajkait, kezei alatt pedig csaknem összeroppan az asztal, olyan erősen szorította azt

- Vallja be- dőltem előre szórakozottan

- Nincs mit bevallanom- jelentette ki gúnyosan

- Maga féltékeny, felidegesíti, hogy mások is megláthatják azt, amit maga

- Fogalmam sincs miről beszél- rázta meg a fejét ridegen

- Oh, biztos ebben?- vontam fel a szemöldökömet- Éppen ma kell fogadnom az új ügyfeleket, úgy hallottam befolyásos üzletemberek. Vajon, melyikük örülne jobban annak, ha ennyire mutatós darabban eléjük állnék?- kérdeztem meg magamtól hangosan

Ekkor a férfi nagy lendülettel felállt és hozzám lépve felrántott magához engem is.

- Még egy ilyen... Jól jegyezze meg amit most mondok- suttogta bele fülembe, keze egyre vészesebben igyekezett nőiességem felé

- Rajtam kívül, senki más nem elégítheti ki magát- jelentette ki, majd nyakamat gyengén megharapva ujjait az alsónemümbe vezette

- Legyen jó kislány és egyezzen bele- mondta, majd szabad kezével nyakam oldalát megfogva közelebb rántott magához, ekkor éreztem meg egyik ujját csiklómon körözni.

Jól esően sóhajtottam fel, mire a férfi rátette szabad kezét a számra, hogy ne hallatszon ki mit is csinálunk éppen.

- Megértette?- suttogta ajkaimra, ujjával továbbra is csiklómon körözve

- Engedjen el- sziszegtem, majd hirtelen a sziszegésből nyögés lett, hiszen megéreztem magamban a férfi ujjait

- Az agyad ellenkezik- suttogta- A tested viszont...

- Nem érdekel mit akar a testem- jelentettem ki

Igazság szerint annyira jól csinálta azt amit csinált, hogy abban sem vagyok biztos, hogy értette e amit mondtam.

- Szeretném hallani- gyorsított be ujjaival a tempón, én pedig kezdtem azt érezni, hogy bármikor elragadhat a gyönyör.

- Mr. Clark- sóhajtottam, de akkor sem engedtem kérésének

- Hadd halljam, mond csak ki újra Drágám, mond ki kihez is tartozol valójában- morogta ajkaimra szavait

- Nathaniel- jött ki újra, ekkor már keresztneve a számon

- Istenem, olyan kibaszott jó a nevemet hallani a szádból, miközben bármikor elélvezhetsz- jelentette ki, majd vágytól fűtötten megcsókolt.

Ekkor két dolog tűnt fel igazán, hogy mennyire jól is csókol a főnököm és, hogy egyre jobban ágasodó nemiszerve a hasamnak nyomódva adja tudtomra mennyire beindult tőlem.

- Gyerünk Drágám, add meg azt a gyönyört, hogy elélvezel- motyogta ajkaimra, majd szenvedélyesen megcsókolt, ujjai ekkor begyorsítottak én pedig ajkai közé nyögve adtam tudtára mennyire is élvezem az ujjai adta gyönyört amiben részesít

- Nathaniel- nyögtem ajkai közé, amikor végre valahára átléptem a gyönyör kapuit.

Jóleső érzés söpört végig rajtam. Lábaim remegve inogtak meg. Valószínűnek tartom, hogy összeestem volna, ha kezei nem tartanak meg.

- Megértetted amit mondtam?- morogta, mire a gyönyörtől ködös tekintettel szemeibe néztem, de ugyancsak nem válaszoltam

- Amara, válaszolj- parancsolt rám

- Ühüm..- hümmögtem, ugyanis a beszédhez még nem éreztem elég késznek magamat

- Ügyes kislány- jelentette ki egy vigyorral az arcán, majd végig simítva ajkaimon ellépett tőlem

- Maga kihasznált- vágtam hozzá, mikor már kellően felócsúdtam az ujjai okozta gyönyör után

- Mondhatjuk így is- egyezett bele vigyorogva

- Maga egy bunkó, hatalommánis fasz- morogtam ajkaim alatt, végig a szemeibe nézve

- Mondj még ilyen szépeket és azon nyomban magamévá teszlek az asztalon- jelentette ki vágytól izzó tekintettel

- Ezért hivatott?- kérdeztem halkan, miee vigyorogva beharapta alsó ajkát

- Nem- rázta meg végül a fejét- Ez mind csak szerencse- tette hozzá hucut vigyorral az arcán, amire én csak a szemeimet forgattam

- Tehát?- kérdeztem

- Az anyagok, amiket hozott- emelte meg a papírokat- Egy hiányzik- jegyezte meg

- Nem volt időm befejezni- rántottam vállat

Fogalmam sincs mi baja van. Mai napon azt is leadom neki. Nem értem az összefüggést.

- Amara, nem vagyok benne biztos, hogy tisztában van veled, de ez egy munkahely, ha van egy feladata, akkor azt lesz szíves és első elmondásra teljesíti

- Mert maga aztán igazán tisztában van vele mit lehet egy munkahelyen tenni és mit nem- vágtam vissza neki, emlékeztetve őt az előbb történtekre

- Most elmehet- jelentette ki- Vegye át a felsőjét- szólt még utánam szigorúan, amikor már az ajtót nyitottam éppen

- Akármit mondhat, de akkor sem öltözök át- néztem akaratosan szemeibe

- Jobban örülne annak, ha azt mondanám azonnal felállt a faszom, amint maga belépett azon az ajtón?- bökött fejével az ajtó felé, mire én köpni-nyelni nem tudtam

- Látod?- vonta fel gúnyosan a szemöldökét- Az igazság sosem az amit hallani szeretnél Drágám- jelentette ki, majd visszafordult a papírjai közé

----------------------------------------

Sziasztok!

Először is, elszeretném mondani, hogy nagyon, nagyon örülök annak, hogy már ennyien itt vagytok és olvassátok a történetemet.

A sok pozitív komment miatt, nem ment még el teljesen a motivációm szerintem. Mindig azon vagyok, hogy milyen új és jó dolgot hozhatnék nektek még ebbe a könyvbe.

Az utolsó szöveg amit Mr. Clark mond, talán néhányótoknak ismerős lehet.

Ugyanis az igazi így szól:

"Az igazság sosem az amit szeretnél, Kisróka."