Valami nagyon csörgött mellettem, ezért kelletlenül kinyitottam a szemem és rádöbbentem hogy elaludtam! Gyorsan kikászákodtam az ágyból elkészültem, és amilyen gyorsan csak tudtam elindultam a suliba, a kis albérletemből. Igen, 16 évesen már egyedül élek, ugyanis az iskolám nagyon messze van az én kis vidéki otthonomtól, így hát egészen Gimi elejétől kezdve melózom és eltartom magam teljesen egyedül.A szüleim az elején nyilván nem akarták hogy a költözzek de ez volt az egyetlen jó megoldás, tehát végül belementek.
Szóval éppen szaladtam le a lépcsőn és a suli irányába mentem amilyen gyorsan csak tudtam. Éppen beértem csengőre amikor meglátott a legjobb baratnőm.
-Úristen Renesmee azt hittem nem jössz suliba!-Mondta barátnőm padjából felállva
-Bocsi Alice elaludtam aztan rohantam ahogy csak tudtam-mondtam miközbe leültem a padomhoz,Alice kíséretében és leültünk
-Annyi mindent kell mesélnem de majd ebéd szünetbe mert mingyárt itt van a kémia tanár- és amint kimondta becsapódott az ajtó és elkezdődött az
óra.
-Tessék, jó étvágyat az ebédhez!KÖVETKEZŐ!!-ordította a konyhás néni az arcomba
Miután leültünk egy négyes asztalhoz Alice olyan gyorsasággal kezdett beszélni, hogy alig értettem mit mond.
-Szóval képzeld Renesmee hogy jött egy új srác a suliba fogalmam sincs mi lehet a neve de úristen, azaz ember egy görög isten!! Olyan jól néz ki, hogy bele halok és érted erdő zöld szem,éj fekete haj valami eszméletlen mosoly!-magyarázta a barátnőm úgy, hogy azt hittem helyben elalél.
-Jól van,jól van el ne ájulj itt nekem a nagy magyarázásokba. Amúgy meg biztos nem néz ki olyan hű de nagyon jól...-mondtam unottan, úgy is mindig mindenki fülig szerelmes biztos ez is valami ideiglenes dolog.
-Hát amúgy nekem nem is ő jön be igazán hanem a barátja akivel jött... NA AZ TE URAM ATYÁM!!! Mézbarna szem,búza szőke haj,kisfiút mosoly te jó ég ha csak rágondolok egyből... Ahwww
-Biztos nagyon beleszerelmesedtél mert még soha senkiről nem hallottalak így beszelni. Mond jól vagy? Nem vagy lázas?-humorizáltam egy kicsit, amikor láttam hogy Alice ki kerekedett szemmel néz a bejárat felé és amikor feleszmél elkezdi igazgatni a haját,ruháját
-Szűz Mária! Itt vannak! Nézd Renesmee!!
Amikor oda néztem ott volt egy nagyjából 185-190 centi magas fekete pólós,szürke melegítős,Nike cipős,fekete hajú,zöld szemű srác vigyorgott tökéletes mosolyával barátjára akit nem láttam de Alice leírása szerint ő se semmi.
-Renesmee! Ne bámuld már annyira! Kiesik a szemed! Jézusom!-ripánkodott rám pironkodva Alice
-Nem is bámultam meg! Csak elbambultam!-tagadtam az egyértelműt. Mindegy azért megpróbáltam.
Mikor újra odanéztem annyit láttam hogy közelednek! Vészesen közelednek!!!-Alice...Alice...Te is látod azt amit én?-mondtam teljesen lesápadva.
-I-igen!-de ekkor elakadt a szava mert ide értek.
-Sziasztok! Szabad ez a két hely?-kérdezte a szőke srác, de látta hogy nem reagálunk rögtön elkezdett magyarázkodni-Bocsi nem akartunk be zavarni semmit, csak máshol nincs hely és gondoltuk ide ülünk, de akkor megyünk is! Sziasztok!-már hátat is fordítottak amikor Alice megszólalt.
-Ne,ne menjetek!!-érdeklödve fordultak meg-Mármint...öhm...üljetek ide nyugodtan...-korrigálta magát egyből Alice.
-Okés, akkor én helyet foglalók melletted kedves...-várta a szőke srác hogy Alice megmondja a nevét
-Alice! Alice Jhonson!
-Jorden Mcbrian!Örülök a találkozásának!-ráztak kezet végül
Majd levágódtak mellénk és nekem teljesen elment az étvágyam, csak turkálnak a kajámba.Amikor a fekete hajú srác ezt észre vette és szóvá is tette.
-Miért nem eszel?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Elment az étvágyam.De ha már itt járunk, Renesmee Lewis.-mutatkoztam be.
-Darius Silver.- mondta és ülő helyzetbe végig nézett fakéreg barna hátamon,hideg kék szemeimen és vörös passzos fölsőmön amitől egy egészen kevesett zavarba jöttem.
Éppen meghallottam a csengő hangját így felálltunk, elköszöntünk és mentünk is órára.
Íme az első rész! Remélem tetszik és nem okoztam csalódást!Puszik és ölelések az írótól!❤️💞
617 szó
