Tiltott csók

2

- Inkább nyomja be a hetest- szólaltam meg rá sem nézve

- Hetest?- kérdezett vissza egy horkantás kíséretében

- Miért? Tán gond van a hallásával?- kérdeztem meg tőle cseppet sem kedvesen

- Az én hallásom tökéletes, maga viszont kétség kívül követ engem

- Hah, álmodozzon csak

Az egész helységet betöltötte férfias illata, ha tippelnem kéne Armanit használ.

Az sem segített a helyzetemen, hogy rettentő szűkös a hely, így karjaink is épphogy csak nem értek össze.

- Még az első osztályra is ajándékként jutott fel, tehát jogosan tartok magától egy ilyen előkelő szállodában- szólalt meg mélyen a szemeimbe nézve.

Hihetetlen, hogy egy ilyen visszataszító személynek, ilyen gyönyörű szeme legyen.

Szemei akár a tenger, olyan szépen ragyogtak, ám mérges tekintetével többször találtam eddig szembe magamat, mint a ragyogóval, ezért is gondolom, hogy e szép ragyogás nem a személyemnek köszönhető.

- Ne aggódjon, céges rendezvényre vagyok hivatott, nem pedig szórakozni jöttem- jelentettem ki mélyen a szemeibe nézve

- Mondták már magának, hogy szép a szeme?- szólalt meg hirtelen, amin kissé meglepődtem, de zavarodottságomat egyből átvette a harag helye

- Mondták már magának, hogy illetlen?- kérdeztem vissza

- Meglepődne mennyiszer- húzta vigyorra ajkait, majd az éppen nyíló liftajtóra szegezte tekintetét

- Csak ön után- engedett előre, amit nem hagyhattam szó nélkül

- Érdekes, hogy egy elegánsabb öltözet kellett ahhoz, hogy egyenrangúként tekintsen magával- néztem szemeibe még utoljára mérgesen, majd elrongyoltam egyenesen a szobámhoz.

Oké, 214-es szoba. Ha ez a 215-ös akkor visszább van egyel. Meg is van.

- Ugye most csak szórakozik?- kérdezte meg morogva a mellettem álló férfi

- Ugyan miért tennék ilyet?- néztem rá, majd felemelve a szobához tartozó kártyámat kinyitottam az ajtót

- Igyekezzen csöndben maradni, ha kérhetem- jelentette ki, majd felemelve a kártyáját kinyitotta a 213-as szobát, ami pont az enyémmel szemben volt

- Igyekezzen befogni a száját, ha kérhetem- vágtam vissza élesen, majd belépve az ajtón egy jól irányzott ütéssel be is csaptam azt.

Nem hiszem el, hogy pont ezzel a seggfejjel kell egy szinten, sőt egymással szemben lennem.

Ezzel a felfuvalkodott, megátalkodott pöccsel. Akinek a kinézete felér egy istennel. Legalább lenne csúnya. Könnyebb lenne utálni.

$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$$

Este tizenegy van, én pedig már startra készen állok az ajtóban arra, hogy bevegyem a szállodához tartozó bárt.

A mai napot nem terveztem józanul tölteni.

Élni szeretnék azzal amit Jax mondott, szedjek össze valami jó pénzes faszit, akivel egy csodálatos éjszakát el tudok tölteni, aztán már nem is érdekel semmi.
Iszok pár whiskeyt, ki tudja lehet más is lecsúszik, a lényeg, hogy holnap felbírjak kelni, más nem is érdekel.

Egy nyitott hátú fekete ruhában és egy fekete magassarkúban lépkedek el egészen a liftig. Ahol megnyomva a gombot már hívom is magamhoz a megváltót.

Nyilván képletesen értem, számomra a bár lesz a megváltó.

A bár ajtaján belépve egyből szembekerültem egy tömeg emberrel, akik vagy valamelyik sarokban kártyáztak, vagy a bárt fosztották ki.

Én személy szerint nem igazán tudok kártyázni, de van, hogy megjön hozzá a kedvem, nyilván tét nélkül játszok, ugyanis unon kívül nem igen értek máshoz.

- Hello, egy whiskeyt szeretnék- szóltam oda a pultosnak, aki így ránézésre lehetett vagy 25

- Tisztán.. vagy?- kérdezte

- Colaval- válaszoltam, amire megajándékozott egy mosollyal

- Nem igen láttalak még errefelé- jelentette ki

- Úgy érted Rómában?- kérdeztem mosolyogva- Nagy ez a város, simán elkerülhetjük egymást- rántottam vállat, mire vigyorogva felvonta a szemöldökét

- Van benne valami- értett egyet vigyorogva

- Amara- nyújtottam felé jobbomat

- Különleges név- jegyezte meg- Lucas- rázta meg felé nyújtott kezemet

- Köszönöm- mosolyodtam el a nevemet illetően

- De most komolyan, idevalósi vagy?- kérdezte, mire megráztam a fejemet

- New Yorkból jöttem- jelentettem ki

- Akkor gondolom te is a rendezvényre vagy hivatott- jegyezte meg, majd beletúrt dús barna hajába

- Mondhatjuk így is- bólintottam

- Whiskey colaval- tette le elém vigyorogva a rendelésemet

- Nem akarok rámenős lenni, de te vagy a megmentőm- jelentettem ki, mire alig hallhatóan felnevetett

- Egy whiskey lesz- szólalt meg hirtelen mellőlem Nathaniel Clark, mire Lucas bólintott egyet- Tisztán- tette hozzá morogva

- Van kedved elmenni valamerre?- kérdezte meg tőlem Lucas, miközben a mellettem ülő férfi rendelését készítette

- A hölgynek holnap korán kell kelnie- szólalt meg a mellettem ülő mogorván

- Ne haragudjon Mr. Clark, nem tudtam, hogy a hölgy nem egyedül érkezett- szólalt meg védekezve Lucas, majd mielőtt megszólalhattam volna magunkra is hagyott

- Hogy maga mekkora egy seggfej- jelentettem ki mérgesen, mire a férfi rám emelve a tekintetét beleivott a poharába

- Inkább örüljön- intézte el ennyivel, ekkor pedig úgyéreztem vörösennlátok az idegtől

- Minek? Annak, hogy elrontotta az estémet? Mr. Clark- tettem hozzá gúnyosan a nevét

- Annak, hogy így legalább nem úgy állít be holnap mint egy zombi, higgye el, az még a melegítőnél is rosszabb lenne- tette hozzá gúnyosan

- Magának aztán van bőr a képén. Belibben ide, elrontja az estémet és elüldöz egy embert, csupán a megjelenésével- kántáltam idegesen

- Az már nem az én hibám, hogy tartanak tőlem- rántott vállat nemtörődöm stílusban

- Jobb ha tudja, én nem tartok magától- néztem bele mérgesen szemeibe

- Pedig kellene- nézett rám perzselő tekintettel, amitől nem tehetek róla nyeltem egyet.