Torn / Törés

60

Azt hittem Harryvel minden rendben lesz, hogy miatta nem fog majd az agyam játékot űzni velem, viszont amikor átmentem hozzá szombat délután, olyan dolog történt, amire tényleg nem számítottam és szörnyen éreztem magam miatta.
A hirtelenség miatt történt a dolog. A konyhában álltam a pultnak dőlve, Harry előttem. Épp tésztát főztünk ki, pontosabban Harry a szósszal foglalatoskodott épp, amikor beállítottam a lakására és mostanra már csak a tészta kellett hozzá. Aranyosnak tartottam, hogy a konyhában találtam. Teljesen összerázkódtam és szabályosan megijedtem abban a pillanatban, hogy Harry elrugaszkodott a pulttól és ezzel egyetemben felemelte a kezét, hiszen le akart venni a fejem melletti szekrényből két tányért. A reakciómra egyből elkerekedett a szeme és visszahátrált tőlem. Alapvetően az ijedtség miatt is hevesen vert a szívem, most viszont még attól is, hogy butának éreztem magam, amiért így reagáltam. Én tudtam magamban, hogy most sem Harrytől ijedtem meg, hiszen benne száz százalékig bízom. Ilyen hirtelen és közeli mozdulatnál viszont bevillan egy kép arról, amikor a raktárban voltam és hirtelenjében elfelejtem ki áll velem szemben, csak annyi van előttem, hogy megrémülök és várom, hogy megint csattanjon az arcomon egy pofon vagy undor fogjon el, amiért egy idegen férfi közel hajol hozzám.
- Te félsz tőlem? - ráncolta a szemöldökét. Már csak a szemében is láttam, hogy mennyire rosszul esett neki ez az egész. Nekem is, de még mennyire. Folyamatosan az arcomat vizslatta a válaszomat várva.
- Nem, nem tőled - ingattam meg a fejem. - Mindenkitől - sóhajtottam.
Hogy tényleg mutassam, nem tőle tartok és amúgy is vágytam jelen pillanatban az ölelésére, közelebb léptem hozzá immáron én, és a felsőtestét átölelve bújtam oda hozzá. Az alakja kemény és izmos volt az érintésem alatt, viszont melegség áradt belőle, ami egyből biztonságérzetet adott.
- Nem akarlak bántani - motyogtam. Láttam, hogy hezitálva ugyan és nagyon lágyan, de a hátamra teszi a kezét és fel le simítja. A nagy sóhaja miatt a mellkasa fel le emelkedett a fejem alatt.
- Nem bánta..
- De bántalak, tudom, hogy igen. Nem te tehetsz róla, sőt még amúgy maga Neo sem, hiszen nem is ért hozzám..
- De hozzád ért. Nem úgy, de hozzád ért, ezért már nem él. Nagyon is tehet róla ő is, meg az apám is, sőt én is, mivel én hoztam rád ezt az egészet.
- Akkor is túlreagálom, más nő sokkal rosszabbon esik át és mégsem válnak paranoiássá.
- Nem reagálod túl, bébi. Ne emészd magad ezen, légyszíves. Megértem, hogy megijedtél és idő kell, mire ismét bízol majd az emberekben. Vagy bennem..
- De én bízom benned - motyogtam. - Most is itt vagyok a karjaidban.
- Itt - suttogta. - Soha többet nem hagyom, hogy bajod essen. Soha.
Harry kissé elhúzódott tőlem, de éppen csak annyira, hogy rám tudjon nézni. Míg az egyik keze ott pihent a hátamon, addig a másikat felemelte az arcomhoz és lágyan simított végig a bőrömön. A keze meleg volt és lágy, a simogatása bársonyos. Libabőrös lett miatta a karom. Közben a szemembe nézve figyelte minden rezdülésem.
- Nyugodj meg, érzem milyen hevesen ver a szíved - suttogta. Most, hogy így kiemelte, nekem is feltűnt, hogy milyen zaklatott lettem. Az utóbbi napokban annyiszor megesett ez, hogy már fel sem tűnik nekem igazán. Közben ő kissé lejjebb hajolva hozzám, az arcát odafúrta a nyakamhoz. Éreztem a forró leheletét a bőrömön, ahogy felfelé siklott a fülem irányába. - Lélegezz mélyeket - suttogta a fülembe. - Csak én vagyok.
Egyből tettem, amit mondott, de már előtte is éreztem, hogy a közelsége nyugalommal tölt el. A mellkasom jobban neki nyomódott az övének a nagy levegővétel miatt, lassan fújtam ki a levegőt, miközben lehunytam a szemeimet. A hátamon a nagyujja lassan siklott fel-le, ahogy az arcomon is a másik, aprón cirógatva engem. Az ajkai lágy puszikkal halmoztak el.
Megint elkezdett hevesebben verni a szívem, de most már nem a zaklatottság miatt, hanem azért, mert jól estek a tettei. A szívemet erős melegség töltötte el, a hasam bukfencezett. Semmi szexuális nem volt a tetteiben, csak tiszta törődés és szeretet.
Teljesen megnyugodtam vagy inkább teljesen megnyugtatott.