- Most azonnal menj el, nem szorulok rád –mormogtam az orrom alatt.
- Charlene, nem engedhetem, hogy a bátyád közelében maradj –mondta, úgy mintha nekem nem lenne beleszólásom hova megyek és kihez.
- Semmi közöd hozzám –közöltem ridegen.
- Charlene, kérlek hagyd, hogy segítsek! Tudom, hogy haragszol rám és igazad is van, de jóvá akarom tenni! Eddig nem tudtam hogyan, de most már igen és... –mielőtt folytatta volna, közbe szóltam.
- Menj el.
- Jó, de hétfőn jövök érted –mondta, mire még jobban sikerült neki felbosszantania.
- Gyűlöllek –szakadt ki belőlem, de igazából ez nem is neki szólt, mégis az ő szemébe mondtam. Charles lehengerlően jó képű arcán átsuhant egy árny.
- Én meg szeretlek –közölte, majd elfordult és kiment a szobából, én pedig nem tudtam eldönteni, hogy jól hallottam-e, amit mondott. Tényleg azt mondta, hogy szeret? Nem, tuti a gyógyszerek miatt képzelgek.
Charles Leclerc
Április 8. szombat
- Megfelel? –nézett rám a férfi, miközben kiléptem a fürdőszobából.
- Igen –bólintottam. Nem volt túl nagy lakás, de kifinomult és szép volt, ami nekem bőven elég volt.
- Mennyi időre veszi ki?
- Egyelőre két hónapra, aztán majd meglátom –feleltem, majd beléptem a nappaliba, ahol egy sötétkék kanapé helyezkedett el, és a bútorok fehérek voltak.
- Rendben, megírom holnapra szerződést –reagálta a kopasz férfi, aki az ötvenes éveiben járhatott. Három lakást néztünk meg ma délelőtt, de egyedül ez volt az, ami Charlene stílusához hasonló volt.
- Köszönöm –biccentettem, majd kiléptem utána az ajtón, és visszaindultam a szállodai szobámba. Tegnap az újbóli találkozásunk nem ment valami jól Charlenével, de az anyukájának megígértem, hogy vigyázok rá és ennyivel tartoztam is. Viszont nem állt szándékomban bevallani neki az érzéseimet, egyszerűen csak kicsúszott a fájdalomtól, amikor közölte mennyire gyűlöl. De meg is érdemeltem, kidobtam a lakásomból miután annyit megtett értem, majd ebből fakadó hibából, most kórházban fekszik az elmebeteg bátyja miatt. Egy igaz barom vagyok és Landonak igaza volt velem kapcsolatban. Viszont talán a haverjaim is jobb szemmel néznek majd rám, ha tényleg itt maradok egy ideig Birminghamban és vigyázok Charlenére.
***
Hétfő reggel korán felkeltem, majd összepakoltam a szállodában lévő holmijaimat és átvittem a lakásba, amit kibéreltem a város elitebb részén. Biztonságos környéknek látszott, és most Charlenének és nekem is erre volt szükségünk. Miután letettem a cuccaimat, átmentem a Walsh házhoz, ahol már égtek a lámpák bent, így becsengettem. Percekkel később, egy nálam pár centivel magasabb barna és sötét szemű pasas állt velem szemben. A szeme körül karikák éktelenkedtek, és a fűszaga megcsapta az orromat. Brayden Walsh.
- Mi van? –mormogta, és még a pólója is foltos volt.
- Mrs. Walshoz jöttem –feleltem kimérten.
- Minek?
- Charlene barátja vagyok, és a cuccaiért jöttem –közöltem egyszerűen, mire a pasas felvonta a szemöldökét.
- Anyám nincs itthon, szóval majd gyere vissza soha –csukta volna rám az ajtót, de a kezemmel megállítottam.
- Ne merj velem szarakodni –mondtam ridegen, és közben állandóan az járt a fejemben, hogy ez a rohadék megütötte Charlenét.
- Mert mi lesz szépfiú?
- Te azt nem akarod megtudni –tartottam vele a szemkontaktust.
- Szeretnéd úgy végezni, mint a csajod? –tette fel a kérdést, mire az agyam eldurrant és egy hatalmasat behúztam neki. Csak egy reccsenést hallottam és hogy az öklöm rohadtul megfájdult, de ahogy a falnak esett, rohadt jó érzés volt látni. Ekkor viszont a Walsh szülők megjelentek az ajtóban és kettőnk között kapkodták a fejüket.
- Mi történt? –kérdezte ijedten Mrs. Walsh.
- Ez a rohadék eltörte az orromat –fogta a vérző orrát.
- Charlene pár holmijáért jöttem –fordítottam a fejemet zavartalanul a Walsh szülők felé.
- Hozom –sietett el Mrs. Walsh mintha attól félne, hogy a fia feltápászkodik és megakadályozza. Brayden felállt a padlóról, majd rám emelte dühös tekintetét.
- Ezt még megfogod bánni –sziszegte. Nem reagáltam, pedig szívesen tudtam volna mit, viszont nem akartam egy monoklit, így csendben maradtam és megvártam míg Mrs. Walsh visszatért a bőrönddel.
Instagram: dkamilla_iroioldal
TikTok: dkamilla
Vinted: dkamilla2003
Huszonötödik fejezet
Start from the beginning
