Az autó megállt. Az öltönyös férfi kinyitotta az ajtót és kiszállt. A melletted ülő nő levette a szádról a ragasztót és a lábadról elbontotta a köteleket. Már csak a kezeid voltak bekötve.
-Itt maradsz. -fenyegetett az ujjaival, majd a férfi után ment.
Kinéztél az ablakon. Ott voltak mind. Az öltönyös, a nő, a fickó aki megütött, a másik aki megkötözött, és az aki behurcolt az autóba. Az apád, az anyád, a nagybátyád és a barátaik. Sosem hívtad őket így. Mindig megpróbáltál megszökni előlük. Ők folyton elkaptak. De most nem figyelnek.
Mocorogsz az autóban, hogy megfordulhass és kinyisd az ajtót. Nagy nehezen sikerül. Ám ekkor a nő feléd nézett. Mozdulatlanná vársz, hogy ne tűnjön fel neki. Visszafordul, tovább beszélgetnek. Egy kicsit maradtál volna hallgatni a beszélgetésüket. Sosem tudhattad igazán mit akarnak tenni veled. Születésed óta bántottak és terrorizáltak. Olyan mintha egy szekta tagjai lennének. De most miért hoztak ide? Csak ezt akartad megérteni, de tudtad, hogy nincs idő. Hamarosan minden kiderül. De most meg kell szöknöd, újra.
A lábaddal kirúgtad a kocsi ajtaját és futni kezdtél. Nem tudtad hova, és hogy mi fog téged megölni. Milyen állattal futsz össze, talán egy medve, egy farkas... Csak futsz. Futsz, ebből a kegyetlen világból.
Kifulladsz. Sehol nem látsz tavat, amiből ihatnál. Csak egy házat. Belepte a moha, a fák körbenőtték. De ahhoz képest elég jó állapotban volt. Kockáztatsz, és bemennél. Felemeled a karod és ökölbe szorítod, hogy kopoghass. Ám ekkor minden elsötétül.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
____________________________________
Kinyitottad a szemed. Egy sárga kötényes telt férfi állt előtted, göndör hajjal és maszkkal az arcán. Csípőre tett kézzel nézett, aztán elment jobbra.
Hirtelen eszedbe jutott, hogy kerültél ide... De pontosan hol vagy?
-Szia. -nyújtotta a kezét egy szőke lány, hogy felsegítsen az ágyból.
-Te ki vagy? Hol vagyok? Kik vagytok?
-A nevem Carrie White. Ez a mi házunk.
-És ki volt az a....
-Oh, Leatherface, de mi csak úgy hívjuk Bubba.
-Aham....
-Tudod mi... Sorozatgyilkosok vagyunk vagyis.. Nem kockáztathatjuk, hogy elengedünk. Mert még ránk hívott az őrséget. -hallottál egy hangot, nem tudtad honnan jön, forgattad a fejed és megláttál egy maszkos, fekete köpenyes alakot integetni.
-Ő Ghostface. -mondta Carrie.
-Milyen őrséget hívna ránk?-kérdezte tőle egy csíkos pulóveres fickó.
-A rendőrséget.
-És ő ott Freddie Krueger.
-Ha sorozatgyilkosok vagytok miért nem öltetek meg?
-Mert előtte valami mást akarunk csinálni. -röhögött Ghostface.
-Ne törődj vele, először nekem is nehéz volt. -bíztatott a szőke lány.
-Kedves vagy Carrie, nem tűnsz sorozatgyilkosnak.
-Nem is akartam az lenni de.. Ahm. Ez hosszú történet.
-Csak ti laktok itt?
-Nem. Rengetegen vagyunk. Később bemutatlak a többieknek, de most meséld el te ki vagy. Honnan kerültél ide? -és ki vezetett a konyhába.
-A nevem [neved] , eddig a családommal laktam. De ők folyton bántottak. Most elszöktem előlük, lehet, hogy keresnek....
-Itt nem találnak meg.
-De tényleg, miért hagytatok életben?
-Nos... Én is elleneztem a megölésed. Meg olyan hirtelen jött.. Ghostface abban reménykedett, hogy te egy új Slasher vagy.
-Hát sajnos nem. Akkor most végem? -nevettél kínosan.
-Én nem hagyom. Ha úgy sincs hová menned, és nem menekülsz el tőlünk itt maradhatsz.
-Nem is kell beszélnem a főnökötökkel, hogy beavasson a csapatba... Vagy ilyesmi?
Carrie nevetett és megfogta a kezed.
-Freddie a főnök. Vagyis igazából nincs. De mivel ő kb. a legöregebb tiszteljük.
Visszamentetek. Az asztal meg volt terítve.
-Akkor eszik ő is? -kérdezte egy kopasz férfi.
-Igen. -válaszolt Carrie.
-De nem csináltam annyi kaját.
-Nem baj. Megeheti az enyémet. -mondta egy hang.
Körülnéztél... És megláttál nagydarab embert, hokimaszkban...
"-Na. Ritka pillanatok egyike, hogy ez megszólal. "
"-Fogd be, Chucky. "
-Hallottad a háttérben.
A fickó közelebb jött hozzád.
-[neved] , ő Jason. Jason, ő [neved].-mutatott be titeket egymásnak.
-Örvendek Jason. És köszönöm.
-Mindjárt felszedi a csajt. -gúnyolódott Freddie.
-Ne foglalkozz velük.
Leültél az asztalhoz és enni kezdtél. Carrie megnyugtatott, hogy Hannibal egy kannibál, de nincs ember az ebédben.
Mindenki téged nézett. Valójában egy gyönyörű 20 éves lány voltál.
-Gondolom mivel új vagyok... Összeszedem a tányérokat.
Beakartad dobni a mosogatóba a mosni valót, de elbotlottál valamiben. Egy magas ,maszkos férfi megtartott, hogy ne ejts el semmit. Ekkor feltűnt, hogy ő nem evett veletek.
-Köszönöm.
Ő csak arrébb állt.
-Michael, te valami fogyókúrán vagy?-kérdezte tőle Hannibal. -Vagy csak nem szereted a főztömet?
Te beraktad a tányérokat a mosogatóba, és követted Carrie-t.
