# 𝑺𝑻𝑹𝑨𝒀𝑲𝑰𝑫𝑺 || 𝑜𝑛𝑒 𝑠ℎ𝑜𝑡'𝑠 ; 🔞

CHANLIX

cím: jégkorcsolya

–Lixie, jól felöltöztél? -kérdezte Chris párjától mire a kisebb csak egy igennel válaszolt majd várta a további lépéseket. –Rendben, gyere! -fogott és pici kezeire majd kivezette a lakásból s egyenesen az autójáig vitte ahol szépen be is ültette. Udvariasan kinyitotta majd be ia csukta az ajtót majd amint ő is beült, a biztonsági övet is becsatolta.

–Jaj Hyung! -kuncogott fel –Én is megtudom csinálni de köszönöm szépen mint minden alkalommal! -hintett egy puszit ajkaira majd idő után a vezető párját kezdte el kémlelni.

A pár ma lett 3 éves, így Chris úgy gondolta elviszi oda a kedvesét ahol legelőször találkoztak. Eléggé érdekes találkozásuk volt, hisz szó szoros értelemben egymásba estek. Mind a ketten sokszor felszokták még a mai napig hozni hisz akkor nem tűnt viccesnek de most már nagyon is az;

[...]

–Jisung nem tudok korcsolyázni! -kezdte el mondani Felix. Folyamatosan csak ezt hajtogatta addig míg a pályán nem találta magát. Szerencséjére csak egy csapat fiú volt ott de őt még ez is zavarta hisz ha elesik...

–Segítek, ne aggódj! -fogta meg a kezét a pánikoló fiúnak. –Csak, kissé hajlítsd be a térdeidet majd kicsit dőlj előre és mozgasd előre a lábad vagymi! -mutogatta el miközben segített neki.

–Ha valami bajom lesz és a mentő fog velem fütyülni úgy felruglak, hogy belerepülsz a Han folyóba! -morogta az orra alatt min Jisung csak felkuncogott. Még csak most jött be a pályára de már érzi magán a sok tekintetet.

Ezzel nem foglalkozva kezdett el előre haladni Jisung segítségével s szerencséjére sérülés mentesen jött bele a dologba, de sajnos ez nem tartott sokáig; –Oh my fucking God, Jisung!! -kiáltott fel mikor hirtelen vették be a kanyart úgy hogy közvetlen mellette ment el az egyik srác így ijedve várta a jégre esést ám ez nem következett be.

A szemeit kinyitva először azt hitte Jisung kapta el s már készült is egy jó nagy lebaszásra de helyette egy szőke, göndör hajú fiú állt aki erősen fogta a derekát.

–Hi pretty... -Felix szája kissé szétnyílt s érezte, hogy az arca pirosodni kezd de természetesen ez nem volt feltűnő hisz eddig is piros volt neki a hideg miatt.

A két szó után már elkönyvelte magának, hogy az előtte álló srác is ugyan olyan mint ő. Az akcentus kivehető volt és Felix úgy gondolta képes lenne egész nap hallgatni. –H..Hi.. -köszönt vissza miközben normálisan lábra állt. A hangja konkrétan egy oktávval fentebb ment hisz nagyon zavarban volt és félt, hogy az előtte lévőt megijesztené a mély hangjával.

Hisz egy aranyos, szép sőt gyönyörű fiúhoz egy mély hang tartozik.

–B..bocsánat hogy be..beléd vagyis rád es..estem! -kezdte el "porolni" magát zavarában.

–Semmi baj! -kuncogott fel a másik ausztrál mire Felix behúzott nyakkal harapott ajkaiba a kuncogás hallatán.

Oldalra nézve vette észre, hogy Jisung teljesen eltűnt így kissé bepánikolt mert nem tudta hogy megy innen ki. –Ki szeretnél menni? -kérdezte az előtte álló szőkeség, mintha a fejébe látott volna.

–Ki..ki találok én.. magamtól is, igen... -kezdett el mutogatni a kijárat felé.

Maga sem gondolta komolyan de el lépve a megmentőjétől kezdett el a kijárat felé menni de nem ment sokáig hisz újra majdnem elesett így már másodjára menti meg az esetről ez a fiú. –Inkább segítek! -nevetett fel majd megfogva a két kezét kezdett el hátra fele menni így húzva maga után a másikat majd segített neki kilépni a pályáról is.