hawaii a karácsony

Bucky és Steve úgy döntöttek, nem vesznek egymásnak ajándékot. Helyette elmenekülnek a tél elől egy rettentően forró helyre. Így esett a dolog, hogy fogták a barna, műbőr bőröndjeiket, repülőre szálltak, és elindultak Hawaii-ra.
Egyáltalán nem volt könnyű átjutni az érzékelőn. Kezdjük ott, hogy Bucky karja alapból fémből volt, ami azt jelentette, hogy le kellett csavaroznia magáról, ez igénybe vett nagyjából fél órát, egy türelmetlen tömeget és pár halk nyüszítést. Steven nem győzött bocsánatot kérni a mögöttük állóktól, és nem bírta kihangsúlyozni eléggé, hogy ő amúgy Amerika Kapitány. Aztán amikor ez sem segített, Bucky megelégelte, és véletlenül megemlítette, hogy rengeteg embert megölt már puszta kézzel.

A gyerekek sírva fakadtak és a tömeg elnémult. Steven ismét bocsánatot kért, és egy jó párhoz méltóan tarkón vágta Buckyt.
Az is elég nagy gondot jelentett, amikor kiderült, hogy a bőröndben volt fegyver. Természetesen Bucky poggyászában, ezt már meg sem kell említenem. Egyszerűen már megszokta, hogy mindenhova magával hordja a boka kését és pár fajta pisztolyát. Meztelennek érezte magát nélkülük, de ezt a biztonsági őrök nem értették meg egy könnyen és Steven ismét csak felsóhajtott, végül felhívta Furyt.
Steve volt soron, amíg Bucky visszaszerelte a karját. A háttérben volt, aki elájult, vagy kimenekült a wc-re a szája elé tett kezeivel. Steve pajzsa nem keltett zűrzavart, de az övét muszáj volt levenni, plusz a karóráját, aztán a cipőjét. Szóval nagyjából egy órába telt az ellenőrzés, de a végén nem halt meg senki, és még át is jutottak, becsekkolták a bőröndjeiket és a pultos lány hatalmas dekoltázzsal és barna, göndör fürtökkel csavargatta a haját, amikor Steven elé állt, és természetesen kedvesen csevegett vele. Amerika Kapitány mindenkivel kedvesen cseveg, ha van rá ideje. Bucky is a lányra mosolygott és aztán megfogta Steve kezét.

- Drágám lennél olyan kedves és igyekeznél, hogy végre elhúzhassuk a belünket innen?

A nő nem szólt semmit, csak odaadta a már nála lévő papírt, és jó utazást kívánt. Bucky hátra nézett kedvese válla felett, ahogy tudott, és nyelvet öntött. Olyan igazi felnőttesen.
A repülőút viszonylag simán ment. Talán öten hitték Buckyt terroristának, de a hoszteszek minduntalan megnyugtatták őket, ahogy csak tudták.

Természetesen nem a munkaruhájukban jöttek. Steven hawaii inge türkizkékben pompázott, rajta pálmafák, egészen a nyakáig gombolva, még azután is, hogy Bucky rászólt ezért. Bucky haja alul lófarokban, az inge rikító vörös és a köldökéig ér. Mintának egyszerűen virágok kavalkádja.
Kellemes időt töltöttek el, szendvicset ettek és kávét ittak. A legtöbb hosztesz ugyan rámozdult Stevenre, de pillanatokra csak. Bucky mindig csinált valami félreérthetetlenül kifejező buzisat, még ha általában egyáltalán nem így viselkedik. Egyszer azt is megkérdezte kérhet-e rózsaszín, csillámos poharat? Hát, nem kérhetett, de cserébe használhatta az egyik kedves nő tükrét.

Elővette és finom mozdulatokkal húzta át a szemceruza vonalát. Egyesek összesúgtak a háta mögött különböző dolgokat. „Olyan, mint egy rocksztár." „Anya, a bácsi miért sminkeli magát?" „Kár, hogy ennyire buzi." „Na, ilyen emberek közelébe sem megyünk." „Miért nem akarta őt senki leszállítani?" „Hogy a rákba tud ilyen egyenes vonalat húzni?"
Szóval Bucky csak mosolygott, visszaadta a tükröt és Steve vállára hajtott a fejét. Természetesen a férfi valami regényt bújt bőszen, így észre sem vette a körülötte történő dolgokat. Steve szeretett elmerülni a dolgokban, nagyjából akármiben. Az út végéig így ültek és nagyon-nagyon boldogok voltak, hiszen a legtöbb esemény az életükben olyan gyorsan telt, így hálásan mosolyogtak ezért a pár nyugodt pillanatért.

Bucky álmában egy korcsolyapálya közepén állt, mezítláb. Érezte, ahogy a lábujjai elgémberednek és futni akart, le a jégről, de valamiért nem tudott. A lábai odafagytak, és látta, ahogy az inai egyre sötétebbek, mígnem feketékké nem váltak. Tudta, hogy a vére változott feketévé. Maga elé nézett, kétségbeesetten. Steven ott állt teljes páncélzatban pontosan előtte. Mosolyogva nyújtotta a kezeit, de párja nem nyúlt értük. Nem tett semmit, csak ott állt és nézte őt. Üveges volt a tekintete, a szemei egyre inkább befordultak és Bucky ordítani akart, de nem jött szó a torkán. Elesett és hallotta a csontjait elrepedni.
Majdnem felüvöltött, mikor Steve finoman rázogatta. Verejtékes volt az egész teste és hirtelen úgy tűnt nem tudja, hol van.

- Nyugalom, hé, nyugalom, itt vagyok veled, ssh. – lágyan magához ölelte és Bucky reszketegen átkarolta.

Amikor leszálltak a repülőről egyből megcsapta őket a hőség, de úgy tűnt, nem bánják. Egy ideig tényleg nem bánták, azután egyre inkább rájöttek, hogy ezt fürdőruhában lehet csak kibírni. Így sok keveredés után, de megtalálták a bőröndjeiket és a szállodájukat is.

Igazi modern kis hely volt. A szobájukban egy hatalmas francia ágy várta őket, szatén ágyneművel és elefánt alakra szabott törülközőkkel. Stevennek nem volt szíve elrontani őket, így inkább azt használta, amit magával hozott. Bucky előtt nem állt ilyen akadály. A fürdőszobájuk kékre volt csempézve, és igazán hangulatos kis zuhanyzó állt a sarokban. Tengerre néző szobát kaptak, az erkélyükön még jacuzzi is volt.
Pár percen belül átvedlettek fürdőruhára, bekenték magukat naptejjel, Bucky az orrára csapta a napszemüvegét, ami elég stricisen nézett ki, azután belépett a papucsába, amire Steve pusztán viccből ragasztott virágot még tavaly. Azóta sem szedte le. Helyette tovább fejlesztette és igazi férfias virág volt, a szirmain autókkal. Steven fürdőgatyája kimerült a csillagokban és a sávokban a papucsa pedig simán csak kockás volt. Bucky már meg sem próbálta lebeszélni róla. Felvették a táskájukat és csillagos napernyőjüket, aztán kicsit túl hamar értek a partra, mert leugrottak a teraszról. Bucky megjegyezte, hogy egész kedveseknek tűnnek az alsó szomszédjaik.

A parton a homok égette a talpukat és eleinte imádták, azután befutottak inkább a vízbe. A hullámok sokszor még őket is levitték a lábaikról, és rettentően élvezték. A csókjuk sós volt, simogató és észvesztően nagyszerű.

Egy idő után Steve elment kajáért, Bucky kiszállt, kicsavarta a hajából a vizet és tisztában volt vele, hogy azonnal száradni kezd. Ki is ült napozni, talán el is szundított pár percre.
Arra kelt fel, hogy Steve virslit grillez a fémkarján. Mindketten röhögtek és meglepően jól megebédeltek Bucky karjáról.
Azután képeslapot kaptak. Natasha és Clint küldte, akik Szibériában voltak kénytelen tölteni az ünnepeket. A képen Natasha fürdőruhában virít egy kifektetett medve mellett, Clint átfogja a derekát teljes sífelszerelésben és a nagy betűkkel kívántak boldog karácsonyt. Tonytól és Peppertől légi postát kaptak, benne pár doboz belga csoki, az ár természetesen rajtuk hagyva. Jellemző. A levélben Pepper bocsánatot kért érte. Thor és Loki ajándéka kevésbé ártalmatlanabbul történt. Egyszerre villámlott és dörgött párat, az emberek kimenekültek a vízből, így nem láthatták a „Boldog szülinapot, Jézus! – Thor, vonakodó Loki" feliratot. Természetesen nem lett természeti katasztrófa, mert pár percig tartott. De aznap Steve és Bucky maradtak egyedül a parton.
Gondolkodtak, hogy mi lenne elég modern a kártyájukra és eszükbe jutott, hogy láttak pár fotót a facebookon még annak idején. Szóval felemelték a lábaikat és lefotózták a combjaikat és odaírták, hogy „Virslik vagy lábak? Boldog karácsonyt!"
Szóval valahogy így teltek az ünnepek. Szörfözni végül egyikük sem tanult meg, pedig tervben volt.